* Sarah szemszöge *
Éppen Tommy-val mentem hazafelé kocsival, Louis elméletileg Doncaster-ben volt. De mikor leparkoltam, megláttam Louis autóját. Kikászálódtam, majd Tommy-t is kivettem. A ház felé indultam, majd mikor beléptem, Louis nagy mosollyal fordult felém.
- Törpilla és Törppicúr! - mondta nagy mosollyal, majd egy puszit nyomott Tommy fejecskéjére és a számra.
- Na, mit is szeretnél Lou? - kérdeztem mosolyogva.
- Az van, hogy el kéne utaznod, de Tommy-ra vigyázom! - mosolygott.
- Louis, ez nekem rohadtul gyanús! - mondtam, miközben Tommy-t már csak egy kézzel fogtam és ledobtam a táskámat.
- Jó, valójában az van, hogy meg szeretnénk mutatni Niall-nek és Liam-nek, hogy mennyire buli apukának lenni! - magyarázta.
- És ehhez miért pont a mi fiunkat kell használnod? - sóhajtottam mosolyogva.
- Benji is ott lesz és Lucy is. - magyarázta és aranyosan nézett.
- Fogd meg egy kicsit! - adtam a kezébe gondterhelt arccal Tommy-t.
- Ez egy igent jelent? - kérdezte.
- Louis, olyan gyerekes tudsz lenni! - mondtam, miközben levettem a cipőm és a pulcsimat.
- De tudok gondoskodni Tommy-ról! - mondta, mire elmosolyodtam és rá néztem.
- Én tudom, de ez inkább egy nagy kanbulinak hangzik, mint gyerekőrzésnek! - mondtam.
- Ezt miből gondolod? - kérdezte.
- Szinte biztos, hogy sörözni fogtok! - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Nem fogok sörözni és tudod, hogy mindennél jobban szeretem Tommy-t! - mondta mosolyogva.
- Jól van, de ha bármi gáz lesz, kitekerem a nyakad! - mutattam fel a mutató ujjam.
- Oké, köszönöm! - mosolygott.
- De nem viccelek, tényleg véged, ha gáz lesz. - mondtam.
- Jól van! - mosolygott, majd a derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt.
- Szeretlek! - nevettem el magam.
- Én is! - nyomott puszit a fejem tetejére.
- De ha már itt tartunk, mi rávesszük Jesy-t és Becky-t. - mondtam mosolyogva.
- Szerintem őket nem lesz nehéz. - nevetett. - Legalábbis Niall szinte megállás nélkül azt magyarázza, hogy Becky folyamatosan csak hisztizik, hogy neki gyerek kell.
- Meg tudom érteni. - vágtam rá. - Én is ezt csinálnám a helyében. Ha te nem akartad volna Tommy-t.
- Megelőztelek! - nevetett és egy puszit nyomott az arcomra.
- De Louis! - néztem rá. - Elvállalod Tommy-n kívül Barney-t és Málnát és Richard-ot? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Persze. - bólogatott mosolyogva.
- Jó, legyen. - bólintottam. - Melyik nap szeretnél lerázni? - kérdeztem mosolyogva.
- Holnap. - mondta mosolyogva.
- Jó, de hova akartok postázni minket? - kérdeztem.
- Úgy gondoltuk, hogy kiruccantok New York-ba. - mosolygott.
- Jó, de csak mert szeretlek. - mondtam mosolyogva és egy csókot nyomtam a szájára, amit viszonzott. - Viszont a fiadat pelenkázd be, mert bekakilt.
- Jó. - sóhajtott, majd felfelé indult.
- Sarah, milyen anyukának lenni? - mosolygott rám Anya.
- Fárasztó, de jó buli. - mosolyogtam rá, miközben lehuppantam mellé a kanapéra.
- Nagymamának lenni nagyon menő. - mosolygott rám, mire felnevettem.
Végül elutaztunk a csajokkal és egy hatalmas lakosztályban hasaltunk az egyik franciaágyon mind, miközben a gyerek témáról volt szó.
- Mi van már azokkal a gyerekekkel? - kérdeztem mosolyogva.
- Semmi. - sóhajtott Grace.
- Már szóba sem hozhatom, mert tuti, hogy összeveszünk. - mondta Becky.
- Összevesztek? - csodálkozott Lola.
- Igen. - sóhajtott. - Egyszerűen, ha megemlítem Niall közli, hogy erőszakos vagyok. - magyarázta. - Aztán vagy feladom, vagy megmondom, hogy én szeretnék gyereket és szerintem tökéletes korban vagyunk hozzá, mire csak azt mondja, hogy élvezzük még egymás társaságát, vagy az túl nagy felelősség.
- Hát ezt nehéz elhinni pont róla. - mondta Roxy. - Mármint, Niall a jófiú.
- Igen, már azon is elgondolkoztam, hogy nem szeret, vagy megbánta az esküvőt, vagy esetleg találkozgat valami lánnyal. - mondta és sírva fakadt.
- Becky, ne sírj! - mondtam elmosolyodva és összeölelkeztünk.
- Becky, erről szól a házasság. - magyarázta Roxy mosolyogva.
- Nem lehetnek titkaitól egymás előtt. Amíg csak jártok, az más. Amíg jártunk én se mondtam el mindent Louis-nak. Aztán emiatt szakítottunk... Szóval mondj el neki mindent. És ne fogadj el tőlem párkapcsolati tanácsot, ami értelmetlen. - mondtam, mire felnevettünk.
- Liam-mel mi a probléma? - kérdezte Roxy Jesy-t.
- Azt mondja, hogy várjunk még vele. - magyarázta.
- Hát erre egyszerűen nemet kell mondani és elmagyarázni, hogy gyereket szeretnél, mert egyszer élsz! - magyarázta Lola.
- Elvégre te vagy Mrs. Payne és Mrs. Payne is maradsz és Jesy nem adja fel! - mondtam egyre lelkesebben.
- Jesszusom, borzasztó ez a feleségek társasága. - nevetett fel Roxy, mire mind felnevettünk.
- Feleségek társasága, ez hatalmas! - nevetett Lola.
- Mi lenne, ha a feleségek társasága... - mondtam vigyorogva, majd a telefonhoz nyúltam. - Bulizna egy kicsit.
Rendeltem a legdrágább borból és fagyit is, majd amikor megérkezett, elkezdtünk kissé megbolondulni.
Várható volt, hogy ez lesz a feleségek társasága gyűléséből, ugyanis elég rég szórakoztunk csak úgy...
- Oké, lehet hogy ez most elég tolakodón hangzik, de az normális, hogy bármikor szexre kerülne sor, Lucy mint valami ébresztőóra, rögtön sírva fakad?! - nézett rám Roxy.
- Viccelsz?! Én a mai napon maximum negyed órát töltöttem Louis-val, ugyanis megbeszéltük, hogy el kell utaznom, mert kell neki Tommy, aztán felvitte pelenkát cserélni, de mindketten elaludtak az ágyamon. - magyaráztam.
- Velünk is ez lesz? - kérdezte Becky.
- Becky, ez jó! - mosolyogtam rá. - Mármint nem ez a része, hanem az, amikor látod, ahogy életed szerelme édesen gügyög a kisbabátoknak, aki egyszerűen csodálatos és önfeledten kacag a gyerekes apukáján, majd csöndben a férjed mögé osonsz, megijeszted, amin a kisbaba még inkább nevet, ahogy az apja is és te is. - magyaráztam mosolyogva. - Persze sosem lesz olyan, mint amikor még csak egymás társaságát élveztétek, hiszen akkor megváltozik az életed, de ez a változás csak is pozitív. - magyaráztam.
- És a rossz dolgok? - kérdezte Jesy.
- Rossz dolgok egy kapcsolatban is vannak. - mondta Lola mosolyogva. - Nézd meg Louis és Sarah kapcsolatát. - mondta és elnevette magát, mire nevetve meglöktem. - Most sokkal jobb a helyzet.
- Egy kapcsolat sokkal bizonytalanabb, mint egy család. - magyarázta mosolyogva Roxy. - Egy kapcsolatban sokkal többször vesztek össze, többször haragszotok egymásra, több minden idegesít. Sokkal féltékenyebb az ember. Egy család teljesen más.
- Amikor családotok van, hozzászoktok egymás fura dolgaihoz, sok dolog miatt már nem tudsz rá haragudni, nem leszel féltékeny, hiszen ott a gyerek, akit mindketten tiszta szívből szerettek. - magyaráztam mosolyogva. - Persze, ott vannak a pillanatok, amikor meg tudnál őrülni, amikor úgy érzed két gyereked van, amikor már csak a férjed ölelésére vágysz, de akkor nevetni kezd a gyereked és muszáj mosolyognod, egyszerűen minden eltűnik. - mosolyogtam rá.
- Ez olyan édes volt! - mondta könnyes szemmel Jesy, mire nevetve magamhoz öleltem.
- Na, ha már édes... - ettem egy kanál fagyit, mire a többiek is.
- Feleségek társasága! - koccintottunk nevetve, majd mind megittunk egy pohár bort.
Valahogy az ágyon aludtunk el mind. Vidámra ittuk magunkat, de azt hiszem ezt megérdemeltük. Nagyon jól szórakoztunk és száz százalékig megbíztam a férjemben és a többi srácban, hiszen ők a családom nagy részét alkotják és tudom, hogy mennyire fontos számukra ez az egész, ahogy nekünk is az volt. Oké, kissé mardosott a bűntudat a borozgatás miatt, de közben mégsem és valójában akárhogy biztattam magam, aggódtam a családom miatt. Nem csak Tommy miatt, bíztam Louis-ban. Louis-ért, a fiunkért, a papagájért, a kutyákért, Zayn-ért, Benji-ért, Harry-ért, Lucy-ért, Niall-ért és Liam-ért is. Egyszerűen fogalmam sincs miért, de mindenkit féltettem annak ellenére, hogy felnőttek voltak. Szeretem, ha együtt vagyunk, vigyázunk egymásra, beszélgetünk.
- Törpilla és Törppicúr! - mondta nagy mosollyal, majd egy puszit nyomott Tommy fejecskéjére és a számra.
- Na, mit is szeretnél Lou? - kérdeztem mosolyogva.
- Az van, hogy el kéne utaznod, de Tommy-ra vigyázom! - mosolygott.
- Louis, ez nekem rohadtul gyanús! - mondtam, miközben Tommy-t már csak egy kézzel fogtam és ledobtam a táskámat.
- Jó, valójában az van, hogy meg szeretnénk mutatni Niall-nek és Liam-nek, hogy mennyire buli apukának lenni! - magyarázta.
- És ehhez miért pont a mi fiunkat kell használnod? - sóhajtottam mosolyogva.
- Benji is ott lesz és Lucy is. - magyarázta és aranyosan nézett.
- Fogd meg egy kicsit! - adtam a kezébe gondterhelt arccal Tommy-t.
- Ez egy igent jelent? - kérdezte.
- Louis, olyan gyerekes tudsz lenni! - mondtam, miközben levettem a cipőm és a pulcsimat.
- De tudok gondoskodni Tommy-ról! - mondta, mire elmosolyodtam és rá néztem.
- Én tudom, de ez inkább egy nagy kanbulinak hangzik, mint gyerekőrzésnek! - mondtam.
- Ezt miből gondolod? - kérdezte.
- Szinte biztos, hogy sörözni fogtok! - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Nem fogok sörözni és tudod, hogy mindennél jobban szeretem Tommy-t! - mondta mosolyogva.
- Jól van, de ha bármi gáz lesz, kitekerem a nyakad! - mutattam fel a mutató ujjam.
- Oké, köszönöm! - mosolygott.
- De nem viccelek, tényleg véged, ha gáz lesz. - mondtam.
- Jól van! - mosolygott, majd a derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt.
- Szeretlek! - nevettem el magam.
- Én is! - nyomott puszit a fejem tetejére.
- De ha már itt tartunk, mi rávesszük Jesy-t és Becky-t. - mondtam mosolyogva.
- Szerintem őket nem lesz nehéz. - nevetett. - Legalábbis Niall szinte megállás nélkül azt magyarázza, hogy Becky folyamatosan csak hisztizik, hogy neki gyerek kell.
- Meg tudom érteni. - vágtam rá. - Én is ezt csinálnám a helyében. Ha te nem akartad volna Tommy-t.
- Megelőztelek! - nevetett és egy puszit nyomott az arcomra.
- De Louis! - néztem rá. - Elvállalod Tommy-n kívül Barney-t és Málnát és Richard-ot? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Persze. - bólogatott mosolyogva.
- Jó, legyen. - bólintottam. - Melyik nap szeretnél lerázni? - kérdeztem mosolyogva.
- Holnap. - mondta mosolyogva.
- Jó, de hova akartok postázni minket? - kérdeztem.
- Úgy gondoltuk, hogy kiruccantok New York-ba. - mosolygott.
- Jó, de csak mert szeretlek. - mondtam mosolyogva és egy csókot nyomtam a szájára, amit viszonzott. - Viszont a fiadat pelenkázd be, mert bekakilt.
- Jó. - sóhajtott, majd felfelé indult.
- Sarah, milyen anyukának lenni? - mosolygott rám Anya.
- Fárasztó, de jó buli. - mosolyogtam rá, miközben lehuppantam mellé a kanapéra.
- Nagymamának lenni nagyon menő. - mosolygott rám, mire felnevettem.
Végül elutaztunk a csajokkal és egy hatalmas lakosztályban hasaltunk az egyik franciaágyon mind, miközben a gyerek témáról volt szó.
- Mi van már azokkal a gyerekekkel? - kérdeztem mosolyogva.
- Semmi. - sóhajtott Grace.
- Már szóba sem hozhatom, mert tuti, hogy összeveszünk. - mondta Becky.
- Összevesztek? - csodálkozott Lola.
- Igen. - sóhajtott. - Egyszerűen, ha megemlítem Niall közli, hogy erőszakos vagyok. - magyarázta. - Aztán vagy feladom, vagy megmondom, hogy én szeretnék gyereket és szerintem tökéletes korban vagyunk hozzá, mire csak azt mondja, hogy élvezzük még egymás társaságát, vagy az túl nagy felelősség.
- Hát ezt nehéz elhinni pont róla. - mondta Roxy. - Mármint, Niall a jófiú.
- Igen, már azon is elgondolkoztam, hogy nem szeret, vagy megbánta az esküvőt, vagy esetleg találkozgat valami lánnyal. - mondta és sírva fakadt.
- Becky, ne sírj! - mondtam elmosolyodva és összeölelkeztünk.
- Becky, erről szól a házasság. - magyarázta Roxy mosolyogva.
- Nem lehetnek titkaitól egymás előtt. Amíg csak jártok, az más. Amíg jártunk én se mondtam el mindent Louis-nak. Aztán emiatt szakítottunk... Szóval mondj el neki mindent. És ne fogadj el tőlem párkapcsolati tanácsot, ami értelmetlen. - mondtam, mire felnevettünk.
- Liam-mel mi a probléma? - kérdezte Roxy Jesy-t.
- Azt mondja, hogy várjunk még vele. - magyarázta.
- Hát erre egyszerűen nemet kell mondani és elmagyarázni, hogy gyereket szeretnél, mert egyszer élsz! - magyarázta Lola.
- Elvégre te vagy Mrs. Payne és Mrs. Payne is maradsz és Jesy nem adja fel! - mondtam egyre lelkesebben.
- Jesszusom, borzasztó ez a feleségek társasága. - nevetett fel Roxy, mire mind felnevettünk.
- Feleségek társasága, ez hatalmas! - nevetett Lola.
- Mi lenne, ha a feleségek társasága... - mondtam vigyorogva, majd a telefonhoz nyúltam. - Bulizna egy kicsit.
Rendeltem a legdrágább borból és fagyit is, majd amikor megérkezett, elkezdtünk kissé megbolondulni.
Várható volt, hogy ez lesz a feleségek társasága gyűléséből, ugyanis elég rég szórakoztunk csak úgy...
- Oké, lehet hogy ez most elég tolakodón hangzik, de az normális, hogy bármikor szexre kerülne sor, Lucy mint valami ébresztőóra, rögtön sírva fakad?! - nézett rám Roxy.
- Viccelsz?! Én a mai napon maximum negyed órát töltöttem Louis-val, ugyanis megbeszéltük, hogy el kell utaznom, mert kell neki Tommy, aztán felvitte pelenkát cserélni, de mindketten elaludtak az ágyamon. - magyaráztam.
- Velünk is ez lesz? - kérdezte Becky.
- Becky, ez jó! - mosolyogtam rá. - Mármint nem ez a része, hanem az, amikor látod, ahogy életed szerelme édesen gügyög a kisbabátoknak, aki egyszerűen csodálatos és önfeledten kacag a gyerekes apukáján, majd csöndben a férjed mögé osonsz, megijeszted, amin a kisbaba még inkább nevet, ahogy az apja is és te is. - magyaráztam mosolyogva. - Persze sosem lesz olyan, mint amikor még csak egymás társaságát élveztétek, hiszen akkor megváltozik az életed, de ez a változás csak is pozitív. - magyaráztam.
- És a rossz dolgok? - kérdezte Jesy.
- Rossz dolgok egy kapcsolatban is vannak. - mondta Lola mosolyogva. - Nézd meg Louis és Sarah kapcsolatát. - mondta és elnevette magát, mire nevetve meglöktem. - Most sokkal jobb a helyzet.
- Egy kapcsolat sokkal bizonytalanabb, mint egy család. - magyarázta mosolyogva Roxy. - Egy kapcsolatban sokkal többször vesztek össze, többször haragszotok egymásra, több minden idegesít. Sokkal féltékenyebb az ember. Egy család teljesen más.
- Amikor családotok van, hozzászoktok egymás fura dolgaihoz, sok dolog miatt már nem tudsz rá haragudni, nem leszel féltékeny, hiszen ott a gyerek, akit mindketten tiszta szívből szerettek. - magyaráztam mosolyogva. - Persze, ott vannak a pillanatok, amikor meg tudnál őrülni, amikor úgy érzed két gyereked van, amikor már csak a férjed ölelésére vágysz, de akkor nevetni kezd a gyereked és muszáj mosolyognod, egyszerűen minden eltűnik. - mosolyogtam rá.
- Ez olyan édes volt! - mondta könnyes szemmel Jesy, mire nevetve magamhoz öleltem.
- Na, ha már édes... - ettem egy kanál fagyit, mire a többiek is.
- Feleségek társasága! - koccintottunk nevetve, majd mind megittunk egy pohár bort.
Valahogy az ágyon aludtunk el mind. Vidámra ittuk magunkat, de azt hiszem ezt megérdemeltük. Nagyon jól szórakoztunk és száz százalékig megbíztam a férjemben és a többi srácban, hiszen ők a családom nagy részét alkotják és tudom, hogy mennyire fontos számukra ez az egész, ahogy nekünk is az volt. Oké, kissé mardosott a bűntudat a borozgatás miatt, de közben mégsem és valójában akárhogy biztattam magam, aggódtam a családom miatt. Nem csak Tommy miatt, bíztam Louis-ban. Louis-ért, a fiunkért, a papagájért, a kutyákért, Zayn-ért, Benji-ért, Harry-ért, Lucy-ért, Niall-ért és Liam-ért is. Egyszerűen fogalmam sincs miért, de mindenkit féltettem annak ellenére, hogy felnőttek voltak. Szeretem, ha együtt vagyunk, vigyázunk egymásra, beszélgetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése