Translate (fordító)

2015. december 1., kedd

64. rész

-   Sarah! - suttogta valaki a fejem mellett, aki nem Louis volt.
-   Szükségem van az alvásra! - vágtam rá, mire az illető elnevette magát.
A nevetéséből leszűrtem, hogy Becky az. Az előző tippem, pedig Roxy lett volna.
-   Baba kelj fel! Jenny lent játszik a fiúkkal, a kutyáid unatkoznak Richardtól, pedig mind kikészülünk. - mondta, mire elnevettem magam.
-   Jó megyek. - mondtam, majd mosolyogva mentem a szekrényemhez.
Gyorsan válogattam magamnak ruhát, majd elmentem zuhanyozni és felöltöztem. Lebattyogtam, majd ahogy megláttak a kutyáim száguldottak felém, a papagáj, pedig a kontyomra röppent.
-   Mi van hülyék! - simogattam a két kutyát. - Hiányoztam? - nevettem, mikor Barney hirtelen rám ugrott.
-   Ezek a séró bárók tök unalmasak! - magyarázta Richard.
-   Mi vagyunk a séró bárók? - kérdezte Zayn.
-   Pontosan. - nevettem.
-   De komolyan! Annyi eszük van, mint ennek a két kutyának összerakva! - mondta Richard, mire felnevettem.
-   Gyere édesem, eszünk és közben kisírod magad a vállamon! - nevettem.
Kivittem a konyhába, majd miközben ettük a kekszet és adogattam a kutyáimnak végig beszélgettünk.
-   Gyertek bolondok! - szóltam nevetve a kutyáimnak.
Kiengedtem őket kertbe.
-   Nem öljük meg egymást, senkit és semmit! - parancsoltam, mire a két kutya vidáman elrohantak.
Én bementem. A konyhában ült egy hatalmas kör, akik játszottak ilyen szókirakó játékot. Jennyt megemeltem, majd leültem és az ölembe ültettem.
-   Segítesz? - kérdezte.
-   Persze. - pusziltam meg az arcát.
-   De ez csalás! - vágta rá Hazza.
-   Mert okosabbak vagyunk nálatok? - nevetett Jenny.
-   Vagy mert hülyébbek vagytok nálunk? - nevettem.
-   Nem tűröm a szemtelenséget! - pattant fel Harry, majd felkapta Jennyt, fejjel lefelé és szaladni kezdett vele.
Én nevetve néztem őket.
-   Sarah, éhes vagy? - kérdezte a konyhából Jesy.
-   Én igen! - rohant ki Niall.
-   Mit eszünk? - kérdeztem, majd felálltam és elindultam a konyha felé.
-   Nutellás gofrit. - mosolygott rám Roxy.
-   Nutellát kérek! - mosolyogtam.
-   Gondoltam, hogy semmi rendeset nem eszel! - nevetett Becky.
Ekkor nyílt az ajtó és ketten léptek be rajta: Louis és Cara. Odapillantottam és összeért a tekintetünk, de elkaptam a fejem, majd elkaptam a pultról a nutellát és egy kanalat, majd szaladni kezdtem, miközben a számba tömtem.
-   Kapjátok el! - kiabált Jesy, mire nevetve rohantam a nappali felé, de ott voltak a fiúk.
-   Állj meg szépen! - ölelt át szorosan hátulról Liam.
-   Vigyázz, kanál van nálam és nem félek használni! - vágtam rá, mire hirtelen elengedett én, pedig kiszaladtam az udvarra.
A kutyáim ugrálni kezdtek, ahogy megláttak.

* Louis szemszöge *
Ekkora hülyét, mint Én a világ nem látott! De komolyan! Szeretem Saraht, ahogy Rebelt is, de nekem enyelegnem kellett Eleanorral. Sötét vagyok! Rohadtul elrontottam az egészet! Hirtelen Jenny szaladt hozzám és nyújtózkodott, mire az ölembe kaptam. 
-   Buta vagy! - rázta a fejét karba tett kézzel. 
-   Tudom! - bólogattam. 
-   És Eleanor egy barna hajú boszorkány! - mondta, mire kuncogtam. 
-   Igazad van! - mosolyogtam rá, 
-   Igen, ez természetes! - mosolygott büszkén. - Viszont bocsánatot kell kérned! - jelentette ki. 
-   Már megtettem. - mondtam szomorúan. 
-   Ja... mit mondtál?! Bocs? - nevetett. - Ezt profin kell intézni! - mosolygott a kislány, majd kiugrott az ölemből. 
-   Mégis hogyan? - kérdeztem. 
-   Már van tervem, majd elmondom! - mosolygott karba tett kézzel. 
-   Valaki kapja el a szöszit és a kutyáit! - parancsolta Cara.
A lányok kirohantak. 
-   Tehát készíts neki játékot! - mosolygott. 
-   Mi? - kérdeztem értetlenül. 
-   Írsz neki cédulákat és a végén megtalál téged! - mosolygott.
-   Ez nem rossz ötlet! - pusziltam meg az arcát.
-   Tudom, veled ellentétben okos vagyok! - vigyorgott.
-   Elég! - sikított Sarah, mikor a csajok a kezénél és a lábánál fogva behozták, viszont az összes lány ruhája és arca teli volt nutellával.
-   Sikerült megenned? - kérdezte Saraht Jenny.
-   Persze! - vigyorgott, majd a lányok letették.
Sarah táncikálni kezdett. Természetesen, ilyen az Én barátnőm! Lusta és mindig fáradt, majd tele eszi magát édességgel és megbolondul.
-   Valaki kapja el, mielőtt elrohan! - vágta rá Cara, mire Hazza elkapta Sarah két karját.
Sarah vigyorogva elkezdte táncoltatni Harryt és közben énekelgetett valami olyasmit, hogy "A nutella finom! Együnk még! Kérek még!". Mindenki rajta röhögött.
-   Nem kéne neked aludnod, vagy legalább is levezetned az energiáidat?  - nézett rá nevetve Harry.
-   De! Mi lenne, ha elmennénk futni? - kérdezte lelkesen.
-   Utálsz futni! - nevetett Lola.
-   Igaz! Ez probléma lehet! - gondolkozott el! - Tudtátok, hogy van medencénk?! - kérdezte, majd elkezdett rohanni ki a kertbe és beleugrott a medencébe.
-   Ilyenkor mit csináltál vele? - mutatott az udvar felé rám nézve Liam.
-   Általában hagytam, hogy kiugrálja magát. Sose evett meg egy egész nutellát! - mondtam.
-   Hát most igen! - mondta Roxy, majd kiment.
Pár perc múlva a vizes Saraht vonszolta be. Sarah nevetve köpött le minket vízzel.
-   Elég! - vágta rá Cara. - Nem érdekel ki, de most rögtön lefoglalja, vagy elaltatja! - mondta idegesen.
-   Nekem mennem kell! - mondtam. - Jenny is velem jön. - mondtam.
-   Jó, úgyis eltart egy darabig, míg a barátnődet megölöm! - mondta, majd felkapva Jennyt az ölembe kimentem és beültettem az autómba.
-   Hova megyünk? - kérdezte.
-   Megcsináljuk a meglepetést. - mondtam mosolyogva.
-   Oké, de mi lesz a csattanó a végén? - kérdezte.
-   Nem tudom... - gondolkoztam el. - Éneklek neki. - mondtam.
-   Aha... oké. - rántott vállat, majd a pláza előtt álltunk meg és megkezdtük a hosszas vásárlást...

* Sarah szemszöge *
Remélem mindenki ismeri a pillanatot, mikor csak azt akarja, hogy elérjen az ágyáig és beledőljön. Na ez volt velem! A saját lakásomhoz mentem. Kinyitottam az ajtót, majd meglepően világosság fogadott. A földön gyertyákból út volt kirakva. Én elmosolyodtam, majd követtem a kis utat, ami a felhoz vezetett, amin egy szív alakú cetli volt, amin valami kis szöveg. 
"A következő cetlit ott találod, ahol először találkoztunk! ( a kutyák a hálóban vannak, ahogy a madár is, nehogy megegyék a gyertyát, vagy hasonló)"
Elmosolyodtam, majd elfújtam a gyertyákat és kiléptem. Hol találkoztunk először... a park közelében lévő kávézóban! Becsuktam az ajtót, majd elindultam gyalog oda. Ott megtaláltam a következő cetlit. 
"Abban a ruhádban van, amit ritkán hordasz, akkor mikor a másik önmagad vagy és a legeldugottabb kincsed körül van!"
Tudtam, hogy a versenyautóm körül lehet, mégpedig a kezeslábasom az! Gyalog mentem, majd a garázsba mentem csak be. A ruhám belső zsebében volt a cetli. 
"Most ülj be a versenyautóba és oda menj, ahol megtalállak, ha mérges, vagy szomorú vagy!" 
Charlie telepére indultam. Senki nem volt ott. A cetli az egyik kocsin volt. 
"Oda menj, ahol összevesztünk!"
Meg sem álltam Iris stúdiójáig és azon az ablakon volt a cetli, amin át láttam. 
"Már csak egy valamit kell megfejtened! Ott találod ezt a cetlit, ahol szerinted "megműtöttelek". 
Elindultam a közös házba. A kád oldalán volt a cetlit.
"Biztos voltam benne, hogy tudni fogod! Most, pedig menj a versenypályához!" 
Beültem a versenyautóba, majd meg sem álltam odáig. Égtek a fények, de a zene nem szólt. Mikor begurultam, nem láttam senkit sehol. Elindultam egy körre, nem bírtam megállni. A startnál, ahol azt kellene kiírnia a világító táblának, hogy "Start" egy hosszabb szöveg volt "Tudtam, hogy úgysem tudod megállni! :D Menj a garázsba!" Kiszálltam, majd beszaladtam. Mikor beléptem Louis énekelni kezdett. Én megvártam a dal végét, majd a nyakába ugrottam és az arcom a nyakába fúrtam.
-   Tetszett? - kérdezte, mire meg se szólaltam, csak bólogattam.
Kuncogott, mert éreztem, ahogy rázkódik válla és közben a hátamat simogatta.
-   Szeretlek! - motyogtam a nyakába.
-   Tudom! - nevetett.
-   Ez nem a te szöveged! - morogtam még mindig a nyakába.
-   Tudom! - mondta és megpuszilta az arcom. - Imádom, mikor így ölelsz! - szorított magához.
-   Én is. - mosolyogtam.
-   Akkor komolyan tetszett? - kérdezte és eltolt magától.
-   Igen, nagyon cuki vagy! - mondtam, majd mosolyogva megcsókolt.
-   Akkor nem haragszol? - kérdezte.
-   De igen! - vágtam rá.
-   Ez már csak gonoszkodás! - csípte meg az oldalam.
-   Az! - nevettem és szorosan magamhoz öleltem.
-   Minden rendben? - kérdezte.
-   Persze! - mosolyogtam. - De tessék! - nyomtam a kezébe a kocsikulcsot.
-   Vezethetem? - kérdezte.
-   Hozzám nem igazán illik. - mosolyogtam.
-   Gyere! - mondta, lekapcsolta az összes villanyt a garázsban, majd beültünk az autóba.
Bekötöttem magam, majd Louis szórakozott. Mikor hazaértünk kéz a kézben mentünk be.
-   Sikerült! - ugrott fel Jenny.
-   Tudtam, hogy egyedül nem vagy ilyen okos! - nevettem Louisra.
-   Nem, nélkülem totál sötét! - rázta a fejét Jenifer.
Mosolyogva aludtam el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése