Sziasztok! Remélem tetszeni fog! Előre bocsánatot kérek, ha unalmas, vagy rossz lett, de ma volt lovas bemutatóm és nagyon fáradt vagyok! Azért próbálkoztam minél jobb részt összehozni ~L!
Reggel arra keltem, hogy lepuffanok a kanapéról, majd valaki rám ugrik.
- Rebel! - szólt ijedten Louis, aki rajtam feküdt.
- Ne üvölts! - tettem a mutatóujjam a szája elé.
- Rebel, ez a te hibád! - szólt rám, majd felpattant.
- Tudod, nem! - mondtam nyugodtan és elmosolyodtam. - Ehhez ketten kellettünk! - mondtam, miközben felálltam és megböktem a mellkasát.
Csak fehérnemű volt rajtam. Felhúztam a tegnapi ruháimat.
- Rebel, ez nem vicces! Nekem barátnőm van! - mondta a fejét fogva, fel-alá járkálva.
- Tudod, ez sem az Én problémám! - mosolyogtam gonoszan, miközben bekaptam egy rágót.
- Mit mondok Eleanornak? - kérdezte idegesen.
- Amit, csak szeretnél! - mosolyogtam ugyan úgy és vállat rántottam.
- Befejeznéd? - kérdezte és idegesen rám emelte tekintetét.
- Nyugodj meg! Nem mondom el senkinek, de ha te igen, akkor szólj! - mondtam nyugodtan, majd a táskámat a vállamra kaptam.
Ő, csak tovább járkált.
- Én léptem! - kiabáltam az ajtóból.
Nem válaszolt. Kiléptem, majd rögtön rágyújtottam. Hazáig gyalogoltam. Mikor beléptem, a házba, meglepődtem. Roxy éppen reggelizett a többiekkel együtt.
- Szia! - kiabálták egyszerre.
- Helló! - mondtam fáradtan.
- Mi lett veled? - kérdezte Jesy.
- Hosszú. - legyintettem, majd loptam egy falatot Becky tányérjáról.
- Annyira, ezért biztosan nem! - mosolygott Hazza.
- De igen! - mondtam, majd elindultam felfelé.
- Megint szomorú napot tartasz? - kérdezte aggódva Becky.
- Pontosan. - mosolyogtam huncutan, majd fellépkedtem.
- Nem kéne! - kiabált utánam Jesy.
- Van jobb ötleted? - kérdeztem.
- Van valami! - mondta Roxy.
- Elviszünk bulizni! - kiabálta Becky, mire leszaladtam.
- Komoly? - kérdeztem hatalmas mosollyal.
- Igen, de csak ha nem iszol! - mondta Jesy.
- Benne vagyok! - kiabáltam vidáman.
- Akkor, este csajos buli lesz! - mosolygott Roxy, majd hozzám táncikált.
- És bepasizol! - mondta Becky.
- Felejtsd el! - mutattam rá.
- Most miért? - kérdezte Jesy.
- Jó nekem így, egyedül! - mondtam.
Felmentem a szobámba, majd egész nap, csak aludtam estig. Gyorsan elkészültem, majd leszaladtam. Mindenki rám várt, beleértve Louist, aki fogalmam sincs, hogy került ide.
- Mehetünk. - mosolyogtam.
- Oké! - ugrott fel Roxy.
- Amúgy, hogy megyünk 5 fiúval csajos bulit tartani? - kérdeztem.
- Átalakult. - mondta Jesy.
- Oké! - rántottam vállat.
Liam és Jesy vezetett. Nem egy híres helyre mentünk. Minden a szokásos volt, kivéve, hogy én csak kólát ittam. Ettől még táncoltam, meg ilyenek. Mikor kifáradtam a kólámmal leültem a pulthoz, ahol eddig is ültünk. Pár perc múlva Louis csatlakozott, aki már ivott rendesen.
- Mizu? - kérdeztem.
- Semmi. - rántott vállat, majd felém fordult.
Szólásra nyitotta a száját, majd becsukta, de végül megkérdezte amit akart.
- Kérdezhetek valamit? - kérdezte.
- Megetted! - mosolyogtam.
- Fel kéne hívnom egy lányt. - mondta.
- Eleanor, akit megcsaltál, plusz még 1 csaj? - kérdeztem meglepve, amit tudtam. - Nem vagy semmi! - ráztam a fejem.
- Tudom, hogy egy lúzer vagyok. - mondta és elővette a telefonját.
- Most akarod felhívni? - kérdeztem rá.
- Igen, miért? - kérdezte.
- Hajnali 2 óra van és részeg vagy. - mondtam.
- Akkor ne hívjam? - kérdezte.
- Ahogy gondolod! - mondtam.
- Úgy is, csak lekoptatom. - rántott vállat.
Jó tudni! - gondoltam és belül, Sarah sírt.
A telefont nem vettem fel, mert most azt nem hoztam. Várt, majd visszatette a zsebébe.
- Nem veszi fel. - mondta és belekortyolt az italába.
- Nem csoda! - mondtam.
- Nincs kedved, elvonulni egy kicsit nyugisabb helyre? - kérdezte.
- Veled ellentétben, Én nem ittam. Reggel üvöltötted le a fejem, hogy az Én hibám. - nevettem kínomban.- Tehát semmi kedvem, még egyszer végighallgatni! Én, veled ellentétben szingli vagyok! - mosolyogtam.
- Most játszod a meghódíthatatlant? - kérdezte.
- Nem, sok lánnyal ellentétben, Én tényleg ilyen vagyok! - rántottam vállat, majd leugrottam a székről.
Kimentem az utcára, friss levegőt szívni. Igazi, londoni hideg uralta az utcákat. Hazasétáltam. Nem volt több kedvem ott ülni és hallgatni, ahogy Louis fűz, hogy feküdjek le vele, vagy azt magyarázza, hogy mennyire nem kell neki Sarah, vagy ami még előfordul, hogy olyanokat mond, amit maga sem tud értelmezni. De mind közül a legrosszabb, ha táncolni kezd. Ahogy hazaértem, a kanapéra ledobtam a táskám, majd a szobámba felsétáltam, átöltöztem és, már aludtam is.
Reggel arra ébredtem, hogy valaki az Én módszeremmel kelti a házat. Kiléptem a szobámból és megpillantottam a vigyorgó Louist és mindenki mást, aki dühösen és álmosan az ajtójában áll. Idegesen sétáltam mögé, majd a csuklójánál fogva nem engedtem, hogy összeüsse a serpenyőket. Elvettem őket tőle, majd a földre dobtam.
- Morgós vagy?! - kérdezte kaján vigyorral, majd mivel elég közel álltunk egymáshoz, egyik kezével a fenekemre csapott.
- Először is, ha még egyszer morgósnak hívsz, az a serpenyő, keresztben a torkodon akad! Másodszor, ha kell még az a kar, nagyon gyorsan elengeded a fenekem! - szóltam rá idegesen, de normál hangerővel.
Tette, amit mondtam. Én bevittem a szobámba a lét serpenyőt, majd egyszerű mozdulattal mindkettőt kihajítottam az ablakon, így a fűre estek.
- Nem érdekel, hogy ki másnapos! - mondtam, miközben kiálltam a szobám ajtajába. - Ha felkelt valaki, annak keresztbe lenyomom az ágyam a torkán! - mondtam, majd beviharzottam a szobámba és magamra csaptam az ajtót.
Pár perc alatt, úgy visszaaludtam, mintha nem is lett volna ez az egész. Egy órával később keltem, kipihenten. Kiugrottam az ágyból. A turnéra indulás, több okból is csúsztatva lett. 1. mert mindenki másnapos 2. a városokba érkezés és a koncertek között napok vannak 3. valami bonyolult, amire nem figyeltem, mert nem izgatott.
- Jó reggelt! - mosolygott Hazz.
- Jobbat. - mondtam, majd elmarva a bögrémet, tele kakaóval a kanapéra vágódtam le.
- Mi baj? - kérdezte Jesy és mellém ült.
- Fáradt vagyok, nincs jó kedvem, plusz még előfordulhat, hogy megfáztam. - mondtam, mert napok óta folyik az orrom és köhögök.
- Szar lehet. - döntötte a fejét a vállamra.
- Az. - mondtam.
- Aludj. - mosolygott és megpuszilta a fejem tetejét.
- Nem vagyok álmos. - legyintettem.
Elgondolkoztam, majd kitaláltam, hogy hova is megyek.
- Jön velem valaki kávézni? - kérdeztem.
- Én. - ugrott fel Becky.
- Én is. - mosolygott Lou.
- Nem hagysz itt! - mondta Niall.
Felöltöztünk, majd indultunk is.
- Mi benézünk abba az üzletbe! - mutatott egy pici, fura boltra Niall.
- Oké. - bólintottam, majd el is tűntek.
- Ketten maradtunk. - mondta Louis.
- Ja, szuper. - mondtam, majd beleittam a kávéba.
- Haragszol rám? - kérdezte.
- Nem... magamra haragszom. - rántottam vállat.
- Mesélj. - mosolygott.
Átültem mellé a kávémmal, majd hozzá bújtam.
- Beleszerettem valakibe. - mondtam.
- És az olyan szörnyű? - kérdezte, majd elmosolyodott, miközben a hajammal játszott.
- Aha. - bólintottam. - Barátnője van, ráadásul nem is érdeklem őt úgy, ahogy Ő engem. - magyaráztam.
- Sajnálom... - mondta.
- Én is. - sóhajtottam.
- Ha okos, rájön, hogy te sokkal jobb csaj vagy, mint akivel jár. - kacsintott.
- Ideje lenne! - mosolyogtam.
- Én biztosan azt tanácsolnám neki, hogy téged válasszon. - mosolygott és az egyik tincsem az ujja köré fonta.
Akkor fogadd meg a tanácsod, te elmebeteg! - kiabáltam bennem valaki.
- Kösz. - mondtam.
A kávénkat ez után csöndben, de összebújva fogyasztottuk el.
- Gyere, menjünk. - mondtam.
- Oké. - mosolygott és utánam sietett.
Összeszedtük Niallt és Beckyt, majd hazasétáltunk. Persze, közben itt-ott megállítottak a rajongók, de összességében gyorsan hazaértünk. Megnéztünk még pár filmet, majd elaludtunk a nappaliban.
Kérlek, a minőségért tényleg ne haragudjatok, igyekeztem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése