Reggel, mikor felkeltem imádkoztam, hogy a reggelünk nem olyan lesz, mint minden csajos este után. Gondoltam, ha lassan és óvatosan nyitom ki a szemem, akkor talán még gyorsan elvarázsolódunk az ágyunkban és nem a nappaliban leszünk. Milyen logika ez?!
Sajnos, a nappaliban voltunk. Pontosabban először senkit nem láttam. Én a szőnyegen feküdtem. Zajokat hallottam a konyha felől. Felültem, majd lassacskán felálltam. Megpillantottam, ahogy Zayn a kanapén van elterülve és nem gyengén horkol.
Ezt eddig, hogy nem hallottam?! - gondoltam.
Éppen a konyhába indultam, mikor megláttam Louist, aki a földön a kanapé háta mögött, hason fekve, arccal a kanapé felé szunyókál. Nagyon aranyos volt, ahogy Zayn is. Mintha két kisfiú este titokban, miután a szülők elmentek aludni, kisurrantak a szobájukból és egész éjjel mesét néztek. Megráztam a fejem, így a rakoncátlan szőke fürtök úgy álltak a fejemen, mint egy felmosó. Kisöpörtem őket az arcomból, majd felbattyogtam a szobámba. Kicsaptam a szekrényajtót, majd ruha után kutattam.
- Kényelmes, laza, lustálkodós, filmezős! - gondolkodtam hangosan.
Még tíz percig álltam a szekrényem előtt, majd elfáradtam és leültem. Egy fél óra múlva megszületett a választás. Ruhával, hajgumival és tiszta fehérneművel a kezemben, bezárkóztam a fürdőmbe. Beültem a forró vízzel teli kádamba, majd húsz perc múlva megfürödtem. Megtörölköztem, fogat mostam és felöltöztem. Lementem, majd a konyha felé vettem az irányt. Az összes lány úgy volt felöltözve, mintha öt perc múlva indulnának a városba.
- Jesy, van valami program? - kérdeztem kíváncsian.
- Nincs, miért? - kérdezte mosolyogva.
- Akkor miért van mindenki ennyire beöltözve? - kérdeztem.
Jesy megrántotta a vállát, majd tovább itta a kávéját.
- Rebel, jó reggelt! - ugrott a hátamra Roxy.
- Jobbat! - mondtam unottan, majd vele a hátamon indultam tovább.
A pulton könyökölve, a bárszéken ült Liam és Harry.
- Mizu? - kérdeztem tőlük.
- Semmi érdekes! - rántott vállat Liam.
- Látom találtál egy hátizsákot! - nevetett Harry.
- Ja. - mondtam és megforgattam a szemem. - Leszedhetnéd rólam! A te csajod! - mondtam, de Roxy megrázta a fejét és tovább kapaszkodott.
- Nektek van programotok? - kérdeztem.
- Semmi. - rázta a fejét Niall, aki ebben a pillanatban ugrott mellém teli szájjal.
- Van kedvetek lusta napot tartani? - kérdeztem hangosabban, hogy aki a konyhában van, hallja, de aki alszik, ne kelljen fel.
- Igen! - mondták a lányok vidáman.
- Ez is valami olyan szokás, mint a csajos este? - kérdezte Liam.
- Aha. - lépett oda Lola.
- Csajok, akkor menjetek el öltözni! - mondtam, mire az összes lány felszaladt rajtam kívül.
Roxy is leugrott a hátamról.
- Elmondod, miből áll tulajdonképpen az a lusta nap? Mármint vágom, hogy mi az, de nálatok biztosan van valami szokás! - mondta Hazza.
- Igen, elég sok szokás van. - mosolyogtam és folytattam volna, de elég érdekes hangok szűrődtek be a nappaliból.
Mind csöndbe maradtunk és hallgatóztunk.
- Mit keresek a földön? Egyáltalán hol vagyok? - jöttek a kérdések Louis szájából, majd lassan nyavalyogva felállt.
- Mit röhögtök?! - mondta és álmosan megdörzsölte a szemeit. - Nem válaszolnátok! Dehogy! Csak röhögjetek! - mondta durcásan, majd levágódott a másik bárszékre.
Persze, ezen is csak nevetni tudtunk.
- Valaki bal lábbal kelt fel! - nevetett Niall.
- A földről! - mondta Louis a szemét forgatva. - Tényleg, ti hagytatok a földön aludni? - nézett végig a fiúkon, akik röhögtek. - Jó, abban biztos voltam, hogy titeket nem zavar! - mondta és legyintett. - Rebel, te lehettél volna olyan drága, hogy felkeltesz és keresel nekem egy ágyat! - mondta, de nem gondolta át, hogy milyen beszólást kaphat.
- Lehettem volna... - mondtam kuncogva, huncutan. - De nem voltam! - mondtam, felültem a pultra. - És ne várd tőlem, hogy leszek! Bár... elgondolkoztató a mondatod... keressek neked egy ágyat? Jó, hogy nem a sajátomba vigyelek, a kezemben! - mondtam, mire az összes fiú elnevette magát, kivéve a morcit.
- Majd viszlek Én téged. - mondta és kacsintott.
- Hűha... - mondta Harry nevetve.
- Álmodozz csak! - kuncogtam.
- Mást se csinálok! - mondta és újabb kacsintás.
- Szóval rólam álmodozol... - mondtam és úgy tettem, mint aki elgondolkozik ezen a mondaton. - mit szólna ehhez a barátnőd... - mondtam, majd magabiztosan leugrottam a pultról.
- Louis, többet kell edzened, hogy legyőzd a pimasz hercegnőt! - mondta kuncogva az éppen belépő nővérem.
- Kérlek! Annyit nem tud edzeni! - nevettem, majd megölelt a nővérem.
Lola, már a lusta ruhájában volt. Ekkor leszaladt Roxy, nyomában Jesyvel.
- Fent hagytátok Beckyt? - kérdeztem a szemeimet forgatva.
- Opsz! - mondta Jesy, de Niall már felszaladt érte.
Pár pillanat múlva Niall menyasszony stílusban fogva Beckyt leszaladt.- Szuper, mindenki lusta ruhákban! - mosolyogtam és végignéztem a társaságon.
- Nem mindenki. - mutatott a fiúkra Roxy.
- Ja, igen! - mondtam és elkezdtem gondolkozni.
- Valahogy öltözzetek kényelmesen! - rántott vállat Becky.
- Mégis hogyan? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Louis.
- Mit tudom Én! - mondta Becky.
- Mi lenne, ha elmenne valaki ruháért és hozna mindenkinek? - kérdezte Jesy.
- Jó, ki megy? - kérdeztem.
- Majd Én! - vállalta Liam.
- Siess! - mondtam.
- Meglesz! - mondta és becsukta az ajtót.
- Reggelizett valaki? - kérdeztem körülnézve.
- Én. - mondta Niall.
- Ne mond, hogy nem vagy éhes! - néztem rá ijedten.
- De! - mondta bólogatva.
- Akkor indulás reggelit készíteni! - mosolyogtam.
Bementünk a konyhába, majd a fagyasztóból a lányokkal kipakoltuk a fagyikat.
- Az a lényege, hogy fogsz egy kelyhet - kezdtem és a szekrényből mindenkinek adtam egy-egy kelyhet. - Majd szedsz bele annyi fajta és gombóc fagyit, amennyit, csak akarsz, majd... - mondtam és felállva a pultra, benyúltam az édesség raktárunkba - ami egy egész szekrény - majd kivettem az összes cuccot, ami benne volt.- Van itt 17 fajta gumicukor, 31 csoki, 13 pillecukor, 53 különféle színű Jelly Belly, egy csomag rózsaszín, egy fehér és egy tejcsokis roletti, meg persze egy sima, 75 fajta keksz , dió, mogyoró, mazsola és tejszínhab. - soroltam fel és kipakoltam őket a pultra.
- Ideköltözöm! - mondta Niall.
- Én, pedig oda föl! - mutatott a szekrényre Louis.
- Tehát, ha szedtetek fagyit, mindent rádobáltok, amit csak akartok és a végén tejszínhab és csokiöntet! - mosolyogtam.
Erre, az egész konyhában nyüzsgés lett. Össze vissza járkált mindenki, mindenfele. Végül összeraktuk a fagyikat. Én készítettem néhány sajátos fagyikölteményt. Mindenkinek más-más fajta "reggelije" lett. Időközben, már Zayn is felkelt és Liam is megérkezett és Ők ketten is csatlakoztak. Persze, itt sem maradt ki a poénkodás. Lefújtuk egymást tejszínhabbal, áfonyát raktunk az orrunkba, megdobáltuk egymást mazsolával. Eltört egy kehely és kiborult egy egész csomag keksz, de felszedtük. Harry belekönyökölt Niall fagyijába, aki felháborodott, hogy tönkretette, de készítettem neki olyat, mint volt és így megnyugodott a lelke. Egy óra alatt mindenki készen lett a fagyijával.- Na, de még nem vagyunk kész! - mondtam.
- Forró csokit iszunk utána, mert át leszünk fagyva! - mosolygott Jesy.
- A forrócsokit megcsinálom egy kedves segítővel, addig menjetek öltözni, mosakodni, hasonló! - mosolygott Roxy.
- Én segítek. - lépett mellé Harry.
- Gyertek! - mosolygott Lola.
- Hol akartok öltözni? - kérdezte Becky.
- Hol öltözhetünk? - kérdezték.
- Engem cseppet sem érdekel, nem vagyok szégyenlős! Mentem a fürdőmbe, mielőtt végigcsöpögtetem a szobám csokiöntettel! - mondtam és beszaladtam.
Végül valaki belépett a szobámba, de azt nem láttam, hogy ki.
- Lemossalak? - kérdeztem és fájó szívvel néztem a csokis mancsaim.
- De olyan finom vagy! Nem moslak le! - mondtam és elkezdtem lenyalni az ujjaimról a csokit.
- Kinek beszélsz? - lépett be póló nélkül Louis.
- A csokiszósznak a kezemen! - nevettem.
- Á! Akkor bizony igazad van, nem érdemes lemosni! - mondta, majd Ő is lenyalta a saját ujjairól.
Louis Tomlinson, te csak ne nyalogasd az ujjad! Persze, félmeztelenül járkálsz a szobámban és az ujjad nyalogatod! - kiabáltam magamban.
Végül azért kezet mostam, mert már csokis nem voltam, de nyálas az igen. A hajamat hagytam össze-vissza állni. Mikor kiléptem a fürdőmből, Louis Adidas-os melegítőben volt, fején éppen egy szürke sapkát igazítgatott. Kifejezett jól állt neki. Na ja! Velem ellentétben, Ő jól nézett ki a "lusta napon". Sőt, mindenki! Na, de engedjék meg, hogy legalább a lusta napon csúnya legyek!- Jól áll! - mondtam egy huncut mosoly kíséretében, majd a szekrényem elé léptem.
- Kösz, de annyira biztosan nem, mint neked! - mosolygott és leült az ágyamra.
Aha, akkor benne van a játékban?
- Kérsz? - kérdeztem, mikor kivettem a szekrényem titkos részéből egy különleges fajta kekszet.
- Te itt tartasz még édességet? Amúgy igen! - mosolygott, mire odanyújtottam neki Ő, pedig kivett egyet.
- Tudod, ha kitörne a háború! - mondtam, mire felnevetett.
- Akkor, majd meglátogatom a szobádat! - nevetett.
- Mindenképp! - nevettem. - Gyere, látogassuk meg a földszintet! - mondtam, majd elindultam ki.
Elkapta a karom, majd visszahúzott és becsukta az ajtót.
- Nem maradunk még? - kérdezte sejtelmes mosollyal.
- Miért maradnánk? - kérdeztem értetlenül.
- Nem is tudom... - mondta, majd a derekamra csúsztatta a kezét és közelített felém.
- Louis, ezt Eleanorral csinálhatod, velem nem! - jelentettem ki.
- Mióta érdekel El? - kérdezte, pimasz mosoly kíséretében.
- Nem El érdekel, hanem Te! - böktem meg a mellkasát a mutatóujjammal.
- Azt hittem, rosszaságnak nem számítanak mások és semmi jót nem ront el! - mondta és a vigyor az arcán ragadt.
- Louis, a barátom vagy és nem akarom, hogy olyat csinálj, amit rögtön megbánsz! Szereted Elt! Tudom. Kell egy újságcikk arról, hogy megcsaltad a barátnődet, akit ráadásul szeretsz?! - kérdeztem.
- Igazad van. - mondta és lehajtotta a fejét.
- Tudom! Mindig! - tértem vissza a pimasz formámba, megfordultam és kimentem.
Biztos voltam benne, hogy vigyorog. Utánam sietett, majd leszaladtunk.
- Kezdhetjük a reggelit! - kiabáltam.
- Na, begyűlünk a kanapéra, kényelembe helyezzük magunkat és beszélgetünk! - mosolygott Jesy.
Én Louis és Lola között ültem.
- Akkor háromra mindenki bekap egy falatot! - mondta Becky.
- Egy...- mondtuk egyszerre és mindenki kanalazott. - Kettő... - mondtuk és feljebb emeltük a kanalakat. - Három! - kiabáltuk, majd mindenki bekapta.
Rengeteg hümmögést és "nyami" -t hallattunk egyszerre.
- Bírom ezt a lusta napot! - mosolygott teli szájjal Harry.
- Ja, Én is! - vigyorgott nyakig fagyisan Zayn.
- Egyébként ki találta ki? - kérdezte Louis, miközben kiesett egy keksz a szájából, amin jót nevettünk.
- Az Én hugicám! - nyomott az arcomra egy fagyis puszit Lola.
- Szedd le az arcomról! - nevettem.
- Oké! - mondta és lenyalta.
- Kösz! - mondtam, majd a kezemmel letöröltem a nyálát.
- Hogyan jött az ötlet? - kérdezte Liam.
- Azt hiszem, Jesy szakított egy sráccal, akit élete szerelmének nevezett, mellesleg már a nevére se emlékszik - nevettünk. - Akkor találtam ki, hogy ezzel fel lehetne vidítani. - mosolyogtam.
- Arra emlékszem, hogy szőke volt! - mondta és nevettünk.
- Mi lesz a további napirend? - kérdezte Niall.
- Reggeli után, általában megnézünk egy részt valami sorozatból, majd zenecsatornára váltunk és a kedvenc dalainkat énekeljük és ugrálunk. Ezt addig, amíg ki nem dőlünk. Utána általában, még teli vagyunk energiával, ezért párnacsata van, az egész házban és bujkálni is lehet. Ha ebben elfáradtunk és meguntuk, nasizás és filmezés következik. Ilyenkor akárki elaludhat. Este, pedig Jakuzzizni szoktunk. - mosolyogtam.
- Jól hangzik! - mosolygott Zayn.
- Az is! - mondta bólogatva Lola.
- Kihagytál valamit! - bökött meg Becky.
- Mit? - kérdezte mindenki egyszerre Beckyn kívül.
- A régi képek nézegetése! - mosolygott.
- Azt kihagyhatjuk! - legyintettem.
- Egyet értek! - bólogatott Roxy.
- Most, miért? Én még nem láttam őket! - lökött meg Lola.
- Nem baj. - vágtuk rá.
- Valami van itt! - nézett sejtelmesen Harry.
- Látni akarom a képeket! Nekem nem mutatsz újat! - nevetett Lola.
- Lényegtelen! - mondta Roxy.
- Oké, akkor meséljetek a gyerekkori és tini hülyeségekről! - mondta Jesy.
- Ki kezdi? - kérdeztem.
- Te! - mutattak rám.
- Kinézetről? - kérdeztem.
- Aha. - bólogatott Liam.
- Hűha... igazából, minden színű volt a hajam. Barna, aztán fekete, majd szőke, de nagyon szőke. Volt a fenekem aljáig érő hajam, meg volt olyan, hogy a fél fejem kopasz volt, de ez nem a legdurvább! Kék, piros és rikító rózsaszín! Mondjad Lola! - nevettem.
- Amíg Reb váltogatta a barnát, feketét és a szőkét, addig természetes voltam. Utána, együtt találtuk ki, hogy színes fejünk legyen. Nekem is volt minden, ami Rebnek, de Én lila, zöld és fehér is voltam. - nevetett.
- Én sosem festettem a hajam, mindig olyan volt, mint most. - rántott vállat Becky.
- Nekem az első koncerten festettük ilyenre. - mosolygott Jesy.
- Nekem mindig ilyen volt, illetve egyszer voltam rózsaszín, mert üvegeztünk és Becky befestette. - nevetettünk.
- Én tíz éves koromban kezdtem szőkíteni. - mondta Niall.
- Természetes. - mondta egyszerre Louis, Liam és Harry.
- Nekem elől volt egy szőke tincs. - mondta Zayn.
Amíg mind megettük, beszélgettünk, majd tv-ztünk. Mindenki élvezte. Egy órát bámultuk a képernyőt, majd átváltottunk zenecsatornára. Már első szám feldobta a hangulatot, majd egyre jobb és jobb zenék jöttek. Persze, nem maradtak ki a fiúk és a mi számaink sem. Mindenki ugrált, énekelt és táncolt. Mi a csajokkal a kanapén ugrálva, énekelve és táncolva röhögtük szét az agyunkat, egymáson. A fiúk a "tökéletes" tánctudásukat megvillantották, amin szintén jót röhögtünk. Később, mind szuszogva estünk a kanapéra.
- Mi jön? - kérdezte Liam.
- Párnacsata! - kiabáltam és a hozzám legközelebb eső párnát Liam fejének hajítottam.
- Visszakapod! - mondta, de Én leugrottam a kanapéról és, már úton voltam az emeletre.
Magamhoz vettem egy párnát és lopakodni kezdtem. Hirtelen valaki mellém ugrott és, mielőtt sikítottam volna, befogta a szám. Roxy... gondolhattam volna. Megnyaltam a kezét, mire a gatyájába törölte a nyálam fintorogva.
- Szövetkezzünk! - súgta.
- Rendben, szedjünk még szövetségeseket! - súgtam vissza.
- Csajokat! - mondta, majd egy bukfenccel, már el is tűnt.
Én elkezdtem lopakodni, majd csöndben benyitottam Becky szobájába. Zayn előugrott az ajtó mögül és püfölni kezdett. Én is visszaütöttem neki rendesen, majd mikor már a földön ült nevetve, kiszaladtam. Éppen Becky jött szembe és készítette volna a párnáját, hogy leüssön, mikor a mellettünk lévő szobába behúztam. Roxy szobája, tökéletes!
- Szövetség! - súgtam.
- Mi? - kérdezte.
- Szövetkeztem Roxyval! Csatlakozz! - mosolyogtam, mire kuncogni kezdett.
- Benne vagyok! De a fiúk ne tudják meg, ezért te menj ki előbb, majd én! - mondta és én nevetve kiszaladtam.
Lola jött velem szembe, de szaladt. Felkapott a hátára, majd beugrott a hozzánk legközelebbi szobába, ami most az enyém volt. Beszaladt velem a fürdőmbe, majd kulcsra zárta az ajtót.
- Tudok mindent! - súgta nevetve.
- Rendben, de hova szaladtál? - kérdeztem én is nevetve.
- Hazza. - mondta és, mivel hallotta, hogy valaki benyit, mutató ujját a szája elé téve jelezte, hogy maradjak csöndbe.
- Lola! Nem bántalak! - mondta Harry, mire a kezeim a számra tapasztottam és úgy nevettem.
Még pár percig járkált, majd kiment és becsukta az ajtót. Lola kiszaladt. Pár perccel később Én is. Éppen a lépcsőn voltam, mikor Jesy a hátamra ugrott és nagyon lihegett. Leszaladtam vele, majd nevetve kiszaladtam az udvarra. Niall gonosz mosollyal megpördült és felénk indult. Ledobtam Jesyt, majd szaladni kezdtünk. Épp, hogy beléptünk, odaugrott Liam két párnát szorongatva. Oldalra akartunk elslisszolni, de fölbukkant Louis és Zayn.
Ki hiányzik...- gondolkoztam. - Harry! - ugrott be.
Körbeforogtunk. Bekerítettek, nincs mit tenni...
- Menjetek az udvarra! - mutatott az említett helyre Zayn.
Megfordultunk és kibattyogtunk. Figyeltek, hogy ne tudjunk sehol kiszabadulni.
- Most! - kiabálta Roxy, majd fölbukkantak.
Roxy a hintaágy mögül, a nővérem egy törölköző alól, Becky, pedig a napágy alól csúszott ki és felugrottak a kezükben két-két párnával.
- Ne felejtsétek el, hogy kik házában vagytok! - kuncogott Roxy.
- Szövetkeztetek? - kérdezte szúrós szemmel nézve Niall.
- Ahogy ti is! - bólintott karba tett kézzel Becky.
- Várjunk, ketten még mindig itt vannak! - mosolygott Zayn.
- Aha, de mit értek velünk, ha közben megtámad három? - kérdezte nevetve Jesy.
- 3 az 5 ellen? - kérdezte felugorva Harry.
- Nem, 5 az 5 ellen! - nevetett Roxy, majd nekünk dobott egy-egy párnát.
- Fiúk a lányok ellen? - kérdezte Louis.
- Nem fiúk a 4 lány és egy ördög ellen! - bökött rám Jesy.
- Köszönöm! - veregettem meg a vállát.
- Legyen! - bólintott Hazz.
- Búcsúzzatok! - nevetettem.
Roxyt Harry megrohamozta, de Ő egy egyenes csapással maga alá teremtette a göndört, majd Harry a földön feküdt, Roxy lovaglóülésben a derekán és folytatódott a püfölés. Lola rohant hozzám, de időközben Zayn egy kecses mozdulattal a hátára kapta. Lolának sem kellett több, megállás nélkül ütötte. Jesy, még mellettem állt. Rohantunk volna az irányba, amit Zayn felszabadított. Jesy, el is tűzött. Én követni akartam, de valaki rácsapott a fenekemre. Megfordultam, majd Louis pimasz vigyorával találkoztam. Vetettem rá, egy "ezt nem kellett volna" mosolyt, majd könyörtelenül ütni kezdtem. Jesy, csak futott, de Niall elkapta és ütötte. Beckyt, pedig Liam. A csata végére, mindenki lihegve nevetett ezen a hülyeségen. Természetesen, csak Beckyt sikerült földre teremteni, Liam kivételével, minden fiú a füvön fetrengett. Liamet is elintéztük, majd diadalittasan megfogtuk egymás kezét és bementünk. Nevetve dőltünk a kanapéra.
- Mi is jön? - kérdezte Becky és az ölembe hajtotta a fejét.
- Képek! - ugrott fel Lola.
- Intézem. - mosolygott Roxy, majd a tv-n nyomkorászott valamit.
Mire a fiúk is elhelyezkedtek és nasi is volt nálunk, Roxy is készen lett.
- Imádtam ezt a kabátot! - mosolyogtam.
- Én vettem neked, nem? - kérdezte Jesy.
- De, szerintem te. - mosolyogtam.
- Rebel és Én gizdáskodunk! - nevettünk.
- Ez az a napszemüveg, amit hónapokig kerestem! - lökött meg Lola.
- Nekem jobban állt! - rántottam vállat.
- Mi lett vele? - kérdezte.
- Elhagytam. - nevettem.
- Kösz! - mondta és megforgatta a szemét.
- Örülök, hogy Én fényképeztem! - nevettem.
- Gonosz! - nevetett Becky.
- Azok kik? - mutatott a háttérben álló két lányra Hazza.
- Mit tudom Én! Én, csak beálltam egy képre. - mondtam, mire mind nevettünk.
- Ez jó buli volt! - vigyorgott Roxy.
- Ja, kivasaltam a hajad! - mondta büszkén Jesy.
- Szöszke, neked miért van ital a kezedben? - kérdezte a nővérem nevetve.
- Neki, végig volt valami! - nevetett Becky.
- Nem is! - löktem meg.
- Oda és vissza is söröztél a taxiban! - nevetett Roxy.
- Lépjünk! - mondtam és megforgattam a szemem.
- Roxy popsi! - mutatott a tv-re nevetve Becky.
- De ez valami hotelben volt! - néztem a hátteret.
- Tetszik ez a kép! - mosolygott Harry Roxyra.
- Ó! Van jobb is! - legyintettem nevetve.
Roxy, megcsípett én, pedig vissza, de Jesy leállított minket.
- Erre nem tudok mit mondani! - mondtam.
- Én igen! - ugrott fel Roxy.
- nem akarom hallani! - mondtam.
- Na, itt hosszú hajam volt és túl szőke! - mondtam és tovább léptettem.
- Elindultam. - mosolyogtam.
- Nem rossz kép. - mosolygott Zayn.
- Szóval ezért nem akartátok! - mosolygott Harry. - Pedig nem is olyan rossz... - mondta hatalmas vigyorral.
- Aha, nekem is bejön. - mondta kaján vigyor kíséretében Lou.
- Ittatok? - kérdezte nevetve Lola.
- Nem. - ráztuk a fejünket.
- De, nem csak mi csináltuk ezt! - mondtam.
- De igen. - nevetett Jesy.
- Jó, csak mi... - vallottam be.
- Akkor haladjunk tovább. - mondta Roxy, mielőtt kapcsolt volna.
- Még hagyhatod! - mondta Tommo és a vigyort, semmi nem ronthatta el.
- Lolácska! - löktem meg a nővérem.
- Nem vicces! - nevetett.
- Roxy! - löktem meg.
- Nem direkt! A felsőm lecsúszott! - mondta nevetve.
- Szépség! - mosolyogtunk Jesyre.
- Jaj! - legyintett vörösen.
A filmezést is megkezdtük. Először, valami horrort néztünk. Mindenki elaludt, csak Én, Louis és Roxy maradtunk ébren.
- Roxy, aludj, mert félni fogsz! - mondtam.
- Nem fogok! - mondta.
- Aha... a múltkor is mire felkeltem, engem ölelgettél az ágyamban! - nevettem.
- De most nem félek! - mondta.
- De igen! - mondtam és megdobtam egy kukoricával.
- De nem! - mondta és visszadobott.
Később, már marék kukoricát dobáltunk egymás fejére. Végül, mind ketten elaludtunk. Később arra keltem, hogy mozog alattam az ágy. Ijedtemben a kezemben lévő kukoricás tálat eldobtam és felugrottam.
- Nyugi! - mosolygott Louis, akinek az ölében feküdtem, miközben elkapta a tálat.
- Ügyes! - mutattam a tálra.
- Köszi! - nevetett.
Visszapakoltuk a megmaradt kukoricát, ami a fejünkön landolt, majd visszadőltem Louis ölébe. Lola is rajtam feküdt és Becky is. Néztem a filmet, majd az egyenletes szuszogás elálmosított és elaludtam. Később, mikor már a tv sem ment, Lola rázott fel.
- Mit akarsz? - kérdeztem álmosan pislogva.
- Kelj fel, öltözz át! - nevetett a nővérem.
- Jó megyek. - mondtam, majd felbattyogtam a lépcsőn.
Felvettem a fürdőruhám, majd a hajam összefogtam és lesiettem a többiekhez. Lola már a Jakuzziban ült. Én bemásztam mellé, majd a többiek is követtek.
- Nagyon bejön ez a lusta nap. - mosolygott Hazz.
- Nagyon állat. - vigyorgott Zayn.
- Rendszeresen megrendezitek? - kérdezte Niall.
- Mikor olyan kedvünk van. - rántott vállat Becky.
- Hol szoktatok aludni? - kérdezte Liam.
- Ahol elkap az álommanó! - rántott vállat Lola.
- Ha az segít, nekünk van egy ír manónk! - nevetett Louis.
Mind felnevettünk. A Jakuzzizás is jól sikerült. Vacsorára rendeltünk pizzát, majd azt eszegetve a kanapén ülve, beszélgettünk és, valamikor közben sorban elaludtunk.
Ha tetszett, ne felejtsz el komizni! Minden megjegyzésnek nagyon örülök és minden kérdésre szívesen válaszolok! <3 ~L
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése