Translate (fordító)

2015. szeptember 19., szombat

1. rész

* Sarah szemszöge *

Ma este megyek a díjátadóra, pontosabban megy Rebel. Természetesen ma is délben keltem. Arra, hogy csöng a telefonom. "Jack"
-        Szia! - szólt bele vidáman.
-        Helló! - mondtam fáradtan.
-        Csak nem felkeltettem a hercegnőt? - kérdezte nevetve.
-        De igen! - mondtam. - Miért is hívtál? - kérdeztem.
-        Ja, igen! Ma este nincs kedved átjönni filmezni? - kérdezte.
Na, Sarah, elkezdted ezt a napot is, kezdődhetnek a hazugságok! Találj ki valami jót! - gondoltam.
-        Nem jó, dolgom van! - mondtam.
-        Mi? - kérdezte.
Na gratulálok! Ennél jobbat nem tudsz kitalálni?! Egész életedben hazudozol, de most nem tudsz mit kitalálni!
-       Hosszú! De egy ebéd szuper lenne! - mondtam a végét vidáman.
-       Rendben, akkor elgurulok érted! - mondta vidáman.
-       Mikor? - kérdeztem.
-       10 perced van, különben otthagylak! - mondta és letette.
Én villám gyorsan rohantam a fürdőmbe. Szerencse, hogy nincs derékig érő hajam! Így is, öt percet ráhúztam, de Jack megvárt. Bezártam a saját lakásom, majd siettem a liftig. Szerencsére az emeleten volt, tehát gyorsan leértem. Az ismerős autó a kapu előtt állt. Én bezártam magam után a kaput, majd bepattantam a legjobb barátom mellé.
-       Szia! - mosolygott.
-       Helló! - mosolyogtam és beindította a motort.
-       Merre? - kérdezte.
-       Hmm... - gondolkoztam. - Vagy valami kis étterem, vagy meki! Válassz! - mosolyogtam.
-       Meki! Tegnap a haverjaimmal voltunk egy kis vendéglőben. - mondta és a legközelebbi mekinél be is fordult.
Szerencsére ez öt percre van tőlem.
-       Beülünk? - kérdezte.
-       Még szép! - mosolyogtam és behajtott a parkolóba.
Mindig ebbe a mekibe járunk. Szokásos helyünk is van a parkolóban. Kipattantam az ülésről, majd már bent is voltam. A megszokott illatok és zajok fogadtak. Én rögtön beálltam a sorba, ahol ketten álltak, egy csapat gyerek és egy férfi, aki elég hivatalosnak tűnt. Nevetve nyugtáztam, hogy Jack is utánam sietett.
-       Ugye tudod, hogy meghívsz? - kérdeztem huncutan mosolyogva.
-       Miért is? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-       Mert felkeltettél! - mosolyogtam csípőre tett kézzel.
-       Legyen! - nevetett és megölelt.
Pár percet vártunk, majd mi következtünk. Én a szokásosat kértem: Mcchicken, kóla és sült krumpli. Jack mindig mást kér, ez a mániája. Leültünk a  szokásos helyünkre, a hatalmas üvegablak mellé. Innen mindent látunk, nem zavarnak és nem mászkálnak mellettünk. Az ebédet végig beszélgettük. Észre se vettük, de mi már a szembe lévő parkban sétálgattunk és 4 óra volt. Én sietve elköszöntem, majd gyalog tettem meg a 10 perces utat. Mikor hazaértem, rohanva lezuhanyoztam, majd egy táskával a kezemben, siettem a bandával a közös házba. Mikor a környékre értem, hiába nem láttam senkit, a fejemre húztam a kapucnim és felvettem a napszemüvegem. Benyitottam a házba, majd még egyszer körülnéztem, de sehol senki. Viszont bent, igazi őrület. A szobákból mindenki kiabált Cara, pedig szaladgált. Én felszaladtam a lépcsőn, de nem futottam össze senkivel. A szobámban villám gyorsan a tükrös asztalhoz ültem, majd Rebelt varázsoltam Sarahból. Mire a stylisztunk, Lana belépett, Én készen voltam.
-       Szia! - mosolygott.
-       Helló! Mit kapok? - kérdeztem.
-       Először is az átváltozás szuper lett, másodszor ezt! - mondta mosolyogva, majd letette a ruhám az ágyamra a cipőmet, pedig mellé. Lana természetesen a tökéletes ruhát választotta. Ami nem meglepő. Megöleltem, majd felöltöztem. Beraktam a fülbevalóm, kifestettem a körmöm és a telefonom, mármint Rebel telefont a táskába tettem a sajátom, pedig kikapcsoltam. Tökéletes formámban sétáltam le a lépcsőn. A nappaliba bepillantva, észrevettem, hogy mind olyan fazonú ruhát kaptunk, csak más-más színnel, kiegészítőkkel és mintákkal.
-       Sziasztok! - mosolyogtam.
-       Szia Rebel! - mondták egyszerre, majd csoportölelés következett.
-       Selfie! - kiabált Roxy.
-       Én telefonommal! - mondtam.
Elkészítettük a csoportselfiet, majd feltöltöttem instagramra azzal a szöveggel, hogy " Vigyázz díjátadó, a Wiches úton!". Egy limuzin állt a házunk előtt és a testőreink. Sorban beültünk, majd már úton is voltunk. Fél óra alatt már a hatalmas és gyönyörű épület előtt voltunk. Először az egyik őr szállt ki. Őt követte Roxy, Jesy, Én és Becky. Mikor meglátták Roxyt hatalmas sikítás támadt. Mosolyogva és integetve szálltunk ki. Odamentünk a kordonhoz és akit csak értünk, annak aláírtunk, fényképezkedtünk velük, vagy csak beszélgettünk. Így 5 percbe telt, mire beértünk. Bent volt egy hatalmas színpad előtte, pedig nézőtér. Mind kaptunk egy-egy italt, mikor beléptünk. Elfoglaltuk a helyünket, ami a második sor közepén volt. Én Becky és Jesy között ültem. Nem kellett sokat várnunk és már el is kezdődött a díjátadó. Az első része nem volt valami izgalmas. Minket 5 kategóriában jelöltek, abból 4 díjat elvittünk. Egyet Selena Gomez, egyet Justin Bieber adott, még kaptunk Bruno Marstól és az utolsót egyenesen Miley Cyrus kezeiből kaptuk. Mi adtuk át az év előadójának járó díjat, az egész díjátadó zárásaként. Siettünk a színpad mellé, majd Cara indított minket. Én kaptam egy borítékot. Mosolyogva vonultunk ki. Nagy tapsot és sikítást kaptunk. Én a borítékkal a kezemben középre álltam a legközelebb a mikrofonhoz és a kezeimet a kis állványra helyeztem.
-        Mi kaptuk a megtiszteltetést, hogy az év előadójának járó díjat átadhatjuk, a díjátadó zárásaként. - kezdte a díjat a kezében tartó Jesy.
-        Az összes jelölt csodálatos és tehetséges művész! - mondta Roxy.
-        Ahogy itt mindenki! - mosolygott Becky.
Ekkor bekapcsolt a Rebel agyam és egyszerűen nem bírtam magamban tartani a gondolatait.
-        De nem annyira, mint a nyertesek! - mondtam, mire a nézőtéren nagy nevetés támadt.
-        Akkor halljuk, ki is az év előadója! - mondta ösztönzően Becky.
Én felnyitottam a borítékot, elolvastam az előadót, de a lányoknak nem mutattam meg. Roxy megbökött, majd megmutattam a lányoknak. Az ujjaimon háromig számoltam, majd egyszerre mondtuk a nyertes nevét.
-         One Direction! - kiabáltuk a mikrofonba négyen, majd mi is és a közönség is tapsolni kezdtünk.
Az öt srácra vezették a reflektorfényt, ahogy kimásznak a sor közepéről. Mi nagy mosollyal és tapsolva vártuk őket.
Egy nyálas, uncsi fiúbanda! Ki más?! A sok tini mind rájuk szavazott... Jellemző. - gondoltam.
A műmosoly az arcomon ragadt. Mikor kiértek az arcukon igazi mosoly látszott. Jesy átadta a díjat, majd mindannyiuknak két puszit és egy ölelést. Mindenkin végighaladtak, majd hozzám ért Harry. Mosolyogva átöleltük egymást, majd adtunk egymásnak két puszit.
-          Szívesen megismernélek! - mosolygott rám.
Légy kedves!!!! - kiabáltam magamban.
-          Én is! Mindenképp hozzunk össze egy találkát! - mosolyogtam, de igazi Rebeles műmosoly volt.
Ekkor a szőke, maga a vidámság, Niall pattant elém. Az Ő ölelése olyan volt, mintha valami családtag ölelne. Mosolyogva visszaöleltem és megpusziltuk egymást. Elém lépett Liam, akivel szintén megtettük ezt. Az Ő ölelése, ilyen maciölelés volt. Majd következett a kék szemű Louis. Nagy mosollyal megölelt és közben simogatta a hátam, mintha sírnék és Ő nyugtatni próbálna. Utána Zayn lépett elém hatalmas mosollyal. Megöleltük egymást. Az Ő ölelése, pedig olyan volt, mintha meg akarna védeni valamitől. Utána kapott két puszit, majd a mikrofonhoz sétáltak és beszédet mondtak. Mind az öt srác arcára volt írva, hogy mennyire örülnek. Mikor ezzel végeztek, mind levonultunk a színpadról. Más-más irányba indultunk. Én mielőbb ki akartam érni az épületből. A lányok teljesen más véleményen voltak.
-        Gyertek barátkozni! - mosolygott Jesy.
-        Én, csak az after-partyt várom! - mondtam unottan, mire kint nagy sikítás, tapsolás és nevetés támadt.
-        Rebel a mikrofonod! - nevetett Roxy.
Én is nevettem, majd kikapcsoltam. Mosolyogva sétáltunk a hosszú fehér folyosón. A többiek tovább mentek egyenesen, de Én a legközelebbi kifelé vezető ajtón kimentem. Becky utánam szaladt.
-        Hova mész? - kérdezte.
-        Cigizni. - mondtam.
Ez az egyetlen egy dolog, amit Sarah és Rebel is csinál, a dohányzás.
-        Itt akarsz kimenni? Nem lenne jó útközben,  az after-partyra? - kérdezte.
-        Becky, tudok vigyázni magamra! Utána megyek utánatok, jó pofizni! - mosolyogtam biztatóan.
-        Jó, de mindenkivel kedvesen! - mosolygott, megöleltük egymást, majd Ő a többiek után sietett Én, pedig kiléptem az ajtón.
Hűvösebb volt, mint mikor jöttünk, de bírható. Elővettem a táskámból a cigim, az öngyújtóm és a telefonom. Rágyújtottam, majd előkaptam a telefonom. Nézegetni kezdtem, de semmi izgalmas. Jól esett egy kicsit egyedül lenni. A szellő dobálta a rakoncátlan szőke fürtjeim és a szoknyámat is fodrozta. Mosolyogva álltam ott, egyedül, de pár perc múlva megjelent pár lány. Kiabáltak nekem Én, pedig kedvesen mosolyogva selfieztem velük és aláírtam nekik. Utána el is mentek és megint egyedül maradtam. Hirtelen nyílt az ajtó és az előbb megölelgetett Zayn lépett ki rajta. Mosolyogva mellém lépett. Én is megajándékoztam egy kedves mosollyal, majd tovább élveztem a hűvöset. Zayn kotorászott a zsebében, elővett egy cigis dobozt, kivett belőle egy szálat, majd visszatette a zsebébe. A másik zsebében kezdett turkálni, majd felém fordult. Én a gondolatait leolvasva az arcáról a kezébe adtam az öngyújtóm.
-        Köszi! - mosolygott, meggyújtotta, majd visszakaptam.
-        Nem tudtam, hogy cigizel. - fordultam felé.
-        Én se rólad. - mosolygott.
-        Oké, de nem hittem volna, hogy a 1D tagja, cigizik. - mosolyogtam és a falnak dőltem.
-        Mégis! - mosolygott kedvesen. - Hozzád, viszont illik! Jól áll a stílusodhoz. - bólogatott.
-        Köszi! - mosolyogtam. -  Nem kutakodni akarok, csak ismerkedni, de van barátnőd? - kérdeztem mosolyogva.
-       Igen, Perrie, Little Mix. - mosolygott és Ő is felém fordult.
-       Jaj, tényleg! Bocs, csak elég feledékeny tudok lenni. - nevettem.
-       Neked nincs barátod, ugye? - kérdezett vissza.
-       Nem, nincs. Bonyolult lenne. - rántottam vállat.
-       Nem tűnsz olyan rossznak, mint aminek mondanak. - mosolygott és a szemeivel próbált a lelkembe látni, azzal, ahogy a hatalmas barna tekintetét az enyémbe fúrta.
-       Ne is próbálkozz! Nekem nem lehet a lelkembe látni! - nevettem.
-       Értem, befejeztem. - nevetett.
-       Egyébként, szuperek a számaitok! - próbált visszatérni, kicsit barátságosabb hangnembe.
-       Köszi! Nem ismerem a tiéteket, nem szeretem a nyekergős fiúbandákat. - rántottam vállat.
Ezen szórakozottan elnevette magát.
-       Eljöhetnél egy koncertre! - mosolygott huncutan.
-       Mondtam, hogy nem szeretem a nyekergős fiúbandákat. - mondtam határozottan.
-       Nem ismersz minket! Egy koncertet csak kibírsz, ha nem tetszik akkor is! - mosolygott.
-       Jó, de ha öngyilkos leszek a koncert alatt, megtesztek nekem valamit? - kérdeztem.
-       Persze, mit? - kérdezte.
-       Ne énekeljetek a temetésemen. - mondtam nevetés nélkül.
Erre Ő nagy nevetésben tört ki.
-       Ígérem! - nevetett.
-       Kösz. - mondtam.
-       Akkor, kaphatok egy telefonszámot? - kérdezte.
Gyorsan a kezére firkantottam a telefonszámom. Utána már be is mentem a melegbe. Siettem a nézőtérre, ahol rögtön megpillantottam a nagyban nevető Jesyt, akinek egyenesen Justin Bieber tette a szépet. Éppen hozzá siettem, mikor valaki megfogta a karom. Megfordultam és megpillantottam Roxyt.
-        Hol voltál? - kérdezte.
-        Cigiztem. - mondtam.
-        Gyere, Selena szeretne megismerni téged! - mosolygott és az említett személy felé húzott.
Selena mosolyogva fogadott.
-        Szia Rebel! - mosolygott és megöleltük egymást.
-        Szia! - mosolyogtam.
-        Régóta szeretnék veled megismerkedni! - mosolygott.
Ezek után, fél órát biztosan beszélgettünk, mert eléggé összebarátkoztunk.  A legszimpatikusabb az volt a lányban, hogy nem próbált meg nyalizni és dicsérgetni, egyszerűen, csak beszélgettünk, viccelődtünk. Élveztem, mert kedves volt, vicces és őszinte. Utána, még Nicky Minaj is érdeklődött irántam, de nem volt szimpatikus. Tehetséges, de nem jött be a viselkedése. Elég sok dolgot megtudtam a vitákról. Például, Miley álszentnek nevezte Selenát, ennek ellenére vele is beszélgettem egy kicsit. Aki, még igazán kedves és szimpatikus volt, Ariana Grande. Taylor Swift volt, akivel csak pár szót beszéltem, mert sosem volt szimpatikus. Utána siettünk az after-partyra. Party? Nem, annak nem mondanám. Asztalok, egy italos pult, ételek és zene egy díszes teremben. Nem lehetett vadul partyzni, mert semmi nem volt megfelelő rá. Bár, se Roxy, se Becky Jesy, pedig főleg nem volt hajlandó bulizni, Selena kapható volt erre. Én, csak pár italt ittam, de Ő ennél sokkal többet, ami felbátorította. Nekem se kellett sok, követtem a hülyeségben. Egy asztalon is táncoltunk és, bár senki menedzsere sem támogatta. Végül csatlakozott hozzánk Miley, Ke$ha és még páran, akik csak a kedvenc zenéikre csatlakoztak, de addig is jól éreztük magunkat. Végül, lemásztunk mind. Engem emiatt a lányok mérgesen maguk közé fogtak.
-      Rebel! - kezdte Jesy.
-      Lányok, a fejmosást holnapra kérem, ma még jól szeretném érezni magam! - mondtam, mire mind elhallgattak.
Fél óráig, csak bájosan ücsörögtem az asztalunknál. Olyan Sarah viselkedés volt, leszámítva a durcás fejet. Nem is tudom, hogy mi okozza, de Rebelként, teljesen más a gondolkodásom, mint Sarahként. A gondolataimban elmélyülve ücsörögtem. Az álmaimból Louis ébresztett fel. Elém állt mosolyogva, kézen fogott egy hosszú barna hajú lányt, hatalmas, gyönyörű mosollyal és nagy barna szemekkel. Az alakja, mint egy modellé, ahogy a stílusa is.
-       Sziasztok! - mosolyogtam és felálltam.
-       Szia Rebel! A barátnőmet szeretném bemutatni! - mosolygott a kék szemű.
-       Eleanor Calder! - mosolygott a lány.
-       Rebel Rock! - mosolyogtam és megöleltük egymást.
Aha, akkor most csevegni kell! - gondoltam unottan.
Hirtelen valaki elkapta a karom.
-       Rebel indulás, most! - jelentette ki határozottan Jesy.
-       Bocsi, mennem kell! - mosolyogtam az előttem álló párra és a barátnőm után siettem.
Jesy már éppen kilépett. Én is követtem, majd bepattantunk a limuzinba. Az úton csöndben voltunk, mind fáradtak voltunk. Én ahogy hazaértünk, lezuhanyoztam, majd bedőltem az ágyamba és elaludtam.

Sziasztok! Ez lenne az első rész. Remélem tetszett, ha igen, jelezzétek! Puszi ~L!



2 megjegyzés: