Elkezdődött a pihenő hetem, Eliott éppen táborban volt, Louis pedig nyaralt. Délben keltem és egész nap az ágyban feküdtem, miközben a tv-t bámultam.
Éppen valami filmet kezdtem nézni, amikor megcsörrent a telefonom. Louis hívott, így rögtön felvettem.
- Csak nem eszedbe jutottam? - kérdeztem és elmosolyodtam.
- Nem akartalak felkelteni. - mondta és hangja vidám és mosolygós volt.
- Jól van, tudom, hogy Te aranyos vagy! - nevettem el magam.
- Eliott hogy van? - kérdezte.
- Táborban bulizik. - mondtam, majd egy gumicukrot tömtem a számba. - Te nyaralsz, így abszolút egyedül vagyok, férfiak nélkül.
- Miért nem jössz utánam? - kérdezte vidáman.
- Mert pihenek. - sóhajtottam.
- Hol? - kérdezte.
- Otthon, az ágyamban, pizsamában. - soroltam.
- Akkor lehet, hogy hamarabb lelépek innen, hátha egy kicsit kettesben is lehetünk. - mondta vidáman, mire elmosolyodtam.
- Nehogy Te legyél a legrosszabb 1D tag! - nevettem el magam. - Meg amúgy is! Ne hagyd ott a legjobb barátaidat!
- Most miért, végül is nagyon fontos, hogy udvaroljak neked! Ők már 5 éve szeretnek! - mondta.
- Louis, Te megcsalsz?! - hallottam Harry nyekergő hangját, mire elnevettem magam.
- Kussolj már! - nevetett Louis.
- Amúgy szerelmes vagyok! - jelentettem ki.
- Mi? - kérdezte Louis értetlenül.
- Reménytelenül beleszerettem a kívülről savanyú gumicukorba. - mondtam sóhajtva.
- Louis, nem válaszoltál! - mondta Harry félig nevetve.
- Harry, hagyj már! - morgott Lou.
- Miért, a kis szerelmedet nem hallod,? - piszkálta Hazz.
- Melletted a gondolataimat sem hallom! - mondta Louis nevetve.
- Louis, Te pont ugyan ilyen vagy! - nevettem el magam.
- Nem véletlenül vagyunk egy bandában! - nevette el magát Harry.
- Nagyon jó veletek dumálni... - forgattam meg a szemem.
- Szóval, látni akarlak! - jelentette ki Lou.
- Itt akarsz hagyni minket? - kérdezte tőle Harry.
- Louis, ne merj ide jönni! - mondtam, majd elnevettem magam. - Úgy érzem magam, mint egy disznó! Oké, lényegében az is vagyok! Lusta, dagadt disznó!
- Maradj már! Gyönyörű vagy! - mondta Louis, mire elmosolyodtam.
- Jó, egy kicsit hiányzol. - kuncogtam.
- Király, akkor indulok, szia! - vágta rá, majd kinyomta.
Elnevettem magam, majd végignéztem magamon. Úgy gondoltam, ideje átöltöznöm. Lezuhanyoztam, majd utána megszárítottam a hajam és felkaptam egy rövidnadrágot meg egy trikót. Nekiálltam. összepakolni, majd úgy döntöttem, hogy egy takarítás sem lenne rossz ötlet. Először az egész lakásban rendet raktam, majd letörölgettem, porszívóztam és felmostam. Éppen a porszívót próbáltam betenni a helyére, amikor csöngettek. Pont akkor csaptam be a szekrényajtót és egy csatakiáltással belerúgtam, de megfájdult a lábujjam, így egy lábon ugrálva haladtam az ajtóig, amit ki is nyitottam rögtön.
Louis vigyorgott rám legelőször, majd mögötte állt Harry.
- Utálok takarítani. - morogtam.
- Miért? - kérdezte Harry.
- Mert az rossz?! Mozogni kell, meg pakolászni! - sóhajtottam.
- Lusta vagy! - jelentette ki Hazza vigyorogva.
- Tudom és nem zavar. - rántottam vállat.
- Hiányoztál! - ölelt magához Louis, miközben kicsikét meg is emelt, de csak lábujjhegyre kellett állnom, nem emelt fel teljesen.
Kezeimmel átöleltem a nyakát, majd úgy vigyorogtam rá.
- Te is. - mosolyogtam rá. - És ezt most nem azért mondom, mert ezt így illik, ha ezt mondják, mert általában ezért mondom, de most igaz is. - magyaráztam, mire elnevette magát, majd megcsókolt, mire rögtön visszacsókoltam.
Louis ölelő keze pillanatok alatt csúszott lejjebb a fenekemre, mire elmosolyodtam és lelöktem.
- Hé! - szólt rám morcosan, de nagyon cuki volt így.
- Olyan vagy, mint egy sértődött kisfiú! - kuncogtam.
- Mert egy sértődött nagyfiú vagyok! - közölte morogva, de félig mosolyogva, mire magamhoz öleltem. - Ez nem engesztel ki!
- Ne várd, hogy megkérjelek rá, hogy fogdosd a seggem. - mondtam elkomolyodva, mire Harry elnevette magát.
- Popsi. - jelentette ki Lou motyogva.
- Jól van kisbaba, mindjárt megfürdetlek egy szép világoskék babakádban és elringatlak! - mondtam félig nevetve.
- Nem bánnám, ha megfürdetnél! - mondta és elvigyorodott.
- Életem egyik legnagyobb hibáját követném el. - löktem el magamtól. - Na, cipőt le és gyertek.
Ők tették, amit mondtam, majd követtek a nappalimba.
- Tényleg elég kicsi a lakás. - nézett körbe Harry.
- Nekünk elég. - rántottam vállat.
- Csak miattunk kitakarítottál? - kérdezte Lou mosolyogva, miközben ujjaival a nadrágom szélén lévő cérnácskával szórakozott.
- Nem, amúgy is ideje volt már. - rántottam vállat. - De ha ez jól esik, akkor igen, az érkezésed is közre játszott.
- Igen, jól esik! - bólintott vigyorogva, mire elnevettem magam.
- Ti egyébként mikor kezdtetek barátságból romantikus irányba terelődni? - kérdezte Harry kíváncsian.
- Nekem akkor tetszett meg Abigel, amikor megláttam! - vigyorgott Louis.
- Na ne mondd! - néztem rá felhúzott szemöldökkel. - És mi fogott meg rajtam?
- Hát ha őszinte akarok lenni, akkor először a mosolyod, majd a feneked. - vigyorgott, mire megütöttem egy párnával.
- Nem jó, hogy közben ennyire aranyos vagy! - döntöttem a fejemet a vállam, mire elmosolyodott.
- Abigel? - szólt kérdőn.
- Louis? - utánoztam hangsúlyát mosolyogva.
- Leszel a barátnőm? - kérdezte és közben összefűzte ujjainkat.
- Hát... - gondolkoztam el. - Semmi nem akadályozza. - rántottam vállat, majd elmosolyodtam. - Leszek. - bólintottam.
- Szeretlek! - nyomott puszit a homlokomra.
- Én is. - sóhajtottam.
- És neked mikor tetszett meg Louis? - kérdezte Hazza.
- Nem tudom. - rántottam vállat. - Már elég régóta Directioner vagyok.
- Szóval mióta is? - vigyorgott Louis.
- Régóta. - mosolyogtam rá.
- Pontosíts! - szólt rám és megcsípte az arcom.
- 2012. - mosolyogtam rá, miközben óvatosan az ölébe másztam.
- Csak nem bújós típus leszel a végén? - mosolygott meglepetten.
- Csak nem megint elkezded az idióta megjegyzéseidet?! - morogtam.
- Jó, inkább bújj ide csöndben! - ölelt magához, mire elnevettem magam.
- Ez marha jól esett! - nevettem.
- Imádom, hogy morogsz, de azt még jobban, ha így bújsz hozzám! - szorított magához, mire kuncogtam.
- Még most sem tartozom a 1D barátnők előkelő körébe! - jelentettem ki vigyorogva.
- Miért? - kérdezte értetlenül.
- Mert Én nem fogok veled vonulni gyönyörű ruhákban, nem foglak díjátadókra kísérni, sem turnéra, nem megyek semmilyen műsorba, hogy ünnepélyesen kijelentsem, hogy a barátnőd vagyok! - mondtam karba tett kézzel.
- De miért? - kérdezte.
- Mert nem akarok csicsás helyekre menni, meg ilyenek. Én mindig a lusta, morgós, hirtelen haragú, kócos, megviselt, hájas pizsamás Abigel leszek, aki vagyok. - mondtam és kiszálltam az öléből.
- Én nem mondtam, hogy változz meg, mert szerintem így vagy tökéletes. - mondta. - De azért, mert elkísérsz valahova, nem kell megváltoznod, még akkor is szebb és igazibb leszel a sok celeb nőszemély közt, ha pizsamában jössz! - mondta.
- És itthon milyen igazi leszek, amikor nem leszek ott! - vigyorogtam, majd lehuppantam külön az egyik fotelbe.
- Most haragszol rám? - kérdezte Louis összehúzott szemöldökkel.
- Mindig haragszom rád, ezt már megtárgyaltuk! - mondtam.
- De most nagyon? - kérdezte.
- Igen, mert olyat akarsz rám erőltetni, amit nem szeretnék! - mondtam karba tett kézzel. - Ezt nagyon nem bírom.
- Titokban akarsz Louis-val járni? - kérdezte Harry.
- Nem, viszont nem bírom, a sok embert, mert utálom az embereket és ezeket a puccos helyeket, ahova ki kell öltöznöm. Ha tehetem maximum egy Mekiben eszem, de inkább itthon pizsamában. - rántottam vállat. - Nyilván ti a csodálatos éttermekhez vagytok szokva, amire se pénzem, se lelki erőm! - magyaráztam.
- Elmondanám kedves Abigel, hogy úgy minősítesz minket, mintha nem emberek lennénk! - pattant fel Louis mérgesen. - Lehet, hogy híresek vagyunk, de attól még emberek! Mi sem vágyunk folyamatosan arra a hatalmas tömegre, egyszerűen ez van! Én mindig szerettem volna egy olyan lányt magam mellé, akivel kicsit is normálisnak érezhetem magam! Aki nem rángat el vásárolni, aki nem feltétlen azt látja a díjátadókban, hogy készülnek róla csodálatos képek egy gyönyörű ruhában, majd rengeteg hírességgel barátkozhat! Mindig vágytam valakire, akit nem az érdekel, aki a színpadon vagyok, hanem az, aki otthon! Most viszont Te is elkezdted ezt! - a végére már majdnem kiabált, mire érzelemmentes arccal felálltam, majd óvatosan átöleltem a derekát, a fejemet kissé hátra hajtva államat a mellkasának támasztottam és mosolyogva néztem fel rá.
- Akkor megtaláltad a megfelelő nőt! - mosolyogtam és óvatosan lábujjhegyre állva egy puszit nyomtam a szájára, majd hirtelen szám után kapva csókolt meg.
- Szeretlek. - súgta, mire kuncogtam.
- Édes vagy amikor dühös vagy! - vigyorogtam.
- Nagyon örülök. - forgatta meg a szemét mosolyogva.
- Skacok, ti nagyon érdekes pár vagytok, mégis nagyon összeilletek! - gondolkozott el Harry. - Abban biztos vagyok, hogy érdekes kis történeteitek lesznek!
- Igen, ebben én is! - nevetett Lou, majd egy puszit nyomott az arcomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése