Reggel leestem az ágyról. Senki nem volt körülöttem. Gyorsan felöltöztem, majd lementem. Senkit nem láttam sehol. Belebújtam az egyik cipőmbe, majd kiléptem. Ott se volt senki. Ahogy éreztem a jéghideg szelet, kirázott a hideg. Látszólag nyugodtság mindenhol, de ez valahogy fura nekem...
Visszamentem a házba, majd felkaptam a telefonom. Rögtön a nővéremet hívtam.
- Szia. - szóltam bele először én.
- Szia, mizu? - kérdezte.
- Hol is vagy éppen? - kérdeztem.
- Londonban. - mondta.
- Hol?! - háborogtam.
- Hazajöttem. - nevetett.
- Tök jó, aranyos vagy! - mondtam, majd lecsapódtam a kanapéra.
- Nyugi, nem lesz baj! - mondta és hallottam, hogy mosolyog.
- Azért nagyon örülök, hogy egyedül hagytál egy istállónyi lóval! - mondtam. - Legalább az állataimra vigyáztok? - kérdeztem.
- Persze. - mondta.
Még csevegtünk egy kicsit, majd letettük. Dél körül lehetett, mikor egy autó gurult a ház elé. Kipillantottam és Becky kocsiját pillantottam meg. Kiugrott belőle, kikapta a táskáját hátulról, majd bevágta az ajtót és a ház felé szaladva riasztotta be az autóját. Mikor benyitott, elé siettem. A szemei könnyesek voltak és be voltak dagadva.
- Becky, édesem mi történt? - kérdeztem és magamhoz öleltem szorosan.
- Niall. - mondta szaggatottan zokogva.
- Nyugodj meg! - simogattam ölelés közben. - Mi történt? - kérdeztem.
- Majd elmondom, felmehetek aludni? - kérdezte.
- Persze, nekem meg van ágyazva. - mondtam, mire bólintott és felment.
Én felkaptam a telefonom és a hívásnaplóba lépve Louis volt az első a fiúk körül. Biztos vagyok benne, hogy vele van Niall. Már csöngött is.
- Szia szépség! - mondta vidáman.
- Beszédem van az írrel! - mondtam mérgesen és tömören.
- Eszik. - mondta.
- Louis, leszarom mit csinál, felőlem zuhanyozhat is, csak add oda! - mondtam mérgesen.
- Rendben. - mondta, de tudtam, hogy nem igazán ért semmit.
- Haló. - szólt bele Niall.
- Mit csináltál?! - kérdeztem tőle idegesen.
- Ettem. - mondta.
- Niall, megverlek! Nyögd ki, hogy mi van Beckyvel! - mondtam mérgesen.
- Otthon van. - mondta.
- Nem, itt van nálunk! Megállt a ház előtt, bejött sírva és a mikor megkérdeztem, mi történt, a nevedet mondta. - mondtam gyorsan.
- Nem tettem semmit, nem is találkoztunk. - mondta meglepve.
- Niall, ne tagadd! - mondtam dühösen.
- De nem tudom mi van vele! - mondta értetlenül.
- Niall James Horan, esküszöm, hogy kiheréllek! - mondtam hangosabban.
- De tényleg nem tettem semmit! - mondta.
- A pletykáidat megnézted? - kérdeztem.
- Nem, basszus megnézem! - mondta.
- Gyorsan és ahogy tudod mi van veled felhívsz engem! - mondtam határozottan.
- Rendben. - mondta, majd letette.
Mikor végre minden rendben van, akkor jön egy ilyen! Most éppen Becky és Niall miatt is aggódom és Alkony miatt is! Annyira jó! Hirtelen csöngött a telefonom. Felkaptam anélkül, hogy megnéztem volna ki az.
- Azt írták, hogy megcsaltam. - mondta Niall.
- Beszélek vele, ha felkelt. Addig semmit ne csinálj! - mondtam.
- Oké. - mondta. - Veled minden rendben? - kérdezte.
- Hát nem éppen. Remélem Becky nem tört össze teljesen és azt is, hogy Alkonynak semmi baja. - mondtam.
- Miért, mi van vele? - kérdezte.
- Furán viselkedik. - mondtam.
- Biztos nem lesz semmi baj. - próbált nyugtatni.
- Remélem, de inkább Beckyvel foglalkozz! - mondtam.
- Oké. - mondta.
Elköszöntünk, majd letettük. Igazából nem tudtam mit is csináljak. Végül felvettem a lovas csizmám, a lovasnadrágom zsebébe csúsztattam a telefonom, majd kimentem. Hagytam egy cédulát Beckynek, hogy ha felébred és nem vagyok itthon, hívjon. Az istállóba mentem. Alkony nyugodt volt, aranyosan nyihogott, mikor meglátott.
- Mi van életem? - kérdeztem mosolyogva, majd bementem hozzá és megsimogattam.
Boldognak tűnt, örült neki, hogy nem haragszom rá.
- Van kedved edzeni? - kérdeztem mosolyogva.
Végül úgy döntöttem, felülök rá. Kiengedtem a boxból.
- Állj meg itt, hozom a cuccaidat! - mondtam, majd eltűntem a nyergesben.
Kivittem a cuccait, majd lepucoltam és felszereltem. Mikor készen lettem, felültem rá és kilovagoltam a pályára. Ugrottam, mert gondolom Lola kint hagyta az akadályokat, ami most éppen jól jött nekem. Éppen átugrottuk az akadályt, mikor csöngött a telefonom. Nem néztem, hogy ki az, csak felkaptam.
- Haló. - szóltam bele.
Éppen vágtáztam közben.
- Szia! - mondta boldogan Louis.
- Mizu? - kérdeztem, de Alkonyt nem állítottam meg.
- Hallani akartam a hangod. - mondta, mire elmosolyodtam.
- Nem megyünk rá! - figyelmeztettem Alkonyt. - Hiányzom? - kérdeztem Louistól.
- Persze! - mondta és tudtam, hogy mosolyog. - Várj, te lovagolsz? - kérdezte, mire elnevettem magam.
- Aha, de ne tedd le, figyelek! - mondtam nevetve.
- Majd visszahívlak! - mondta.
- De nem kell! - nevettem. - Megvagyok! - mondtam, de megint akadály jött.
Alkony kinézte magának az akadályt, kicsit gyorsított, majd ráment és átugrotta.
- Még jó. hogy nem mentél rá! - nevettem, megállítottam a lovam.
- Le fogsz esni! - mondta.
- Tegyük föl, hogy ezt meg sem hallottam! - mondtam.
- Oké. - nevetett.
- De hogy megnyugodj, leszálltam! - mondtam és tényleg leszálltam.
- Szuper! Mit csinálsz? - kérdezte.
- Elpakolom a lovam, majd megnézem Beckyt. - mondtam.
- Durva amit írtak. - mondta.
- Nem olvastam, de nem hinném, hogy kíváncsi vagyok rá. - mondtam, miközben leszereltem a lovat.
Amíg be nem értem a házba eddig beszélgettünk, majd letettük. Pár perccel később lejött Becky és leült mellém a kanapéra.
- Elmeséled? - kérdeztem, mire bólintott.
- Olvasgattam egy magazint, majd megláttam egy cikket. "Niall Horan, a híres One Direction tagja tegnap egy buliból egy másik lánnyal lépett le. Vajon megcsalta barátnőjét, Becky Coldert, a Wichesből? Ugyan ezt még senki nem bizonyította, de a szórakozó helyen tartózkodók azt nyilatkozták, hogy elcsattant köztük egy-egy hosszabb, szenvedélyes csók is." - idézte pontosan. - Mikor ezt megláttam, inkább összedobáltam a cuccaim és meg sem álltam idáig. - mondta, mire megöleltem.
- Nem biztos, hogy igaz! - mondtam.
- De nem érted? Az ott lévők is látták! - mondta sírva.
Ekkor hirtelen nyílt a bejárati ajtó. Niall csapódott be rajta, majd Beckyhez sietett.
- Kérlek hallgass meg! - kérte a barátnőm.
- Mond. - bólintott.
Én csöndesen kimentem a házból. Nem rám tartozik, hogy mi lesz, még akkor sem, ha tudom az igazságot.
Ma haza kell mennem Londonba! - döntöttem el.
Még fél órát járkáltam a lovaknál, majd bementem.
- Megyünk Londonba. - mosolygott Niall.
- Elvisztek? - kérdeztem.
- Haza jössz? - kérdezte csodálkozva Becky.
- Ez így nem működik! Ahányszor eljövök, van valami baj! Maradok a seggemen! - mondtam, majd zsebre vágtam a telefonom.
A hosszú út miatt este értünk Londonba. Iszonyú fáradt voltam. Becky, majd edzés, majd Niall. Nem csak fizikailag is elfáradtam. Ahogy beértem a házba, hatalmasat sóhajtottam.
- Mi van veled? - mosolygott Jesy és megölelt.
- Ha elhagyom Londont, valami baj lesz! - mondtam, mire felnevetett.
- Szerelmem! - ugrott a nyakamba Roxy.
- Hiányoztál! - ölelgettem.
- Te is! - mondta és szipogott.
- Te sírsz? - néztem rá nagy szemekkel.
- Nem! - tagadta le.
- Oké! - mosolyogtam és belepusziltam a hajába.
- Húgi! - szaladt ki Lola, majd megölelt.
- Téged tegnap láttalak! - nevettem.
Mindenki üdvözölt, az állataim is, majd lezuhanyoztam és fáradtan dőltem az ágyamba és rögtön elnyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése