12. rész

Sziasztok! Elég izgalmas részt hoztam nektek, legalábbis Rebelouis történéseit nézve! 
Hirtelen megfordultam, majd gyönyörű kék szempárba ütközött a tekintetem. Azt észre sem vettem, hogy az orrunk összeér annyira közel vagyunk.
-     Minden rendben? - kérdezte Louis, de egy cseppet sem ment távolabb.
-     Igen. - rántottam vállat.
-     Rebel, tudom hogy baj van! Bízhatsz bennem! - mondta egy biztató mosoly kíséretében.
-     Csak egyszerűen rossz napom volt. - hazudtam.
-     Rebel, nagyon szépen kérlek, mond el nekem! Én bízom benned! Esküszöm, hogy bízom benned! - mondta határozottan.
-     Miért tenném? - kérdeztem.
-     Mert, a barátod vagyok. Vigyázom rád! - mondta és óvatosan megsimította a karom.
-     Nem, nem igaz. - mondtam idegesen, de nem hangosabban. - Nem érdekel mi van velem. - mondtam határozottan.
-     Ezt rosszul látod! Egész nap azon törtem a fejem, hogy hogyan vidíthatnálak fel, vagy mi lehet a baj. - mondta.
-     Látod, egyiket sem sikerült kiderítened! Jelent valamit! - mondtam, de nekem is fájtak a szavaim.
-     Kérlek Rebel, légy az igaz barátom! Támogass, bízz bennem és szeress! - mondta.
Szeress! SZERESS!!!!!!!SZERESS!!!!!!! ezt mondta nekem! Legbelül sikítottam az örömtől!
-     Hogy érted? - kérdeztem vissza.
-     Úgy, hogy szeress. - mondta.
-     Louis, Én eddig is az igaz barátod voltam, csak nem volt szükséged rám! - mondtam.
-     Sajnálom, ha így látszott, pedig sikítottam volna, hogy mondj valamit! - mondta, majd megöleltük egymást.
Lementünk. Mindenki minket nézett.
Persze, ilyenkor tök feltűnő, ha egymás mellett vagyunk, de egyébként nem! - gondoltam.
-      Buli lesz! - jelentette ki mosolyogva Roxy.
-      Milyen hülyeséget fogunk csinálni? - kérdeztem és hatalmas mosollyal néztem rá.
-      Hát... nem is tudom... Talán kihasználhatjuk a medencét! - mondta és kacsintott.
-      Vagy a Jakuzzit! - mosolyogtam a szemöldököm húzogatva.
-      Pontosan! - mosolygott és nevetve megöleltük egymást.
-      Mikor is lesz ez a buli? - kérdezte Louis.
-      Holnap. - mosolygott Lolusz.
-      Oké! - mondtam.
A nap további része unalmas volt.

* A buli előtt egy órával *

* Rebel szemszöge *

                                                                                

Már minden készen van, csak mi nem. Mind gyorsan felszaladtunk a szobánkba és készülődni kezdtünk. Lezuhanyoztam, majd az előre kiválasztott ruhámba belebújtam. A hajam hullámos volt, a sminkem a szokásos. Mikor készen lettem, lementem a lányok közé. Roxyn egy piros ruha volt, fekete cipővel és kiegészítőkkel. Jesyn egy fehér felső, fekete szoknyával és cipővel, amit egy kalappal dobott fel. Lola nadrágban volt, de ez is jól állt neki, tökéletes alakja miatt. Becky, pedig maga volt a vidámság: virágok és masnik. Ha Becky és Én egymás mellé állunk, nem csodálnám, ha nem hiszik el, hogy legjobb barátnők vagyunk. Pont, mikor készen lettünk mind, csöngettek. Erre a bulira, csak a 1D-t és, még pár embert hívtunk. Nem a nagy tömeg volt a lényeg, hanem, hogy kikkel vagyunk. 

-      Sziasztok! - köszönt vidáman Roxy, mikor ajtót nyitott.

Természetesen a srácok léptek be.

-      Csodásan nézel ki, mint mindig! - puszilta meg Harry Roxy arcát.

-       Húgi, iszunk valamit? - kérdezte Lola.

-       Milyen kérdés ez? - kérdeztem.

Elnevettük magunkat, majd mi a "tökéletes" tesók megittunk pár koktélt. Észre sem vettük, de mire megindultunk, már megérkezett mindenki. A nappali, ami jelenleg táncparkettként működött, tömve volt emberekkel. Eleanor és Louis éppen táncoltak. 

-       Minden rendben? - kérdezte aggodalmasan Lola.

-       Persze, bulizzunk! - mosolyogtam. 

Ekkor jött az egyik kedvenc számom, ami táncra biztatott. Roxy is imádja ezt a dalt, ezért felmásztunk a pultra és ott táncoltunk. Énekeltük, táncoltunk mindent, amit el tudsz képzelni. Amúgy sem vagyunk semmik, de egy kis alkohol csodákra képes! Jesy csak keveset, míg Liam egy kortynyit sem ivott. Ez is megmutatja, hogy kik tartják az eszet a bandákban. Louisra egyszer sem gondoltam. Annyi biztos, hogy több sráccal táncoltam, de utána mindet elhajtottam. Lola is táncolt egy-kettővel, de az hozzám képest semmi. Miután kifáradtunk a táncban, Roxyval újra összefutottunk.
-      Kéne csinálni valamit! - mondta.

-      Igen, de most túl sokan vannak, nem kéne belemenni a medencébe! - nevettem.
-      Most miért? Semmi gáz, bulizunk! - nevetett.
Kimentünk a kertbe, ahol meglepetésünkre senki nem volt. Lekaptam a blézerem és a cipőm, amíg Roxy a táskáját letette és a cipőjét Ő is levette. Eldobtuk a cipőnket, majd megfogtuk egymás kezét és elkezdtünk szaladni a medence felé, majd beleugrottunk. Lubickoltunk benne, nevettünk, majd kimásztunk. Észre sem vettük, hogy a legtöbb ember már lelépett. Mire bementünk, már csak a csajok és a srácok voltak. Csöpögött belőlünk a víz, de ezzel nem törődve járkáltunk a házban.
-      Komolyan?! - kérdezte felháborodva Lola.
-      Igen! - nevettem.
-      Engem, pedig kihagytál! - lökött meg.
-      Gyere! - mondtam, majd vele is megcsináltuk amit Roxyval.
Utána, mivel Ő is elázott, bementünk.
-      Mit csináljunk? - kérdezte Becky.
-      Nem tudom, de Én megyek átöltözöm! - mondta Roxy és elkezdett szaladni felfelé.
-      Segítek! - mondta Harry, majd utána rohant.
Lola is felment átöltözött, majd vissza.
-      Neked nincs kedved átöltözni? - kérdezte Jesy.
-      Jó, megyek! - legyintettem és már fel is szaladtam.
Levettem a vizes ruháim, majd felvettem egy tiszta fehérneműt. Keresgéltem a szekrényemben, de nem találtam semmit. Már fél órája álltam a szekrényemben, mikor valaki benyitott. Hallottam, hogy becsukja az ajtót és közelebb jött. Nekitámaszkodott az ajtófélfának.
-      Egész jó a kilátás! - mondta Louis(!) és hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-      Mióta jöhetsz be, csak úgy a szobámba, mikor öltözöm?! - kérdeztem felháborodva, de nem fordultam meg.
-      Nem is tudom... - mondta és hallottam, hogy közelebb jön. - Mondjuk, most óta! - mondta és hátulról átölelve apró puszikat hagyott a nyakamon.
-      Ugye tudod, hogy nem kéne?! - mondtam, de élveztem amit csinál.
-      Hmm. - hümmögött. - Talán nem... de ez most nem fontos! - mondta és folytatta tevékenységét.
-      Louis! - szóltam rá, de egyáltalán nem zavarta.
-      Csss! Ne rontsd el! - mondta és már a vállamat puszilgatta.
-      Meg fogod bánni! - szóltam rá, majd előreléptem és otthagytam.
-      Most itt hagysz? - kérdezte és közelebb lépett.
Én kivettem a ruhám, majd a hozzá illő cipőm.
-      Azt most fel akarod venni?! - mutatott a ruhára.
-      Igen, ez a terv! - mondtam. - Miért nem tetszik? - kérdeztem.
-      De! Gyönyörű leszel benne, de előtte talán megfosztanálak a ruháidtól! - mosolygott.
-      Sajnálom! - mondtam és felhúztam a ruhát. - De ez most nem fog összejönni! - mosolyogtam huncutan, majd felvettem a cipőm.
-      Hát, ezt Én is sajnálom! - mondta, majd visszahúzott magához és szenvedélyes csókot nyomott a számra.
Közben felkapott az ölébe.
-      Nem sikerült meggyőznöd! - mondtam, majd kuncogva kiszaladtam.
Leszaladtam a nappaliba, ahol már mindenki körben ült.
-      Na, elvoltatok? - húzogatta a szemöldökét Hazza.
-      Á, ne nézz olyan könnyűvérűnek! - legyintettem. - Louisnak voltak tervei! - mosolyogtam.
-      Üvegezzünk! - mondta Niall.
-      Ivós, vagy vetkőzős? - kérdezte Zayn.
-      Louis módra! - ugrott le a lépcsőn Tommo.
-      Az mit jelent? - kérdezte Jesy.
-      Majd meglátod! - dörzsölte a tenyerét Zayn.
Lola hozott üveget, majd körbe ültünk.
-      Ki pörget? - kérdezte Liam.
-      Én! - nyújtotta a kezét Roxy.
Lolát pörgette ki.
-      Hmm... nyomj annyi tejszínhabot a szádba, amennyit csak bírsz, majd beszélj úgy! - mondta Roxy.
Lola elszaladt, majd vissza. Telenyomta a száját és énekelni kezdett. Mindenkit leköpött tejszínhabbal és majdnem megfulladt, de Én is a nevetéstől. Ő Harryt pörgette ki.
-      Gonosz leszek! - dörzsölt a képzeletbeli szakállát. - Be kell csuknod a szemed, majd Roxy egyik testrészéhez csak a mutatóujjaddal érhetsz hozzá és ki kell találnod, hogy mi az! Ha nem megy, vetkőzöl! - dörzsölte a tenyerét.
Hazza szemét bekötöttük egy sállal. Roxy a középső és a mutató ujja közötti bőrhöz érintette Harry mutatóujját.
-     Ez a füled mögötti rész! - mondta, majd Lola levette róla a sálat.
-     Nem! - nevetett fel Roxy.
Harry levette az ingét, majd pörgetett. Niallt pörgette ki.
-     Válasz ki valakit és vallj neki szerelmet! - mondta.
-      Becky, szerelmes vagyok beléd, leszel a barátnőm? - kérdezte letérdelve.
Niall teljesen komolyan beszélt! Annyira édesen csillogott a szeme, egy cseppet sem látszott részegnek. Becky óvatosan bólintott, majd egy forró csókban forrtak össze. Mindenki füttyögött és tapsolt. Niall forgatott, majd Jesy jött ki.
-      Csókold meg a hozzád legközelebb eső fiút! - mondta.
Ez Liam volt. Jesy megette a feladatot, de ezt nem mondhatjuk, hogy nem élvezte. Ő Louist pörgette.
-      Hívd fel azt az embert, akit utoljára hívtál és kiabálj a telefonba! - nevetett Jesy.
-      Szegény Liam! - mondta, majd előkapta a telefonját.
Liam felvette, majd Louis belekiabált. Louis engem pörgetett ki.
-      Hmm, drágám! - mosolygott rám gonoszan.
-      Már félek! - ráztam a fejem.
-      Nem kell! - nevetett.
Megfogta a tejszínhabot, majd közelített felém.
-      Ne, ne ne! - siránkoztam.
-      Nyisd ki a szád! - mosolygott, mire kinyitottam.
Tele nyomta a szám, majd becsuktam.
-      Gyere csak! - mondta és közelebb húzta a fejem az övéhez.
Én felemeltem a mutatóujjam.
-      Mi a feladata? - kérdezte Lola, mire rá mutattam jelezve, hogy ez lenne az én kérdésem is.
-      Tejszínhabos csók! - mondta, mire huncut mosolyt villantottam.
Közelebb hajolt hozzám, majd szenvedélyes és hosszú csókot kaptam tőle, de gondolkozás nélkül visszacsókoltam. Én pörgettem és Harry jött ki.
-      Na göndörkém, adj elő Roxynak egy szexi táncot! - mosolyogtam.
Harry tánca egész jó volt, nem mondom, hogy profi, de Roxy többször is az alsó ajkába harapott. Hmm, nem is volt rossz.
Harry engem pörgetett.
-      Visszakapod! - kacsintott rám.
-      Állok elébe! - mondtam karba tett kézzel.
-      Akkor, gyere! - mondta és magával húzott.
Felültetett a pultra, majd előkapta a tejszínhabot.
-    Hazz! Ne, már megint?! - kérdeztem, mire mosolyogva bólintott.
-     Ide nyomunk egy kicsit! - mondta, majd végigfújta a nyakam és a dekoltázsom.
-     Ha tönkreteszed a ruhám, elviszed tisztítóba. - szóltam rá.
-     Nem lesz baja, mindjárt nem is lesz rajtad! - mosolygott gonoszan.
-     Képzelem, mennyire örülni fogok! - forgattam a szemem.
-     Lou, gyere tüntesd el! - mosolygott és rám mutatott.
-     Úgy érzem, ez egy szövetség ellenem! - mondtam.
-     Nem, ez csak is érted van! - kacsintott Louis és közeledett felém. - Élvezni fogod! - mosolygott huncutan.- Én biztos! - mondta és megpuszilta az arcom.
Nagyon figyelmesen, egy pöttynyi tejszínhabot sem hagyva rajtam, lenyalogatta. Közben néha-néha felnézett rám és huncut mosolyokat villantva kacsintgatott. Mikor készen lettünk, visszaültünk. Én pörgettem és Lolusz jött ki.
-     Csukd be a szemed, körbeállnak a fiúk és valakihez menj oda és csókold meg! - mosolyogtam.
A sál újra előkerült és a srácok körbeálltak. Lola hátat fordított, majd megcsókolta a vele szemben lévőt.
-     Ki volt? - kérdezte Jesy.
-     Zayn! - vágta rá.
-     Én! - mondta és nevetve felkapta a nővéremet megint megcsókolta, miközben lekapta róla a sálam.
-     Itt lesz még egy kapcsolat? - kérdezte Becky.
-     Ki tudja! - nevetett Lola.
Lola pörgetett, majd Hazz jött ki neki.
-     A lányokkal sorba állunk, bekötjük a szemed és az arcunkat megtapogatva meg kell találnod az asszonyod! - mondta Lolusz.
-     Simán! - nevetett.
Harry flottul megcsinálta a feladatot. Most Louist pörgette ki.
-     Választhatsz egy testrészt, amit minden lányon megfoghatsz és ki kell találnod őket! - mosolygott H.
-     Komoly? - kérdeztem a szemem takargatva.
-     Á! Tökéletes feladat. A popsikat választom! - vigyorgott.
A sálam újra Loura került. Sorba álltunk. Jesy állt legelöl.
-     Jesy! - mondta, majd tovább lépett. - Roxy. - mondta. - Rebel! - mondta huncut mosollyal. - Becky és Lola! - mondta, majd a sálat levéve megbizonyosodott róla, hogy mennyire tökéletesen kitalálta.
Közben, végig szólt a zene. Mikor Roxyval az egyik kedvenc zenénk jött, Ő üveggel Én pohárral a kezemben, táncikálni kezdtünk.  Igazán viccesen nézhetett ki, de élveztük.
Összesítve iszonyú jó buli volt. A holnapi másnaposság biztosra vehető, de ezen kívül, megismételném!
                                     

Remélem tetszett! Ki jobb páros szerintetek? Eleanour vs. Rebelouis! 

                               

 

11.rész

Korán reggel a telefonom csöngésére keltünk. Pontosabban Rebel telefonjára. Dühösen estem le a kanapéról, majd felkaptam a telefont és gondolkozás nélkül szóltam bele.
-      Ki vagy? - kérdezte idegesen.
-      Neked is jó reggelt! - mondta Jesy. - Csak szólók, hogy fék óra múlva legyél itt, mert dolgunk van! - mondta.
-      Mi a dolgunk? - kérdeztem.
-      Táncpróba! - mondta.
-      Jó! - mondtam.
-      Milyen napod volt tegnap? - kérdezte.
-      Csak te hallod? - kérdeztem.
-      Igen, be vagyok zárkózva egyedül a szobámba.
-      Sírós. - mondtam.
-      Miért? - kérdezte ijedten.
-      Majd elmagyarázom! - mondtam.
-      Rendben, de akkor Rebel is ilyen "jó" kedvű lesz? - kérdezte.
-      Igen, tehát készíts fel mindenkit! - mondtam.
-      Oké, szia! - mondta és letettük.
-      Mi az? - kérdezte Jack.
-      Programom van, Rebelé kell változnom. - mondtam.
Beszaladtam a fürdőmbe, átváltoztam, felöltöztem és teljes harci öltözetben, fogtam egy taxit és, már úton is voltam.
Mikor benyitottam, mindenki rám várt.
-       Hol az istenben voltál Reb? - kérdezte a nővérem, miközben megölelt.
-       Valahol! - vágtam rá hanyagul.
Kimentem a konyhába, majd töltöttem egy pohár vizet.
-       Ma ilyen leszel? - kérdezte Roxy mellém lépve.
-       Milyen vagyok? - kérdeztem.
-       Oké, akkor ezt igennek veszem. - mondta.
-       Annak veszed, aminek akarod! - rántottam vállat, majd megindultam ki a bejárati ajtón.
-       Rebel állj meg! Hova mész? - kérdezte a lépcsőről lemászó Cara, aki Beckyt támogatta.
-       Cigizni! - vágtam rá, majd becsaptam magam után az ajtót.
Hirtelen ért a hűvös levegő. Leguggoltam, majd a falnak dőlve elszívtam a cigim. A nővérem kijött, majd leült mellém.
-       Mi a baj? - kérdezte.
-       Majd elmondom! - mondtam érzelemmentes arccal.
-       Reb, nekem elmondhatod! - mondta.
Lehajtottam a fejem, majd rögtön levágta a helyzetet.
-       Sajnálom! - mondta és szorosan magához ölelt.
-       Én is! - mondtam.
-       Elmondod majd konkrétan? - kérdezte.
-       Nem fontos! - legyintettem, eldobtam a cigim, rátapostam, majd bementem.
Beléptem, majd mindenki rám nézett.
-       Mehetünk? - kérdezte Cara.
-       Kihagynám ezt a próbát. - mondtam.
-       Rebel, ez nagyon fontos! Te ráadásul két srácot hagynál egyedül! - mondta.
-       Jó, de nem vagyok jó kedvemben! - mondtam, majd karba tett kézzel az ajtófélfának dőltem.
-       Oké, senki nem fog hergelni! - nézett Roxy nyomatékosan a fiúkra.
-       Menjünk! - jelentettem ki határozottan.
Mindenki követett. Én bevágódtam a limuzinba. Mindenki beszállt, majd már indultunk is. Kitartóan bámultam kifelé.
-       Louis, Eleanorral nem a próba után találkoztok? - kérdezte Liam.
-       Igen, moziba megyünk! Nincs kedvetek jönni? - kérdezte.
Na, ma is megkezdődött a "kedveskedjünk mindenkinek határtalanul, mert mi ennyire aranyoskák vagyunk" képmutatás. - gondoltam, majd megforgattam a szemem.
-       Nem randi? - kérdezte Niall.
-       Nem, el akartunk hívni mindenkit! - mosolygott.
-       Mi megyünk! - mondták a srácok.
-       Hát, nem is tudom! Akkor is ez annyira családi programnak tűnik, biztosan nem zavarunk? - kérdezte Becky.
Fú, te is kezded! - gondoltam.
-       Nem, ezt beszéltük meg! - mosolygott Louis.
-       Rendben! - mosolygott Roxy.
-       Téged úgysem hagytalak volna, amíg nem jössz! - mondta Harry, majd belepuszilt Rox hajába.
-       Rebel, jössz? - kérdezte óvatosan Jesy.
-       Még az is lehet. - rántottam meg a vállam.
-       Szuper, akkor mindenki! - mondta a nővérem.
Vártam már, hogy ne kelljen a jópofizást hallgatnom felső fokon. Az út nagyon hosszúnak tűnt. Örültem, mikor végre kiszállhattam. Villám gyorsan, egyedül léptem be az épületbe. Mintha, egy temetőben lépkednék, mindenhol csönd.
-       Szia! - mosolygott Lana, mikor benyitottam a teremben.
-       Szia! Elég rossz kedvem van! - mondtam és megöleltem.
-       Fiú van a dologba? - kérdezte, mire bólintottam.
-       Nem nyaggatlak, menj a boltba, elég, ha egyszer megcsinálod! - mosolygott és még mindig öleltük egymást.
-       Nem kell menni fog, csak az elejéről hiányzom egy kicsit! - mondtam.
-       Oké, de tudod, hogy szeretlek és megértem, hogyha semmi kedved táncikálni. A szerelmi bánat szörnyű dolog, legszívesebben az ember agyonütne mindenkit! - mondta, mire kuncogtam.
-       Hát, olyasmi. - mondtam, mire nyílt az ajtó.
-       Mi a baj Rebel? - kérdezte ijedten Jenifer.
-       Jenny, Rebelt megbántotta egy fiú. - magyarázta neki Lana.
-       Érted? - kérdeztem.
-       Igen. De nem sírsz? - kérdezte és megölelt.
-       Nem! - mosolyogtam.
Ekkor beléptek a lányok, majd mögöttük a fiúk.
-      Ti bántottátok meg Rebelt?! - szaladt Jenny a fiúk elé és az előbbi szeretetbombából méregszákká változva csípőre tett kézzel nézett felfelé.
Jenifer, aki a nála sokkal magasabb, idősebb és erősebb srácokat számon kéri!
-      Mi? - kérdezte ránk nézve értetlenül Hazza.
-      Ti voltatok? - kérdezte mérgesen Jenny.
-      Nem bántottuk meg. - mondta Liam.
-      Hazudsz! - nézett rá mérgesen Jenifer.
Én felkaptam az ölembe, nekem háttal. A fiúk felé kapálózott, mint aki verekedni akar.
-      Megölöm! - kiabálta a kicsi a kezemben.
-      Azt hiszem, megyek. - mondtam.
-      Én is megyek?! - kérdezte kedvesre visszaváltva és rám nézve.
-      Az attól függ, hogy kit akarsz majd szét tépni! - nevettem.
-      Senkit, jó leszek! - mosolygott, mire letettem és megfogtam a kezét.
-      Nem ölsz meg egy pincért sem? - kérdeztem.
-      Miért hova megyünk? - kérdezte kíváncsian.
-      Cukrászdába! - mosolyogtam rá.
-      És te itt akartál hagyni! - mondta, miközben elindultunk.
-      Nem akartalak itt hagyni! - mondtam.
-      De, tudom! - mondta.
-      De, nem! - mondtam.
Hirtelen elengedte a kezem és visszaszaladt. Én utána rohantam. Mikor utána ugrottam, már a teremben volt.
-      Még nem végeztünk! - mondta a fiúknak, majd szúrós szemmel nézte őket.
-      De igen, te végeztél! - mondtam és ki akartam húzni, de ellenállt.
-      Rebel, nyugodtan itt hagyhatod! - mosolygott rám Lana.
-      Nem, elleszünk! - mosolyogtam, majd nemes egyszerűséggel felkaptam a vállamra.
A feje a hátamnál lógott és hangosan kacagott.
-      Nem is olyan nehéz téged felvidítani! - mondtam vidáman, majd a kislánnyal a vállamon kimentem.
Ahogy leértünk, a portánál letettem. A cukrászdában nagyon jól érzetük magunkat, vicces volt, mert Jenny nem érte fel az asztalt, ezért beleült az ölembe. Utána beugrottunk a kisboltba és vettem a szokásos dolgokat, plusz csokit és gumicukrot is. Utána az épületben fogócskáztunk, egészen a teremig. Oda először Jenny ért be, mert Én voltam a fogó. Utána szaladtam be, de annyira kifáradtam, hogy szatyorral a kezemben, leültem a terem közepére, majd a hátamon fekve szuszogtam. Lana, csak nevetett rajtunk.
-     Kifárasztott? - kérdezte Lana.
-     Egy picit! - mondtam lihegve.
-     Gyere! - mondta Louis, majd a kezét nyújtotta.
Megfogtam Ő, pedig felhúzott.
-     Jenny, nem felejtettél el valamit? - kérdeztem a sütire utalva, amit Lananak hoztunk.
-     Ja, de igen! Tehát ki bántotta meg Rebelt! - termett a fiúk előtt.
-     Nem azt! A sütit! - mondtam.
Ő odaadta a sütit Lananak.
-     Jenifer, virágszálam, hova tűnsz el mindig? - kérdezte John, aki ebben a pillanatban tört be.
-     Akkor megyek! Majd megbeszéljük! - mondta és kiszaladt apjával.
Mi megcsináltuk a táncot, vagy ötször.
-     Rendben, egyre jobb lesz! Mehettek öltözni! - mosolygott.
Én addig felmentem a tetőre és elszívtam egy cigit. Mire leértem, már rám vártak. Vetettem rájuk egy amolyan "ezt megérdemlem!" mosolyt, ami olyan szinten volt mű, mint minden képen.
-     Mozi! - ugrott fel Lola.
Én, csak mentem velük, mint akinek ez a sorsa. A mozi előtt állt a kedves mosolyú, tökéletes, hosszú barna hajú, magas El. Természetesen, egy hosszú csókkal köszöntötték egymást.
Meg kell hagyni, hogy náluk édesebb, jobban összeillőbb és tökéletesebb párt, még nem láttam, de ezt utálom! Tudom, ez nagyon gonosz dolog, de bárcsak szakítanának! Szerencsére, ez Rebel oldala! - gondoltam.
Louis átkarolta El derekát, majd mellé állt.
-    Sziasztok! - mosolygott ránk El.
-    Szia! - mondták egyszerre a többiek.
-    Helló. - mondtam.
Kedves bájcsevegés közepette, lassan ideje lenne bemenni! - gondoltam.
-    Nem tudom, hogy vagytok vele, de én nem kívülről fogom nézni a mozit! - mondtam, majd bementem.
A többiek követtek. Eleanour látványosan bájologtak.
Na, akkor megmutatom, hogy, ha valaki akkor én tudom, hogyan kell valakit féltékennyé tenni! - gondoltam.
-     Mit is nézünk meg? - kérdezte Lola.
-     Kalandfilm. - mosolygott Niall.
-     Jaj Lolusz, élvezni fogod! - nevettem rajta, mert nem igazán kedveli az ilyen fajta filmeket.
-     Miért Rebelke, még jó is lehet! Légy pozitív! - mosolygott.
Na, akkor piszkálódjunk.
-     Én! Mindig is pozitív vagyok, csak nem veszed észre! - mosolyogtam rá huncutan.
-     Meg logikád is van! - mondta és megforgatta a szemét.
-     Sajátos logikám! - mosolyogtam.
-     Amit senki sem ért! - rázta a fejét.
-     Na látod, ez nem az én bajom! - rántottam meg a vállam.
-     Ahogy az sem, hogy sokan utálnak! - mondta Jesy.
-     Nem! Én kifejezetten szeretem az utálóimat! - mondtam széles vigyorral.
-     Rebel, ha megértelek, díjat is kapok! - mosolygott rám Harry.
-     Jaj, a barátnődet kérdezd! Ő, már megpróbálta! - nevettem.
-     Aha, de nem ment! - rázta a fejét.
-     Eredeti vagy! - ölelt át Liam és közben megpuszilta a fejem tetejét.
-     Pontosan! - nevettem.
-     Ugye tudod, hogy már megfojtottalak volna! - mondta Becky.
-     Csak...- folytatta Jesy.
-     Nagyon... - mondta már majdnem a végét Roxy, de Én beleszóltam.
-     Túlságosan is szerettek! - mondtam, mire az összes lány a nyakamba ugrott és eldőltünk és a földön végeztük.
-     Ki szed fel kit? - kérdeztem a lányoktól.
Erre a kijelentésre, a srácok elkezdtek minket talpra állítani, meg El is. Mindenkit felkapartak, de Én még a földön voltam.
-     Kösz, Én is szeretek mindenkit! - mondtam, majd felálltam.
Lolusz felröhögött, majd a lányokkal összeölelkeztünk.
-     Csajok? - kezdtem.
-     Mond! - mosolygott Jesy.
-     Csináljunk, valami közös tetkót! - mosolyogtam.
-     Majd még meggondolom. - mondta Becky.
-     Nekem sincsen! - mondtam.
-     Jó, de neked jobban állna! - mondta.
-     Valami, kicsi aranyosat! - mosolygott Jesy.
-     Nem muszáj írásnak lennie és lehetne, valami eldugott helyen! - mosolygott Roxy.
-     Ja, valami szexi helyen! - húzogatta a szemöldökét Lola.
Erre, mind felnevettünk.
-     És, még Én vagyok a piszkos fantáziájú! - löktem meg a nővérem.
-     Miről is van szó? - dugta be a fejét Harry a társaságba.
-     A krumplik párzási szokásairól! - mondta Roxy.
Erre, mind felnevettünk.
-     Ó, érdekel! - mondta Hazz.
-     Lehet, hogy csináltatunk valami közös tetkót, így öten! - mutatott körbe Roxy.
-     Mit? - kérdezte Harry.
-     Még nem tudjuk, csak valami kicsi legyen és eldugott helyen. - mondtam.
-     Ó, már értem a mondatod! - mosolygott rám Hazza.
-     Mi a helyzet? - dugta be a fejét a csoportba Liam.
-     A lányok tetkót akarnak! - mondta ki nyíltan Harry.
-     Csss! - csittegtük le egyszerre.
-     Mi van? - kérdezte a göndör értetlenül nézve ránk.
-     Nem kell szétkürtölni, mert még nem biztos, plusz nem kell mindenkinek tudnia róla. - mondta Jesy.
-     Oké, oké. - mondta Harry és védekezően feltette a kezét.
-     Tök jó ötlet! - mosolygott Liam.
-     Jöttök? - intett Louis, a terem felé sétálva.
-     Persze! - mosolyogtunk és megindultunk a terem felé.
Én Lolusz és Becky között ültem. Balról jobbra, Liam, Jesy, Roxy, Harry, Eleanor, Louis, Zayn, Lola Én és Becky. A film egész jó volt, de nem tudtunk figyelni, mert dobáltuk a kukoricát, hogy onnan, ahol ülünk, meddig tudunk eldobni. Na, ebben Lola nyert. A többiek, csak nevettek rajtunk. Miután vége lett, nevetve hagytuk el a termet. El lelépett, mert valami fontos dolga volt.
-     Mi a terv? - kérdezte Jesy.
-     Nekem semmi. - mondta Becky.
-     Nincs! - mondta Roxy.
-     Rebel? - kérdezte Louis.
-     Ki? Mi? Hol? Mikor? - kérdeztem ijedten.
-     Van terved? - kérdezte nevetve Lola.
-     Ja, hogy mit csináljunk? Öhm... nincs. - rántottam vállat.
-     Oké, valaki jön kávézóba? - kérdezte Niall.
-     Én nem. Megyek haza, elfáradtam és nincs valami jó kedvem. - mondtam és el is indultam.

* Lola szemszöge *

Rebel el is tűzött.

-      Mi lett vele, az előbb még itt nevetgélt!? - mondta meglepetten Niall.

-      Ő ilyen! Ha reggel rossz kedve van, fel tud vidulni, de utána újra rájön a rosszkedv. - legyintettem.

-      Hát rendben. - mondta Louis.

-      De mi baja lehet? - kérdezte Hazz.

-      Nekem nem mondta. - mondták egyszerre a lányok.

-      Én tudom. - mondtam.

-      Elmondod? - kérdezte kíváncsian Zayn. 

-      Nem engedi. - mondtam. - És megértem. De jogos! Nekem is rosszul esne! - mondtam.

-      Ó, mond már el! - kérlelt Nialler.

-      Nem szeretném, hogy rám is haragudjon. - mondtam. - Lányok, biztos hogy nektek is elmondja, csak egy kicsit többet kérdezgessétek. - mosolyogtam a lányokra.

Közben, már beültünk a kávézóba.

-      De annyira nehéz Őt megérteni... - mondta Jesy és felsóhajtott.

-      Ha beavat abba a titokba, amit tudok, meg fogod érteni! Mindent értesz majd. - mondtam.

-      Miért ilyen titokzatos? - kérdezte Liam.

-      Ezt se szabadna elmondanom, de az exe, megcsalta és utána, hogy szakítottak, ahol csak tudta megalázta. - mondtam.

-      Ez mostani történet? - kérdezte Louis.

-      Nem, nagyon régi. De azóta nem volt igazán szerelmes. Nem igazán bízik meg fiúkban. - mondtam az igazat.

-      Bennünk sem? - kérdezte elképedten Zayn.

-      Nem tudom, ezt nektek kell tudnotok! - mondtam.

-      Egy olyan srác sincs, akiben megbízik? - kérdezte Hazz.

-      Tudtommal nincs. - mondtam.

Mire ezeket megbeszéltük, a közöttük lévő csöndes szünetekkel, már megittuk a kávét.

-      Átjöttök? - kérdezte Roxy.

-      Persze! - mosolygott Zayn.

Hazasétáltunk. 

* Rebel szemszöge *

Mikor nyílt a bejárati ajtó, mindenki beáramlott rajta. Nem lepődtem meg. Hirtelen valaki belépett a szobámba, majd becsukta az ajtót és leült mellém az ágyamra...

10. rész

Reggel mikor felkeltem, még mindenki aludt. Gyorsan felszaladtam a szobámba, majd felkaptam a táskámat. Gyorsan leszaladtam, írtam egy cetlit.
"Sziasztok! Leléptem, hívtak! Sarahoz mentem! Pusszancs: Rebel xx"
Tökéletes! - gondoltam, letettem a kanapé elé a dohányzóasztalra, majd már kint is voltam. Elég jó idő volt, sütött a nap. Hívtam egy taxit, majd a lakásomba vitettem magam. Otthon, Sarahvá alakultam és Jacket hívtam.
-    Szia! - szóltam bele vidáman.
-    Szia Hercegnőm! Rég hallottam felőled, mi a helyzet? - kérdezte.
-    Ha átjössz elmondom! - mondtam vidáman.
-    Ott leszek és viszek neked egy ajcsit! - mondta.
-     Egy mit? - kérdeztem értetlenül.
-     Ajándékot! - mondta.
-     Ó, várom! - mondtam mosolyogva.
-     Oké, mivel éppen a kocsimban ülök, már készülhetsz! - mondta és letette.
Tényleg 5 perc alatt nálam termett, egy hatalmas dobozzal a kezében.
-     Szia! - mondtam és a nyakába ugrottam.
-     Helló! - mosolygott és a dobozt lerakva, felkapott az ölébe és megpörgetett. - Hiányoztál Szöszi! - mondta és megpuszilt.
-      Te is! - nevettem. - De mi van abban? - mutattam a hatalmas dobozra.
-      Semmi! - mondta a doboz.
-      Egy ember van benne?! - kérdeztem ijedten.
-      Persze, hoztam neked egy embert! - nevetett. - Nyisd ki! - mondta.
Én kecses mozdulatokkal széttéptem a dobozt, amiből kiröppent egy narancssárga madár.
-      Hoztál nekem egy festett galambot? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-      Nem egy galamb! - nevetett a fejét fogva.
-      Hanem? - kérdeztem.
-      Ez egy papagáj! - mondta.
-      Az vagyok! - mondta a papagáj a kis cuki hangján, majd a vállamra szállt.
-      Hogy hívnak szépségem? - kérdeztem.
-      Richard vagyok! - mondta és bólogatott.
-      Szép neved van! - mosolyogtam.
-      Te meg ki vagy? - kérdezte.
-      Sarah, de amikor máshogy nézek ki, Rebel. - mosolyogtam.
-      Nem értelek! - rázta a fejecskéjét.
-      Ha Rebelnek kell hívnod, szólók! - mosolyogtam.
-      Oké! - bólintott.
-      Mit szoktál enni? - kérdeztem.
-      Csokit!
-      Az van! - mosolyogtam.
-      Látom jól elvagytok! - mosolygott Jack.
-      Tényleg, komolyabb témáról akartam veled beszélni, amit a nővéremmel, már megbeszéltünk. - mondtam és leültünk a kanapéra, de Richard a vállamon maradt, így cseppet sem zavart.
-      Titok? - kérdezte.
-      Igen. - mondtam.
-      Richard, ez titok! Senkinek nem mondhatod el! - szólt Jack a madárra, aki bólintott.
-      Tehát! Ugye Louisval randiztunk nem is olyan rég. De neki van barátnője és, ami még nagyobb gond, hogy Ő Rebelt is fűzi! - avattam be.
-      Mármint, Louisnak van barátnője és mindkét énedet próbálja elcsábítani! Jól értettem? - kérdezte, mire bólintottam.
Jack felpattant és a fejét fogta.
-      Undorító. - szűrte ki fogai közt.
-      Igen, de annyira tökéletes! - mondtam.
-      Sarah, ez egy kicsit nagyon fura. - mondta és visszaült.
-      Tudom, mert Sarah belezúgott! - mondtam.
-      És Rebel? - kérdezte.
-      Ő is! - mondtam.
-      Akkor Ő tulajdonképpen azt hiszi, hogy 3 lánnyal kavar, de közben abból 2 te vagy! - mondta, mire elnevettem magam.
-      Igen. - bólintottam.
-      Ennél lehetetlenebb helyzetet, el sem tudok képzelni! - rázta a fejét.
-      Én sem! - nevettem.
-      Sajnálom! - mondta és megölelt.
Én a vállába fúrtam a fejem és hagytam előtörni a könnyeimet.
-     Sarah, ismerlek és tudom, hogy van még mit mesélned! Öntsd ki nekem a szíved! - mosolygott, mire bólintottam.
-     Hozok neked pokrócot meg csokit jó? - kérdezte szeretettől gazdag mosollyal, mire halványan elmosolyodtam és újra bólintottam.
Eltűzött.
-     Sarah? - szólt Richard.
-     Igen? - kérdeztem.
-     Ne sírj! Szereted Louist? - kérdezte.
Milyen cukin mondja a nevét! - gondoltam.
-     Igen. - mondtam és újabb könny folyt le az arcomról.
-     Akkor mi a baj? - kérdezte.
-     Az, hogy Ő nem szeret! - mondtam és elfogott a zokogás.
-     Én szeretlek és nem foglak elhagyni! - mondta és hozzám bújt.
Megpusziltam, majd visszatért Jack. Bebújt mellém a takaró alá, majd elkezdtük enni a csokit.
-     Mesélj. - mosolygott.
-     Szeretem Őt, de Ő nem szeret! Ott vagyok neki, ha nincs vele El. Egyébként is jól elvagyunk, de volt egy csúnya veszekedésünk is, plusz tegnap majdnem rám mászott! - soroltam, de közben folytak a könnyeim és haraptam a táblás csokit.
-     Kérlek, Hercegnőm fejtsd ki, hogy ki El, a veszekedést és azt, hogy rád mászott! - mosolygott és átölelt.
-     Eleanor, a barátnője, aki szintén tökéletes! Annyira édes pár! Eleanor, kedves, vicces, gyönyörű és... nincs rá több szó, tökéletes! - mondtam durcásan.
-     Először is, nem lehet tökéletes! És, igazad van elég aranyosak együtt, de rád is igaz, hogy kedves, vicces és gyönyörű vagy! - mosolygott.
-     De igen! Tökéletes! Hosszú, selymes barna haja van! Nekem rövid, szőke és bozontos. Ő magas, Én alacsony. Ha fúj a szél, akkor is jól néz ki, ha fúj a szél én olyan vagyok, mint egy 2 lábon járó felmosó! - soroltam.
-     Úgy sem tudlak meggyőzni, szóval hagyjuk! Veszekedés? - kérdezte.
-     Éppen fent volt Eleanorral a szobájában és mind tudtuk, hogy mit csinálnak. És meg akartuk szívatni őket, ami sikerült is. Louis lejött dühösen, majd Én és Roxy nevettünk, de Én nem bírtam abbahagyni és nagyon ideges volt és leribancozott! Persze, ezt mind Rebellel tette! - mondtam.
-     Ha legközelebb ilyeneket mond rád, a szart is kiverem belőle! - mondta.
-     Tegnap reggel, lusta napot tartottunk, majd Én éppen a csokiszószt mostam le az ujjamról Ő, pedig öltözött. Mentem volna ki, de Ő visszahúzott, majd megkérdeztem, hogy miért mire Ő "nem is tudom..." de mind ezt, kaján vigyorral a képén, majd a kezeit a derekamra csúsztatta és közeledett. Én, pedig ellöktem és észhez térítettem Eleanorral kapcsolatban. - mondtam és, már zokogtam.
-     Én egyetlen Hercegnőm, miért? Tudom, sose volt könnyű dolgod szerelem téren, de amit veled tett, az szörnyű! - mondta és átölelt.
-     Tudom, de belezúgtam. - mondtam sírva.
-     Semmi baj drágaságom! - mondta és magához szorított. - Ma tartunk egy napot kettőnknek! - mosolygott.
-     Az mit jelent? - kérdeztem.
-     Azt, hogy nem fogsz többet sírni! - mosolygott és az ölébe ültetett.
-     Jack, nem akarlak itt hagyni! - mondtam és a könnyek még mindig folytak az arcomon, megállás nélkül.
-     Én sem örülök neki, de nagyon jó lesz! - mosolygott.
-     És mi lesz, ha kikészülök?! - kérdeztem.
-     Ne felejtsd el a bandát! Tudtommal imádjátok egymást! - mondta a hajamat simogatva.
-     Igazad van. - bólogattam.
-     Tudom! És, Én sem foglak egyedül hagyni. Minden este hívlak, vagy Skype-olunk. - mosolygott.
-     Akkor is félek! Te vigyázol rám, de ott ki fog? - kérdeztem ijedten.
-     Úgy csinálsz, mintha nem a 3 legjobb barátnőddel és 5 haveroddal mennél! - mondta kuncogva és megölelt.
-     Vigyázni fognak rám? - kérdeztem.
-     Biztos! - nevetett.
-     De nem felejtesz el? - kérdeztem.
-     Nem, de ez butaság! Fejezd be! Elmegyünk, járkálunk és jól fogod érezni magad! Louistól függetlenül! - mondta.
-     Ígéred? - kérdeztem már-már mosolyogva.
-     Ígérem! - mondta és szorosan megöleltük egymást.
Nagyon jó volt Jack ölében ülni és a karjaiban érezni hatalmas szeretetét.
-     De most kapd össze magad! Addig Én nézek valamit! - mondta.
Bólintottam, kimásztam az öléből, majd Richard kíséretében betűztem a szobámba. Tíz percet álltam a szekrényem előtt a tipikus "fogalmam sincs mit vegyek fel" fejjel. Húsz perccel később, már "nincs mit felvennem" fejjel bámultam a szekrényembe. Majd fél óra múlva, már eljutottam a "nem érdekel, fehérneműben megyek!". Végül sikerült választanom, aminek Jack jobban örült, mint én! A hajamat mint mindig, hagytam össze-vissza ugrálni a fejem körül.
-     Hova megyünk? - kérdeztem Jacktől.
-     Ma teli tömjük magunkat édességgel!
-     Jó ötlet! - mosolyogtam.
Richard nem volt hajlandó a kalitkában maradni, ezért a szobámba zártuk be. Felkaptam a rövid szárú tornacipőm, majd már úton is voltunk. Bementünk, minimum 5 cukrászdába és 2 kávézót is meglátogattunk, majd meglátogattunk 4 kisboltot. Semmi igazán normálisat, vagy egészségeset nem ettünk, csak chipset, csokit, gumicukrot, pizzát, nyalókát és pillecukrot. Este, Én már hulla fáradt voltam, de Jack egyre jobban felpörgött a rengeteg cukor hatására.
-     Menjünk haza! - nyaggattam.
-     Nem! Elmegyünk enni! - mosolygott.
-     Így?! - mutattam végig magamon.
-     Igen! Vicces lesz, majd mindenki minket bámul és ezen jót nevetünk, ahogy szoktunk! - mosolygott.
-     Rendben. - fogattam a szemem.
A legközelebbi étterembe bementünk.
-     El sem hiszem, hogy berángattál! - nevettem, már az asztalnál ülve.
-     Látod! Úgy indultál neki a napnak, hogy meghalsz! - mosolygott.
-     Igen, de felvidítottál! - mosolyogtam, majd a csevegést egy vörös, göndör hajú lány, aki rágón csámcsogva, lazán pózba vágta magát.
Rendeltünk, majd tovább csevegtünk.
-     Tudod, olyan vagy mint a húgom. - mosolygott.
-     Te, pedig olyan mint a bátyám! Szerinted, melyik sráccal szemben ülnék melegítőben? - nevettem.
-     Velem! - nevetett.
-     Sose randiznék veled! - nevettem.
-     Fura lenne! - nevetett.
-     Igen. Be kell vallanom valamit! - mondtam, mire elkomolyodott.
-     Igen? - kérdezte.
-     Azért voltam olyan barátságos veled, régen a suliban, mert nagyon tetszettél, de annyira a tesóm lettél, hogy mára ezt az egészet elfelejtettem! - mosolyogtam.
-     Tudom, látszott rajtad! - kuncogott.
Ekkor kihozták az ételt.
-     Jó ötlet volt ide bejönni, ez nagyon finom! - mutattam a tányéromra.
-     Ide hozom a lányokat randizni. - rántott vállat.
-     Ó, már értem! Most különleges kedvem miatt itt vagyok! - mondtam.
-     Nem, el akartalak hozni, de nem jártunk erre. - mondta, de ahogy éppen az ajtóra pillantottam, nem várt látvány fogadott.
Hirtelen lehajtottam a fejem.
-     Mi a baj? - kérdezte értetlenül.
-     Csak óvatosan pillants hátra! - suttogtam.
Ő is észre vette, amit Én.
-      Sajnálom, menjünk? - kérdezte.
-      Nem kell! Élvezni fogjuk az estét! - mosolyogtam óvatosan.
-      Biztos? Én megértem, ha nem szeretnél itt maradni! Én se maradnék szívesen! - mondta.
-      Nem kell, szeretlek és jó lesz! - mosolyogtam.
Éreztem Louis illatát, ahogy elhaladt mellettünk. Normálisan megvacsoráztunk, majd siettem a mosdóba. Mikor kiléptem, nekiütköztem valakinek, majd fenékre estem és ezzel, belefejeltem a női mosdó ajtajába.
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 hú, nyugi! - nyugtattam magam, majd felálltam.
-      Annyira sajnálom! - mondta és megismertem a hangot.
-      Semmi gond! - mondtam, majd ki akartam kerülni, de Louis megfogta a karom.
-      Sarah, miért kerülsz? - kérdezte.
-      A barátnőddel vagy itt! - mondtam a nyilvánvalót.
Szólásra nyitotta a száját, de közbeszóltam.
-      Nem haragszom, de most megyek. - mondtam.
-      Sarah, majd hívlak. - mondta.
-      Rendben, de ne mostanában! - mondtam és Jack mellé léptem.
El is indultunk.
-      Láttam. Minden rendben? - kérdezte mosolyogva és törődően átkarolt.
-      Persze! - mosolyogtam.
Pár perc alatt hazaértünk.
-      Nálam alszol? - kérdeztem, mire mosolyogva megölelt és behúzott a kapuba.
Felmentünk a lakásomba, lezuhanyoztunk, majd a kanapét kinyitottuk és ott aludtunk ketten.

9. rész

Sziasztok! Tudom, hogy késtem ezzel a résszel, de kárpótlásul, jó hosszú lett! Remélem nem haragszotok rám nagyon! ~L
Reggel, mikor felkeltem imádkoztam, hogy a reggelünk nem olyan lesz, mint minden csajos este után. Gondoltam, ha lassan és óvatosan nyitom ki a szemem, akkor talán még gyorsan elvarázsolódunk az ágyunkban és nem a nappaliban leszünk. Milyen logika ez?!
Sajnos, a nappaliban voltunk. Pontosabban először senkit nem láttam. Én a szőnyegen feküdtem. Zajokat hallottam a konyha felől. Felültem, majd lassacskán felálltam. Megpillantottam, ahogy Zayn a kanapén van elterülve és nem gyengén horkol.
Ezt eddig, hogy nem hallottam?! - gondoltam.
Éppen a konyhába indultam, mikor megláttam Louist, aki a földön a kanapé háta mögött, hason fekve, arccal a kanapé felé szunyókál. Nagyon aranyos volt, ahogy Zayn is. Mintha két kisfiú este titokban, miután a szülők elmentek aludni, kisurrantak a szobájukból és egész éjjel mesét néztek. Megráztam a fejem, így a rakoncátlan szőke fürtök úgy álltak a fejemen, mint egy felmosó. Kisöpörtem őket az arcomból, majd felbattyogtam a szobámba. Kicsaptam a szekrényajtót, majd ruha után kutattam.
-   Kényelmes, laza, lustálkodós, filmezős! - gondolkodtam hangosan.
Még tíz percig álltam a szekrényem előtt, majd elfáradtam és leültem. Egy fél óra múlva megszületett a választás. Ruhával, hajgumival és tiszta fehérneművel a kezemben, bezárkóztam a fürdőmbe. Beültem a forró vízzel teli kádamba, majd húsz perc múlva megfürödtem. Megtörölköztem, fogat mostam és felöltöztem. Lementem, majd a konyha felé vettem az irányt. Az összes lány úgy volt felöltözve, mintha öt perc múlva indulnának a városba.
-   Jesy, van valami program? - kérdeztem kíváncsian.
-   Nincs, miért? - kérdezte mosolyogva.
-   Akkor miért van mindenki ennyire beöltözve? - kérdeztem.
Jesy megrántotta a vállát, majd tovább itta a kávéját.
-   Rebel, jó reggelt! - ugrott a hátamra Roxy.
-   Jobbat! - mondtam unottan, majd vele a hátamon indultam tovább.
A pulton könyökölve, a bárszéken ült Liam és Harry.
-   Mizu? - kérdeztem tőlük.
-   Semmi érdekes! - rántott vállat Liam.
-   Látom találtál egy hátizsákot! - nevetett Harry.
-   Ja. - mondtam és megforgattam a szemem. - Leszedhetnéd rólam! A te csajod! - mondtam, de Roxy megrázta a fejét és tovább kapaszkodott.
-   Nektek van programotok? - kérdeztem.
-   Semmi. - rázta a fejét Niall, aki ebben a pillanatban ugrott mellém teli szájjal.
-   Van kedvetek lusta napot tartani? - kérdeztem hangosabban, hogy aki a konyhában van, hallja, de aki alszik, ne kelljen fel.
-   Igen! - mondták a lányok vidáman.
-   Ez is valami olyan szokás, mint a csajos este? - kérdezte Liam.
-   Aha. - lépett oda Lola.
-   Csajok, akkor menjetek el öltözni! - mondtam, mire az összes lány felszaladt rajtam kívül.
Roxy is leugrott a hátamról.
-   Elmondod, miből áll tulajdonképpen az a lusta nap? Mármint vágom, hogy mi az, de nálatok biztosan van valami szokás! - mondta Hazza.
-   Igen, elég sok szokás van. - mosolyogtam és folytattam volna, de elég érdekes hangok szűrődtek be a nappaliból.
Mind csöndbe maradtunk és hallgatóztunk.
-   Mit keresek a földön? Egyáltalán hol vagyok? - jöttek a kérdések Louis szájából, majd lassan nyavalyogva felállt.
-   Mit röhögtök?! - mondta és álmosan megdörzsölte a szemeit. - Nem válaszolnátok! Dehogy! Csak röhögjetek! - mondta durcásan, majd levágódott a másik bárszékre.
Persze, ezen is csak nevetni tudtunk.
-   Valaki bal lábbal kelt fel! - nevetett Niall.
-   A földről! - mondta Louis a szemét forgatva. - Tényleg, ti hagytatok a földön aludni? - nézett végig a fiúkon, akik röhögtek. - Jó, abban biztos voltam, hogy titeket nem zavar! - mondta és legyintett. - Rebel, te lehettél volna olyan drága, hogy felkeltesz és keresel nekem egy ágyat! - mondta, de nem gondolta át, hogy milyen beszólást kaphat.
-   Lehettem volna... - mondtam kuncogva, huncutan. - De nem voltam! - mondtam, felültem a pultra. - És ne várd tőlem, hogy leszek! Bár... elgondolkoztató a mondatod... keressek neked egy ágyat? Jó, hogy nem a sajátomba vigyelek, a kezemben! - mondtam, mire az összes fiú elnevette magát, kivéve a morcit.
-   Majd viszlek Én téged. - mondta és kacsintott.
-   Hűha... - mondta Harry nevetve.
-   Álmodozz csak! - kuncogtam.
-   Mást se csinálok! - mondta és újabb kacsintás.
-   Szóval rólam álmodozol... - mondtam és úgy tettem, mint aki elgondolkozik ezen a mondaton. - mit szólna ehhez a barátnőd... - mondtam, majd magabiztosan leugrottam a pultról.
-   Louis, többet kell edzened, hogy legyőzd a pimasz hercegnőt! - mondta kuncogva az éppen belépő nővérem.
-   Kérlek! Annyit nem tud edzeni! - nevettem, majd megölelt a nővérem.
Lola, már a lusta ruhájában volt. Ekkor leszaladt Roxy, nyomában Jesyvel.
-   Fent hagytátok Beckyt? - kérdeztem a szemeimet forgatva.
-   Opsz! - mondta Jesy, de Niall már felszaladt érte.
Pár pillanat múlva Niall menyasszony stílusban fogva Beckyt leszaladt.
-   Szuper, mindenki lusta ruhákban! - mosolyogtam és végignéztem a társaságon.
-   Nem mindenki. - mutatott a fiúkra Roxy.
-   Ja, igen! - mondtam és elkezdtem gondolkozni.
-   Valahogy öltözzetek kényelmesen! - rántott vállat Becky.
-   Mégis hogyan? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Louis.
-   Mit tudom Én! - mondta Becky.
-   Mi lenne, ha elmenne valaki ruháért és hozna mindenkinek? - kérdezte Jesy.
-   Jó, ki megy? - kérdeztem.
-   Majd Én! - vállalta Liam.
-   Siess! - mondtam.
-   Meglesz! - mondta és becsukta az ajtót.
-   Reggelizett valaki? - kérdeztem körülnézve.
-   Én. - mondta Niall.
-   Ne mond, hogy nem vagy éhes! - néztem rá ijedten.
-   De! - mondta bólogatva.
-   Akkor indulás reggelit készíteni! - mosolyogtam.
Bementünk a konyhába, majd a fagyasztóból a lányokkal kipakoltuk a fagyikat.
-   Az a lényege, hogy fogsz egy kelyhet - kezdtem és a szekrényből mindenkinek adtam egy-egy kelyhet. - Majd szedsz bele annyi fajta és gombóc fagyit, amennyit, csak akarsz, majd... - mondtam és felállva a pultra, benyúltam az édesség raktárunkba - ami egy egész szekrény - majd kivettem az összes cuccot, ami benne volt.
-   Van itt 17 fajta gumicukor, 31 csoki, 13 pillecukor, 53 különféle színű Jelly Belly, egy csomag rózsaszín, egy fehér és egy tejcsokis roletti, meg persze egy sima, 75 fajta keksz , dió, mogyoró, mazsola és tejszínhab. - soroltam fel és kipakoltam őket a pultra.
-   Ideköltözöm! - mondta Niall.
-   Én, pedig oda föl! - mutatott a szekrényre Louis.
-   Tehát, ha szedtetek fagyit, mindent rádobáltok, amit csak akartok és a végén tejszínhab és csokiöntet! - mosolyogtam.
Erre, az egész konyhában nyüzsgés lett. Össze vissza járkált mindenki, mindenfele. Végül összeraktuk a fagyikat. Én készítettem néhány sajátos fagyikölteményt. Mindenkinek más-más fajta "reggelije" lett. Időközben, már Zayn is felkelt és Liam is megérkezett és Ők ketten is csatlakoztak. Persze, itt sem maradt ki a poénkodás. Lefújtuk egymást tejszínhabbal, áfonyát raktunk az orrunkba, megdobáltuk egymást mazsolával. Eltört egy kehely és kiborult egy egész csomag keksz, de felszedtük. Harry belekönyökölt Niall fagyijába, aki felháborodott, hogy tönkretette, de készítettem neki olyat, mint volt és így megnyugodott a lelke. Egy óra alatt mindenki készen lett a fagyijával.
-    Na, de még nem vagyunk kész! - mondtam.
-    Forró csokit iszunk utána, mert át leszünk fagyva! - mosolygott Jesy.
-    A forrócsokit megcsinálom egy kedves segítővel, addig menjetek öltözni, mosakodni, hasonló! - mosolygott Roxy.
-    Én segítek. - lépett mellé Harry.
-    Gyertek! - mosolygott Lola.
-    Hol akartok öltözni? - kérdezte Becky.
-    Hol öltözhetünk? - kérdezték.
-    Engem cseppet sem érdekel, nem vagyok szégyenlős! Mentem a fürdőmbe, mielőtt végigcsöpögtetem a szobám csokiöntettel! - mondtam és beszaladtam.
Végül valaki belépett a szobámba, de azt nem láttam, hogy ki.
-    Lemossalak? - kérdeztem és fájó szívvel néztem a csokis mancsaim.
-    De olyan finom vagy! Nem moslak le! - mondtam és elkezdtem lenyalni az ujjaimról a csokit.
-    Kinek beszélsz? - lépett be póló nélkül Louis.
-    A csokiszósznak a kezemen! - nevettem.
-    Á! Akkor bizony igazad van, nem érdemes lemosni! - mondta, majd Ő is lenyalta a saját ujjairól.
Louis Tomlinson, te csak ne nyalogasd az ujjad! Persze, félmeztelenül járkálsz a szobámban és az ujjad nyalogatod! - kiabáltam magamban.
Végül azért kezet mostam, mert már csokis nem voltam, de nyálas az igen. A hajamat hagytam össze-vissza állni. Mikor kiléptem a fürdőmből, Louis Adidas-os melegítőben volt, fején éppen egy szürke sapkát igazítgatott. Kifejezett jól állt neki. Na ja! Velem ellentétben, Ő jól nézett ki a "lusta napon". Sőt, mindenki! Na, de engedjék meg, hogy legalább a lusta napon csúnya legyek!
-    Jól áll! - mondtam egy huncut mosoly kíséretében, majd a szekrényem elé léptem.
-    Kösz, de annyira biztosan nem, mint neked! - mosolygott és leült az ágyamra.
Aha, akkor benne van a játékban?
-    Kérsz? - kérdeztem, mikor kivettem a szekrényem titkos részéből egy különleges fajta kekszet.
-    Te itt tartasz még édességet? Amúgy igen! - mosolygott, mire odanyújtottam neki Ő, pedig kivett egyet.
-    Tudod, ha kitörne a háború! - mondtam, mire felnevetett.
-    Akkor, majd meglátogatom a szobádat! - nevetett.
-    Mindenképp! - nevettem. - Gyere, látogassuk meg a földszintet! - mondtam, majd elindultam ki.
Elkapta a karom, majd visszahúzott és becsukta az ajtót.
-    Nem maradunk még? - kérdezte sejtelmes mosollyal.
-    Miért maradnánk? - kérdeztem értetlenül.
-    Nem is tudom... - mondta, majd a derekamra csúsztatta a kezét és közelített felém.
-    Louis, ezt Eleanorral csinálhatod, velem nem! - jelentettem ki.
-    Mióta érdekel El? - kérdezte, pimasz mosoly kíséretében.
-    Nem El érdekel, hanem Te! - böktem meg a mellkasát a mutatóujjammal.
-    Azt hittem, rosszaságnak nem számítanak mások és semmi jót nem ront el! - mondta és a vigyor az arcán ragadt.
-    Louis, a barátom vagy és nem akarom, hogy olyat csinálj, amit rögtön megbánsz! Szereted Elt! Tudom. Kell egy újságcikk arról, hogy megcsaltad a barátnődet, akit ráadásul szeretsz?! - kérdeztem.
-    Igazad van. - mondta és lehajtotta a fejét.
-    Tudom! Mindig! - tértem vissza a pimasz formámba, megfordultam és kimentem.
Biztos voltam benne, hogy vigyorog. Utánam sietett, majd leszaladtunk.
-    Kezdhetjük a reggelit! - kiabáltam.
-    Na, begyűlünk a kanapéra, kényelembe helyezzük magunkat és beszélgetünk! - mosolygott Jesy.
Én Louis és Lola között ültem.
-    Akkor háromra mindenki bekap egy falatot! - mondta Becky.
-    Egy...- mondtuk egyszerre és mindenki kanalazott. - Kettő... - mondtuk és feljebb emeltük a kanalakat. - Három! - kiabáltuk, majd mindenki bekapta.
Rengeteg hümmögést és "nyami" -t hallattunk egyszerre.
-    Bírom ezt a lusta napot! - mosolygott teli szájjal Harry.
-    Ja, Én is! - vigyorgott nyakig fagyisan Zayn.
-    Egyébként ki találta ki? - kérdezte Louis, miközben kiesett egy keksz a szájából, amin jót nevettünk.
-    Az Én hugicám! - nyomott az arcomra egy fagyis puszit Lola.
-    Szedd le az arcomról! - nevettem.
-    Oké! - mondta és lenyalta.
-    Kösz! - mondtam, majd a kezemmel letöröltem a nyálát.
-    Hogyan jött az ötlet? - kérdezte Liam.
-    Azt hiszem, Jesy szakított egy sráccal, akit élete szerelmének nevezett, mellesleg már a nevére se emlékszik - nevettünk. - Akkor találtam ki, hogy ezzel fel lehetne vidítani. - mosolyogtam.
-    Arra emlékszem, hogy szőke volt! - mondta és nevettünk.
-    Mi lesz a további napirend? - kérdezte Niall.
-    Reggeli után, általában megnézünk egy részt valami sorozatból, majd zenecsatornára váltunk és a kedvenc dalainkat énekeljük és ugrálunk. Ezt addig, amíg ki nem dőlünk. Utána általában, még teli vagyunk energiával, ezért párnacsata van, az egész házban és bujkálni is lehet. Ha ebben elfáradtunk és meguntuk, nasizás és filmezés következik. Ilyenkor akárki elaludhat. Este, pedig Jakuzzizni szoktunk. - mosolyogtam.
-    Jól hangzik! - mosolygott Zayn.
-    Az is! - mondta bólogatva Lola.
-    Kihagytál valamit! - bökött meg Becky.
-    Mit? - kérdezte mindenki egyszerre Beckyn kívül.
-    A régi képek nézegetése! - mosolygott.
-    Azt kihagyhatjuk! - legyintettem.
-    Egyet értek! - bólogatott Roxy.
-    Most, miért? Én még nem láttam őket! - lökött meg Lola.
-    Nem baj. - vágtuk rá.
-    Valami van itt! - nézett sejtelmesen Harry.
-     Látni akarom a képeket! Nekem nem mutatsz újat! - nevetett Lola.
-     Lényegtelen! - mondta Roxy.
-     Oké, akkor meséljetek a gyerekkori és tini hülyeségekről! - mondta Jesy.
-     Ki kezdi? - kérdeztem.
-     Te! - mutattak rám.
-     Kinézetről? - kérdeztem.
-     Aha. - bólogatott Liam.
-     Hűha... igazából, minden színű volt a hajam. Barna, aztán fekete, majd szőke, de nagyon szőke. Volt a fenekem aljáig érő hajam, meg volt olyan, hogy a fél fejem kopasz volt, de ez nem a legdurvább! Kék, piros és rikító rózsaszín! Mondjad Lola! - nevettem.
-    Amíg Reb váltogatta a barnát, feketét és a szőkét, addig természetes voltam. Utána, együtt találtuk ki, hogy színes fejünk legyen. Nekem is volt minden, ami Rebnek, de Én lila, zöld és fehér is voltam. - nevetett.
-   Én sosem festettem a hajam, mindig olyan volt, mint most. - rántott vállat Becky.
-   Nekem az első koncerten festettük ilyenre. - mosolygott Jesy.
-   Nekem mindig ilyen volt, illetve egyszer voltam rózsaszín, mert üvegeztünk és Becky befestette. - nevetettünk.
-   Én tíz éves koromban kezdtem szőkíteni. - mondta Niall.
-   Természetes. - mondta egyszerre Louis, Liam és Harry.
-    Nekem elől volt egy szőke tincs. - mondta Zayn.
Amíg mind megettük, beszélgettünk, majd tv-ztünk. Mindenki élvezte. Egy órát bámultuk a képernyőt, majd átváltottunk zenecsatornára. Már első szám feldobta a hangulatot, majd egyre jobb és jobb zenék jöttek. Persze, nem maradtak ki a fiúk és a mi számaink sem. Mindenki ugrált, énekelt és táncolt. Mi a csajokkal a kanapén ugrálva, énekelve és táncolva röhögtük szét az agyunkat, egymáson. A fiúk a "tökéletes" tánctudásukat megvillantották, amin szintén jót röhögtünk. Később, mind szuszogva estünk a kanapéra.
-   Mi jön? - kérdezte Liam.
-   Párnacsata! - kiabáltam és a hozzám legközelebb eső párnát Liam fejének hajítottam.
-   Visszakapod! - mondta, de Én leugrottam a kanapéról és, már úton voltam az emeletre.
 Magamhoz vettem egy párnát és lopakodni kezdtem. Hirtelen valaki mellém ugrott és, mielőtt sikítottam volna, befogta a szám. Roxy... gondolhattam volna. Megnyaltam a kezét, mire a gatyájába törölte a nyálam fintorogva.
-    Szövetkezzünk! - súgta.
-    Rendben, szedjünk még szövetségeseket! - súgtam vissza.
-    Csajokat! - mondta, majd egy bukfenccel, már el is tűnt.
Én elkezdtem lopakodni, majd csöndben benyitottam Becky szobájába. Zayn előugrott az ajtó mögül és püfölni kezdett. Én is visszaütöttem neki rendesen, majd mikor már a földön ült nevetve, kiszaladtam. Éppen Becky jött szembe és készítette volna a párnáját, hogy leüssön, mikor a mellettünk lévő szobába behúztam. Roxy szobája, tökéletes!
-    Szövetség! - súgtam.
-    Mi? - kérdezte.
-    Szövetkeztem Roxyval! Csatlakozz! - mosolyogtam, mire kuncogni kezdett.
-    Benne vagyok! De a fiúk ne tudják meg, ezért te menj ki előbb, majd én! - mondta és én nevetve kiszaladtam.
Lola jött velem szembe, de szaladt. Felkapott a hátára, majd beugrott a hozzánk legközelebbi szobába, ami most az enyém volt. Beszaladt velem a fürdőmbe, majd kulcsra zárta az ajtót.
-    Tudok mindent! - súgta nevetve.
-    Rendben, de hova szaladtál? - kérdeztem én is nevetve.
-    Hazza. - mondta és, mivel hallotta, hogy valaki benyit, mutató ujját a szája elé téve jelezte, hogy maradjak csöndbe.
-   Lola! Nem bántalak! - mondta Harry, mire a kezeim a számra tapasztottam és úgy nevettem.
Még pár percig járkált, majd kiment és becsukta az ajtót. Lola kiszaladt. Pár perccel később Én is. Éppen a lépcsőn voltam, mikor Jesy a hátamra ugrott és nagyon lihegett. Leszaladtam vele, majd nevetve kiszaladtam az udvarra. Niall gonosz mosollyal megpördült és felénk indult. Ledobtam Jesyt, majd szaladni kezdtünk. Épp, hogy beléptünk, odaugrott Liam két párnát szorongatva. Oldalra akartunk elslisszolni, de fölbukkant Louis és Zayn.
Ki hiányzik...- gondolkoztam. - Harry! - ugrott be.
Körbeforogtunk. Bekerítettek, nincs mit tenni...
-    Menjetek az udvarra! - mutatott az említett helyre Zayn.
Megfordultunk és kibattyogtunk. Figyeltek, hogy ne tudjunk sehol kiszabadulni.
-    Most! - kiabálta Roxy, majd fölbukkantak.
Roxy a hintaágy mögül, a nővérem egy törölköző alól, Becky, pedig a napágy alól csúszott ki és felugrottak a kezükben két-két párnával.
-    Ne felejtsétek el, hogy kik házában vagytok! - kuncogott Roxy.
-    Szövetkeztetek? - kérdezte szúrós szemmel nézve Niall.
-    Ahogy ti is! - bólintott karba tett kézzel Becky.
-    Várjunk, ketten még mindig itt vannak! - mosolygott Zayn.
-    Aha, de mit értek velünk, ha közben megtámad három? - kérdezte nevetve Jesy.
-    3 az 5 ellen? - kérdezte felugorva Harry.
-    Nem, 5 az 5 ellen! - nevetett Roxy, majd nekünk dobott egy-egy párnát.
-    Fiúk a lányok ellen? - kérdezte Louis.
-    Nem fiúk a 4 lány és egy ördög ellen! - bökött rám Jesy.
-    Köszönöm! - veregettem meg a vállát.
-    Legyen! - bólintott Hazz.
-    Búcsúzzatok! - nevetettem.
Roxyt Harry megrohamozta, de Ő egy egyenes csapással maga alá teremtette a göndört, majd Harry a földön feküdt, Roxy lovaglóülésben a derekán és folytatódott a püfölés. Lola rohant hozzám, de időközben Zayn egy kecses mozdulattal a hátára kapta. Lolának sem kellett több, megállás nélkül ütötte. Jesy, még mellettem állt. Rohantunk volna az irányba, amit Zayn felszabadított. Jesy, el is tűzött. Én követni akartam, de valaki rácsapott a fenekemre. Megfordultam, majd Louis pimasz vigyorával találkoztam. Vetettem rá, egy "ezt nem kellett volna" mosolyt, majd könyörtelenül ütni kezdtem. Jesy, csak futott, de Niall elkapta és ütötte. Beckyt, pedig Liam. A csata végére, mindenki lihegve nevetett ezen a hülyeségen. Természetesen, csak Beckyt sikerült földre teremteni, Liam kivételével, minden fiú a füvön fetrengett. Liamet is elintéztük, majd diadalittasan megfogtuk egymás kezét és bementünk. Nevetve dőltünk a kanapéra.
-    Mi is jön? - kérdezte Becky és az ölembe hajtotta a fejét.
-    Képek! - ugrott fel Lola.
-    Intézem. - mosolygott Roxy, majd a tv-n nyomkorászott valamit.
Mire a fiúk is elhelyezkedtek és nasi is volt nálunk, Roxy is készen lett.

-   Imádtam ezt a kabátot! - mosolyogtam.

-   Én vettem neked, nem? - kérdezte Jesy.

-   De, szerintem te. - mosolyogtam.

-    Rebel és Én gizdáskodunk! - nevettünk.

-    Ez az a napszemüveg, amit hónapokig kerestem! - lökött meg Lola.

-    Nekem jobban állt! - rántottam vállat.

-    Mi lett vele? - kérdezte.

-    Elhagytam. - nevettem.

-    Kösz! - mondta és megforgatta a szemét.

-     Örülök, hogy Én fényképeztem! - nevettem.

-     Gonosz! - nevetett Becky.

-      Azok kik? - mutatott a háttérben álló két lányra Hazza.

-      Mit tudom Én! Én, csak beálltam egy képre. - mondtam, mire mind nevettünk.

-      Ez jó buli volt! - vigyorgott Roxy.

-      Ja, kivasaltam a hajad! - mondta büszkén Jesy.

-      Szöszke, neked miért van ital a kezedben? - kérdezte a nővérem nevetve.

-      Neki, végig volt valami! - nevetett Becky.

-      Nem is! - löktem meg.

-      Oda és vissza is söröztél a taxiban! - nevetett Roxy.

-      Lépjünk! - mondtam és megforgattam a szemem.

-       Roxy popsi! - mutatott a tv-re nevetve Becky.

-       De ez valami hotelben volt! - néztem a hátteret.

-       Tetszik ez a kép! - mosolygott Harry Roxyra.

-       Ó! Van jobb is! - legyintettem nevetve.

Roxy, megcsípett én, pedig vissza, de Jesy leállított minket.

-     Erre nem tudok mit mondani! - mondtam.

-     Én igen! - ugrott fel Roxy.

-     nem akarom hallani! - mondtam.

-    Na, itt hosszú hajam volt és túl szőke! - mondtam és tovább léptettem.

-     Elindultam. - mosolyogtam.

-     Nem rossz kép. - mosolygott Zayn.

-     Szóval ezért nem akartátok! - mosolygott Harry. - Pedig nem is olyan rossz... - mondta hatalmas vigyorral.

-     Aha, nekem is bejön. - mondta kaján vigyor kíséretében Lou.

-     Ittatok? - kérdezte nevetve Lola.

-     Nem. - ráztuk a fejünket. 

-     De, nem csak mi csináltuk ezt! - mondtam.

-     De igen. - nevetett Jesy.

-     Jó, csak mi... - vallottam be.

-     Akkor haladjunk tovább. - mondta Roxy, mielőtt kapcsolt volna.

-     Még hagyhatod! - mondta Tommo és a vigyort, semmi nem ronthatta el.

-      Lolácska! - löktem meg a nővérem.

-      Nem vicces! - nevetett.

-      Roxy! - löktem meg.

-      Nem direkt! A felsőm lecsúszott! - mondta nevetve.

-       Szépség! - mosolyogtunk Jesyre.

-       Jaj! - legyintett vörösen.

A filmezést is megkezdtük. Először, valami horrort néztünk. Mindenki elaludt, csak Én, Louis és Roxy maradtunk ébren. 

-      Roxy, aludj, mert félni fogsz! - mondtam.

-      Nem fogok! - mondta.

-      Aha... a múltkor is mire felkeltem, engem ölelgettél az ágyamban! - nevettem.

-      De most nem félek! - mondta.

-      De igen! - mondtam és megdobtam egy kukoricával.

-      De nem! - mondta és visszadobott.

Később, már marék kukoricát dobáltunk egymás fejére. Végül, mind ketten elaludtunk. Később arra keltem, hogy mozog alattam az ágy. Ijedtemben a kezemben lévő kukoricás tálat eldobtam és felugrottam.

-     Nyugi! - mosolygott Louis, akinek az ölében feküdtem, miközben elkapta a tálat.

-     Ügyes! - mutattam a tálra.

-     Köszi! - nevetett.

Visszapakoltuk a megmaradt kukoricát, ami a fejünkön landolt, majd visszadőltem Louis ölébe. Lola is rajtam feküdt és Becky is. Néztem a filmet, majd az egyenletes szuszogás elálmosított és elaludtam. Később, mikor már a tv sem ment, Lola rázott fel.

-    Mit akarsz? - kérdeztem álmosan pislogva.

-    Kelj fel, öltözz át! - nevetett a nővérem.

-    Jó megyek. - mondtam, majd felbattyogtam a lépcsőn.

Felvettem a fürdőruhám, majd a hajam összefogtam és lesiettem a többiekhez. Lola már a Jakuzziban ült. Én bemásztam mellé, majd a többiek is követtek.

-    Nagyon bejön ez a lusta nap. - mosolygott Hazz.

-    Nagyon állat. - vigyorgott Zayn.

-    Rendszeresen megrendezitek? - kérdezte Niall.

-    Mikor olyan kedvünk van. - rántott vállat Becky.

-    Hol szoktatok aludni? - kérdezte Liam.

-    Ahol elkap az álommanó! - rántott vállat Lola.

-    Ha az segít, nekünk van egy ír manónk! - nevetett Louis.

Mind felnevettünk. A Jakuzzizás is jól sikerült. Vacsorára rendeltünk pizzát, majd azt eszegetve a kanapén ülve, beszélgettünk és, valamikor közben sorban elaludtunk. 

Ha tetszett, ne felejtsz el komizni! Minden megjegyzésnek nagyon örülök és minden kérdésre szívesen válaszolok! <3 ~L