Sziasztok! Szerintem sikerült egy elég izgalmas részt írnom, de ezt döntsétek el ti!
* Rebel szemszöge *
- Rebel, ébredj! - simogatta valaki a hátam.
- Mi az? - kérdeztem álmosan.
- Szálljunk le! - mosolygott Zayn, aki felkeltett.
- Minek? Öngyilkos akarsz lenni? Bocs, most nincs kedvem! - mondtam és vissza akartam dőlni.
- Nem, Bécsben vagyunk! - mosolygott, mire felültem.
- Hol vannak a többiek? - kérdeztem.
Felültem, majd mindenki a gépen volt. Felálltam és Zaynnel odamentünk hozzájuk.
- Mennyi időt maradunk? - kérdeztem.
- Ma lesz a főpróba, holnap koncert és holnapután megyünk. - mosolygott Lana.
- Aha, értem. Hol a poronty? - kérdeztem.
- Alszik a kocsiban. - mosolygott Harry.
Lementünk a gépről, majd az autóba találtuk magunk. A kocsiban visszaaludtam egy kicsit, majd a hotel előtt keltem fel. Az egész emeleten csak is mi voltunk.
- Sziasztok! - lépett elénk Cara és Paul.
- Sziasztok! - mondtuk egyszerre.
- Érezzétek otthon magatokat, a két négy szoba egy lakosztályhoz tartozik. - mosolygott Paul.
- Azt tanácsolom, hogy fiúk-lányok elosztás legyen. - mondta Cara.
- Oké. - bólintottunk.
- Akkor, itt vannak a kulcsok, de semmi rumli, rombolás! - figyelmeztetett Paul.
- Majd jövök Lanaval és megyünk a főpróbára! - mondta Cara, mire bólintottunk.
- Két kulcs van, plusz egy-egy nekünk! - adta át a kulcsokat Paul.
- Aki bármelyik kulcsot elhagyja, kitekerjük a nyakát! - szólt Cara.
- Jó pihenést! - mosolyogtak, majd elmentek.
Liam nyitotta ki a szobát. Hatalmas nappalba léptünk, amiből 4 ajtó nyílt, plusz egy amerikai konyha. Tetszetős!
- Egész jó! - forogtam körbe.
- Melyik szobában leszünk? - kérdezte Zayn, mire Roxy, Harry, Louis, Becky, Niall és Én rohanni kezdtünk. Roxyval lestoppoltuk a legjobb szobát.
- Nem lehettek egy szobában! - szólt ránk Cara.
- Miért? - kérdeztük egyszerre.
- Pontosan tudjátok! Rebel, menj át Jesyhez! - mondta.
- Legalább egy kamu szinglivel leszek! - mondtam, mire Jesy kiabált nekem.
- Nem kamu! - kiabálta.
- Mind tudjuk! - kiabáltunk rá a csajokkal.
A másik szoba sem volt rossz. Bedobtuk a bőröndjeinket.
- Mi a terv? - kérdeztem.
- Engem elhívott Liam várost nézni! - mosolygott.
- Édes! - mosolyogtam.
- Elmentem! - szólt be Becky.
- Hova? - kérdeztem.
- Niallal megnézzük az éttermet. - mosolygott és el is szaladt.
- Rebel, mit csinálsz? - kérdezte Roxy.
- Semmit, te? - kérdeztem, majd leült mellém.
- Elmegyünk randizni Hazzával. - mosolygott.
- Akkor, mindenkinek segítek felöltözni! - mosolyogtam.
Először Roxyval kezdtünk. Piros összeállítást választottunk neki. Én megcsináltam a sminkjét Jesy, pedig a haját. Nagyon szép lett, de szerintem Roxy mindig az! Utána következett Jesy, akit Roxy megvárt.
- Na, izgulsz? - kérdeztem Jesytől, miközben a sminkjét csináltam.
- Igen, nagyon. - mondta.
- Pedig nem kell, mert gyönyörű vagy és szerelmes beléd! - mondtam és készen is lettünk.
- Kész vagyok? - kérdezte.
- Igen, nézd! - mondtam és a kezébe adtam a tükröt.
- Köszönöm, ez tökéletes! - mondta és megölelt.
- Nincs mit, de ne késs! - mosolyogtam.
Megálltunk a szoba ajtajában, majd kitártam. Én megvártam míg kimegy a két lány és az ajtófélfának dőlve néztem a munkám gyümölcsét.
- Hű! - mondta Liam mosolyogva Jesynek. - Gyönyörű vagy! - mondta és átölelte.
- Szépségem! - mondta Harry, majd megcsókolta Roxyt.
- Köszönöm! - mondta a két lány egyszerre rám nézve.
- Nincs mit! - mondtam és puszit dobtam nekik.
- Te vagy a tündérkeresztanyám! - mosolygott Roxy, mire elnevettem magam.
- Nem, csak szeretlek titeket! - mosolyogtam.
Mosolyogva elvonultak a szerelmesek, majd szembe találtam magam Louisval, aki hozzám hasonlóan nekitámaszkodott az ajtófélfának. Elmosolyodtam, majd bementem a szobába és becsaptam az ajtót. Bekapcsoltam a tv-t, de csöngött a telefonom.
- Szia húgi! - szólt bele Lola.
- Szia! Mikor csatlakozol? - kérdeztem kíváncsian.
- San Diego. - mondta röviden. - Amúgy milyen Bécsben? - kérdezte.
- Semmi izgalmas. Ki sem léptem a hotelból és nem is tervezem. Majd játszom Jennyvel. Nincs kedvem mozogni, a repülés éppen elég volt. - mondtam.
- Gondolom, rajtad kívül mindenki járkál! - mondta nevetve.
- Nem, Louis is lustálkodik, tudtommal. - mondtam.
- Kifárasztottátok egymást a repülőn? - kérdezte nevetve. - A mosdóban volt egy gyors menet? - kérdezte és még jobban elkezdett nevetni.
- Lola! - szóltam rá, de én is kuncogtam. - Semmi ilyesmi nem volt! - mondtam, de közben én is nevettem.
- Jó, elhiszem. - mondta és abbahagytuk a nevetést. - Jack keresett. - mondta, mire felugrottam.
- Mit akart? - kérdeztem.
- Nem tudom nem hagytam, hogy elmondja! - mondta.
- Hogy vetted rá, hogy békén hagyjon? - kérdeztem, miközben kimentem a konyhába.
Louis éppen evett valamit és, ahogy a hűtőben kutakodtam, pont háttal álltam neki.
- Megcseréltem az öltözékét! - mondta nevetve.
- Mármint a fejére húztad a nadrágját és a pólóját, pedig alulra? - kérdeztem nevetve.
- Igen, így hamar elment! - mondta nevetve.
- Még jó, hogy megtanítottam! - mondtam nevetve.
- Igen, de merre vannak a többiek? - kérdezte.
- Hát, Becky és Niall elmentek kidurranásig enni magukat, - mikor ezt kimondtam Louis kuncogott mögöttem. - Liam és Jesy ápolják a titkos kapcsolatukat, más néven nem randiznak, Roxy és Harry, pedig nyíltan randiznak! - mondtam, majd elgondolkoztam. - Mindenki romantikázik, kivéve Beckyt, aki valószínű, hogy hazafele gurulni fog. - nevettünk fel. - Meg, persze én. Én éppen ételt keresek a hűtőben, de itt, csak egészséges kaják vannak, semmi az én hasamnak való. - mondtam.
- Jaj, te szegény! - mondta nevetve Lola. - Egyébként Louist kihagytad! - mondta, mire becsuktam a hűtő ajtót, majd szembe fordultam az említett személlyel.
- Louis éppen eszik és fulladozik, mert közben nevet. - mondtam, miközben megint felnevetett. - Lehet, hogy figyelnem kéne rá, majd megmentem! - nevettem.
- Te a hős! - nevetett Lola.
- Én igenis hős vagyok! - mondtam, mire felnevetett.
- Nem szeretném hallani, ahogy megindokolod! - mondta.
- Oké. - mondtam.
- Le kell tennem, megyek boltba. - mondta.
- Szia! - mondtam.
- Szia! - mondta és letette.
A farzsebembe csúsztattam a telefonom és elindultam be a szobába, de megint csöngött a telefonom. "Becky"
- Szia. - mondtam.
- Helló, van egy kis gond. - mondta.
- Mesélj! - mondtam, majd be mentem.
- Ugye, ettünk és amikor ki akartunk menni, sikító rajongók vették körbe az éttermet és hátul mentünk ki, de úton hazafelé szintén elkaptak. Most itt ülünk egy próba fülkében. - mondta, mire felröhögtem.
- Becky, te és Niall igazán szerencsétlenek vagytok! - mondtam röhögve, majd kint leültem a kanapéra.
- Kösz, hogy kiröhögtél, de segíts! - kérlelt.
- Van valami autónk? - kérdeztem.
- Ne tőlem kérdezd! - mondta Becky.
- Add az urad! - mondtam.
- Helló. - mondta Niall.
- Bénák vagytok! - mondtam neki.
- Rájöttünk, mi a kérdés? - kérdezte.
- Van autónk? - kérdeztem.
- Persze, elvileg Paul bérelt többet is! - mondta.
- Oké, akkor mindjárt ott vagyok! - mondtam.
- Szuper! - mondta, majd letettem.
- Hol vagy? - kérdezte Louis.
- Ki vagy, az apám? - kérdeztem.
- Bocs, csak érdekelt! - mondta szem forgatva.
- Megmentem Mr és Mrs Horant. - mondtam, majd betörtem a szobámba.
- Mi lett velük, szétrobbantak? - kérdezte nevetve.
- Nem, csak körbe vették őket a rajongók. - mondtam, majd kutakodtam a bőröndömben.
Pillanatok alatt átöltöztem, majd a tervem részeként bedobáltam Sarah ruhákat a táskámba, a sminktáskámmal és a sminklemosómmal együtt. Mikor kiléptem, Louis a kanapén ült és nézte a tv-t.
- Mehetek? - kérdezte.
- Nem. - mondtam, majd már be is csuktam magam után a lakosztály ajtaját.
Odabaktattam Paul szobája elé, majd bekopogtam. Mosolyogva nyitott ajtót.
- Szia! Az egyik bérelt autó kulcsa kéne. - mondtam.
- Minek? - kérdezte gyanakodva.
- Mert a szöszi párost körbevették a rajongók nekem, pedig van tervem. - mosolyogtam.
- Ne törd össze! - mondta és odaadta.
- Nem fogom! - kacsintottam és, már a liftben voltam.
Ahogy elindult a lift, megnyomtam az állj gombot. Átöltöztem, leszedtem a sminkem, majd úgy mentem tovább. A hotel háta mögött állt a korom fekete sötétített ablakú autó. Bepattantam, majd a megbeszélt címen voltam pár perc alatt a telefonom segítségével.
- Szia! Itt vagyok az üzlet mögött, gyertek! - mondtam a telefonba Beckynek.
Le is tettük. Pár perc múlva be is vágódtak.
- Sarah? - nézett rám nagy szemekkel Niall.
- Ja, igen! - mosolyogtam rá. - Tudod, Niall ez egy titok! Ne mond el senkinek! A lányok tudják, Cara és Paul. Én Rebel vagyok. Pontosabban, mindkettő Én vagyok. Rebel azért van, hogy ő legyen a híres énem Sarah, pedig az átlag. - magyaráztam.
- Értem, de a srácoknak elmondhatom? - kérdeztem.
- Nem! Szigorúan titkos! - mondtuk egyszerre Beckyvel.
- Oké, kicsit nehéz felfogni, de értem. - mondta, majd indultunk.
A hotel hátuljánál mentünk be. A liftet megint megállítottam.
- Niall, fordulj! - parancsoltam.
Gyorsan átöltöztem, majd megcsináltam a sminkemet.
- Csak még egy kérdés! - mondta.
- Igen? - kérdeztem.
- Ha a kinézeted változik, akkor a személyiséged is? - kérdezte.
- Igen, de innentől ez nem téma! - mondtam, majd tovább mentünk.
Louis röhögni kezdett, mikor meglátta a két ügyest.
- Azt hittem, ennél tapasztaltabbak vagytok! - nevetett.
- Én, pedig azt, hogy Becky többet tanult tőlem! - vágódtam le Lou mellé.
- Elég! - szóltak ránk.
- Bár, mellettetek az ember lehet titkos ügynök, akkor is megtalálják! - tettem a kezem Louis mellkasára, majd felálltam és elindultam, de elkapta a karom.
- Haragszol? - kérdezte.
- Nem tudom, miért olyat csináltál? - kérdeztem.
- Nem, csak olyan fura voltál ma. - mondta.
- Nem szeretem a faggatást. - mondtam vállrántva. - De ha én haragudnék rád, azt tudnád Lou. - mosolyogtam.
- Rendben, akkor nem faggatlak. - mosolygott, de a kezemnél fogva visszahúzott maga mellé.
Mosolyogva mellé ültem.
- Rebel, nekem te vagy a legjobb csajszi barátom. - mosolygott és átkarolt.
- Érdekes választás. - kuncogtam.
- Miért? - kérdezte értetlenül, majd a nagy kék szemeivel az arcomat pásztázta.
- Nem ismersz annyira, elég sok titkom van, sűrű hangulatváltozásaim még elviselhetetlen is. - nevettem. - Meg persze makacs! Nem a legjobb felosztás. - nevettem.
- De én így szeretlek! - mosolygott és megölelt.
SZERETLEK! Ki mondta! Ezt! Sikítok belül!!
- Komolyan? Ezzel a szóval mostanában, csak úgy dobálóznak vele az emberek, de akinek Én ezt mondom, az úgy is van! - mondtam.
- Igen Rebel. Komolyan. - mosolygott.
- Egy pillanat! Most mondjam azt, hogy Én is, mert ezt így kell, vagy mint szoktam, vágjam a képedbe az igazságot? - kérdeztem.
- Légy önmagad! - mosolygott.
- Kedvellek, de nekem ahhoz sokkal több kell, hogy ezt mondjam. - mondtam.
- Értem, de ez is hozzád tartozik! - mosolygott.
- Persze, minden hozzám tartozik! Ez ilyen! - nevettem huncutan.
- De, ezek a tulajdonságok amiket felsoroltál, eltörpülnek a többi mögött. - mosolygott.
- Mint például? - kérdeztem.
- Vicces vagy, egyébként kedves, törődő és nagyon huncut! - mosolygott, mire felnevettem.
- Értem, köszönöm! De tudod, nem pirulok el! - mosolyogtam.
- Tudom. De egyet még mindig nem értek! - mondtam kíváncsian.
- Mit? - kérdezte.
- Miért? - kérdeztem.
- Mit? - kérdezett vissza.
- Miért feküdtél le velem? - kérdeztem, mire a számhoz kapott.
- Csönd! - mondta, de ekkor Roxy felsikított.
Átugrotta a kanapé támláját.
- Roxy, egyetlen életem! - fogtam a kezeim közé az arcát.
- Tudom, titok! - bólintott.
- De senkinek! - mondtam szigorúan.
- Oké, de miért nem mondtad? - kérdezte.
- Tudod, ez a titkok lényege! - mondtam.
- Egy pillanat! De Louis, El? - kérdezte.
- Titok. - mondta.
- Vagyis kihasználtad? Fuss! Kikaparom azokat a kék szemeket! - mondta, majd én az ölembe kaptam Roxyt és a derekánál fogva visszahúztam.
- Roxy, nyugi! - mondtam, de csak kapálózott Louis felé.
- Te benne voltál? - kérdezte.
- Nem Roxy! Nyilván benne voltam, ehhez tudod ketten kellenek! - mondtam.
- Pontosabban én voltam benned! - mondta Louis nevetve.
- Mindjárt kikaparja a szemed, de te csak poénkodj! - mondtam.
- Muszáj volt, adta a helyzet! - mondta nevetve.
- Amit Én fogok adni, na azt nem teszed zsebre! - mondta Roxy.
- Nyugi, megtörtént! Egyszer! Az ember követ el hibákat. Én halmozom őket, tehát ez, csak közéjük tartozik! - mondtam.
- Ez nem ilyen Rebel! mondta a fejét fogva.
- Neked, de nekem ez teljesen máshogy működik! - mondtam.
- Igazad van, nyugodt vagyok! Majd máskor elbeszélgetünk. - mutatott Louisra.
- Köszönöm! - mondtam és elengedtem, de az ölemben maradt.
- De jó volt? - kérdezte.
- Roxy! - löktem ki az ölemből.
- Jól van, nem lehetek önmagam? - kérdezte mosolyogva.
- Ez inkább Harry volt, vagy Én, de nem te! Vagy a titkos fantáziád! - nevettem.
- Ne menjünk bele! - mondta és felállt, majd megindult a szobája felé.
- Akkor ezt a csatát megnyertem! - szóltam utána.
- Csak Louis miatt! - mondta, majd bement.
- Miattad nyertem! - pacsiztam Louval.
- Kérdezhetek valamit? - kérdezte mosolyogva.
- Ha azt akarod kérdezni amit gondolom, hogy kérdezni akarsz, nem! - mondtam.
- Nos, nem tudom mire gondolsz! - mosolygott.
- Akkor, meg se kérdezd, mert tudom mit akarsz! - mondtam.
- Oké. - mondta és sóhajtott.
Elnevettem magam, majd betört az ajtón Jesy és Liam.
- Megyünk a próbára? - kérdezte Jesy.
- Szerintem egy gyors menetre még van idő! - mondtam nevetve, mire Louis is felnevetett.
- De akkor futás! - mondta Tommo, majd összepacsiztunk.
Jesy kecsesen felmutatta a középső ujját, majd bement a szobánkba. Liam is vele ment.
- Indulás! Készülődjetek a próbára! - kiabált be az ajtón Cara.
Mindenki szétszóródott. Én kikerültem a nappaliba öltözni, mert van valami kisebb veszekedés, vagy mit tudom én...
Éppen, hogy felhúztam a táncos gatyám, de póló nem volt rajtam, kijött felöltözve Roxy. Viccből énekelni kezdett, majd nevetve csatlakoztam és együtt táncoltunk. Én a kanapén Ő, pedig az egyik fotelen. De ez a "rázd amid van" című tánc volt. Ekkor kilépett a teljes 1D az ajtón. Roxyval meg sem fordultunk, nekik háttal ráztuk magunk. Mindenki szívesen nézegetett minket. Liam és Niall, akik tisztelettudóak bementek a két csajhoz. Zayn, inkább evett valamit, de a konyhából nézett tovább. Louis és Harry nem zavartatták maguk.
- Közönség is van! - nevetett Roxy.
- Viccelsz? Anélkül minek? - kérdeztem nevetve.
- Lányok, indulás! - mondta Cara, majd felvettem a pólóm és indultunk.
A próba jól ment, persze Becky majdnem leesett a színpadról, de Hazza elkapta. Mikor hazaértünk, minden srác elfáradt. Mi tele voltunk energiával.
- Lányok, ha ilyen fittek vagytok, nincs kedvetek táncolni nekünk? - kérdezte mosolyogva Zayn.
Ekkor beugrott az ajtón Lola.
- Te aljas szemétláda dög! - kiabáltam, majd a nyakába ugrottam és Ő felkapott az ölébe.
- Te is hiányoztál! - mondta és szorított magához.
- Kamuztál! - mondtam, de csak öleltem.
- Meglepi! - mosolygott és belepuszilt a hajamba.
Elengedtem, majd Zayn megcsókolta.
- Mi is a program? - kérdezte, miután vége lett a szerelmes jelenetnek.
- Egy kis tánci-pánci! - mosolygott Becky.
- Szexi tánci-pánci! - mosolyogtam.
- Benne vagyok! - mondta, majd bevonultunk a szobába.
Mindenki felvett valami szexit. Lola megint gyönyörű volt a modell alakjával. Mint mindig. Bekapcsoltuk a zenét, majd táncoltunk. Mind élveztük, ráéreztünk a zenére és kész. Hogy is mondjam, egy "kicsit" sikerült felizgatni a fiúkat. Utána mindenki lezuhanyzott, persze Zayn és Lola, Harry és Roxy, Niall és Becky és, ami meglepő Liam és Jesy is. Én mindenki előtt egyedül zuhanyoztam, majd betelepültem a tv elé. Sehol semmi izgalmas, jellemző! Nembaj, én fejjel lefelé lógva bámultam a reklámokat. Minden felől érdekes hangok hallatszottak. Nem tudom, ki merre, vagy hol volt. Hirtelen kijött Louis. A konyhába ment, Én pedig csak ábrándoztam a gumicukorról, ami csak pár lépésnyire volt, de lusta vagyok! Szóljak Louisnak? Igen! Bingó!
- Boo Bear! - kiabáltam.
- Sosem hívtál így! - mondta.
- Oké, akkor Louis. Lényegtelen, csak adj nekem gumicukrot! - mondtam.
- Nem zavar, csak fura volt. - mosolygott.
- Aha, na add azt a gumicukrot! - sürgettem.
- Tessék! - mondta és odadobta.
Én majszolni kezdtem. Közben még mindig kapcsolgattam a csatornák között. Már az utolsó gumicukor kígyót tettem éppen a számba, mikor Louis mellém vágódott.
- Adsz? - kérdezte.
- Ez az utolsó. - mutattam a számra.
- Hmm, megoldjuk! - mondta, majd egyre közeledett.
Megcsókolt és közben ketté harapta a gumicukrot. Én elmosolyodtam közben. Hirtelen fölém mászott és úgy folytattuk a csók csatát. Éppen a pólóm alá nyúlt, mikor eltoltam magamtól.
- Louis, állj! - mondtam.
- Mi a baj? - kérdezte.
- A múltkor is rám fogtad és megbántad! - mondtam, majd elmosolyodott. - Biztos, hogy ezt akarod? - kérdeztem.
- Mikor előttem táncoltál abban a fekete csipkés melltartóban, már akkor ezt akartam!... Téged! - súgta vággyal teli hanggal a fülembe.
Elmosolyodtam, majd hagytam, hogy újra megcsókoljon. Óvatosan benyúlt a pólóm alá, majd megfogta az alját és hirtelen lehúzta rólam.
- Gyönyörű vagy! - mondta a melleim nézve.
Lassan a csókcsata közben, miközben a nyakamtól egészen a hasamig végig puszilgatott, lassan lehúzta a pizsama nadrágom. Mosolyogva fogadta, hogy az a bugyi van rajtam, amin rajta van a kéz nyoma.
- Nincs rajtad túl sok ruha Tommo? - kérdeztem huncut mosollyal, majd fordítottam a helyzetünkön.
Lassan csókolgattam a nyakát, miközben a kezem a pólója széléig vándorolt és kínzó lassúsággal húztam le róla. Lehúztam róla a pizsamagatyát, majd elhajítottam a szoba másik felébe. Elmosolyodott, majd megfordított...
Louis pólójában és a bugyimban pihegtem Louis mellkasán, aki a hajamat simogatta. Elmosolyodtam, majd fel akartam állni, de erősen ölelt.
- Maradj, legalább most érezzem, hogy az enyém vagy! - mosolygott és megpuszilta a vállam.
- De tudod, hogy nem vagyok a tied? - kérdeztem.
- Tudom. - mosolyodott el és az egyik tincsemet felcsavarta az ujjára, majd le.
Lassan becsuktam a szemem, de hirtelen nyílt az ajtó. Mindenki jött és ránk néztek. Harry és Roxy mosolygott, Niall értetlen volt, Becky és Lola önelégülten mosolygott, Zayn és Niall érzelem mentes arccal álltak.
Én halál nyugodt maradtam. Szégyenlős nem vagyok, úgyis mindent hallottak, mind láttak már így, minek? Ugorjak fel? Mind tudjuk mi történt!
- Mind hallottuk! - mosolygott Hazza.
- Ez mi volt? Eleanor? - kérdezte Liam szemrehányóan.
Louis, csak némán feküdt, majd felült.
- Ez egy hiba volt. - mondta Louis lehajtott fejjel. - Egy hatalmas hiba, amit nem kellett volna! - mondta a fejét fogva.
- Egy pillanat! - mondtuk egyszerre a lányokkal, majd megmosolyogtam, hogy így együtt jár az agyunk.
- Megmondtam! - mondtam közben, kínomban elnevettem magam. - Úgy tudtam! - mosolyogtam, szintén keserűen. - Megmondtam, hogy meg fogod bánni és, hopp! Kinek volt igaza! - mosolyogtam és magamra mutattam. - Nagyon sajnálom, de én erre nem vagyok kíváncsi! Egy cseppet sem érdekel, hogy mennyire jó barátok vagyunk, vagy nem! Megmondtam, egyszer már hátba szúrtál! Vége! Érted? Olyan leszek veled, mint voltam, sőt rosszabb! Ne számíts rám, ne is szólj hozzám és majd ahol kell, megtűrlek, de ne számíts arra, hogy én majd ott jópofizok veled! Mert ilyen nem lesz! Minél jobban elkerüllek, ha vége a turnénak, elválnak útjaink! De, ha találkoznánk majd, akkor is inkább szervezek más programot, tehát ennyi! - kiabáltam és dühösen bevágódtam a szobába. Becsapódtam az ágyba, majd néztem a plafont.
- Sziasztok! - mondtuk egyszerre.
- Érezzétek otthon magatokat, a két négy szoba egy lakosztályhoz tartozik. - mosolygott Paul.
- Azt tanácsolom, hogy fiúk-lányok elosztás legyen. - mondta Cara.
- Oké. - bólintottunk.
- Akkor, itt vannak a kulcsok, de semmi rumli, rombolás! - figyelmeztetett Paul.
- Majd jövök Lanaval és megyünk a főpróbára! - mondta Cara, mire bólintottunk.
- Két kulcs van, plusz egy-egy nekünk! - adta át a kulcsokat Paul.
- Aki bármelyik kulcsot elhagyja, kitekerjük a nyakát! - szólt Cara.
- Jó pihenést! - mosolyogtak, majd elmentek.
Liam nyitotta ki a szobát. Hatalmas nappalba léptünk, amiből 4 ajtó nyílt, plusz egy amerikai konyha. Tetszetős!
- Egész jó! - forogtam körbe.
- Melyik szobában leszünk? - kérdezte Zayn, mire Roxy, Harry, Louis, Becky, Niall és Én rohanni kezdtünk. Roxyval lestoppoltuk a legjobb szobát.
- Nem lehettek egy szobában! - szólt ránk Cara.
- Miért? - kérdeztük egyszerre.
- Pontosan tudjátok! Rebel, menj át Jesyhez! - mondta.
- Legalább egy kamu szinglivel leszek! - mondtam, mire Jesy kiabált nekem.
- Nem kamu! - kiabálta.
- Mind tudjuk! - kiabáltunk rá a csajokkal.
A másik szoba sem volt rossz. Bedobtuk a bőröndjeinket.
- Mi a terv? - kérdeztem.
- Engem elhívott Liam várost nézni! - mosolygott.
- Édes! - mosolyogtam.
- Elmentem! - szólt be Becky.- Hova? - kérdeztem.
- Niallal megnézzük az éttermet. - mosolygott és el is szaladt.
- Rebel, mit csinálsz? - kérdezte Roxy.
- Semmit, te? - kérdeztem, majd leült mellém.
- Elmegyünk randizni Hazzával. - mosolygott.
- Akkor, mindenkinek segítek felöltözni! - mosolyogtam.
Először Roxyval kezdtünk. Piros összeállítást választottunk neki. Én megcsináltam a sminkjét Jesy, pedig a haját. Nagyon szép lett, de szerintem Roxy mindig az! Utána következett Jesy, akit Roxy megvárt.
- Na, izgulsz? - kérdeztem Jesytől, miközben a sminkjét csináltam.
- Igen, nagyon. - mondta.
- Pedig nem kell, mert gyönyörű vagy és szerelmes beléd! - mondtam és készen is lettünk.
- Kész vagyok? - kérdezte.
- Igen, nézd! - mondtam és a kezébe adtam a tükröt.
- Köszönöm, ez tökéletes! - mondta és megölelt.
Megálltunk a szoba ajtajában, majd kitártam. Én megvártam míg kimegy a két lány és az ajtófélfának dőlve néztem a munkám gyümölcsét.
- Hű! - mondta Liam mosolyogva Jesynek. - Gyönyörű vagy! - mondta és átölelte.
- Szépségem! - mondta Harry, majd megcsókolta Roxyt.
- Köszönöm! - mondta a két lány egyszerre rám nézve.
- Nincs mit! - mondtam és puszit dobtam nekik.
- Te vagy a tündérkeresztanyám! - mosolygott Roxy, mire elnevettem magam.
- Nem, csak szeretlek titeket! - mosolyogtam.
Mosolyogva elvonultak a szerelmesek, majd szembe találtam magam Louisval, aki hozzám hasonlóan nekitámaszkodott az ajtófélfának. Elmosolyodtam, majd bementem a szobába és becsaptam az ajtót. Bekapcsoltam a tv-t, de csöngött a telefonom.
- Szia húgi! - szólt bele Lola.
- Szia! Mikor csatlakozol? - kérdeztem kíváncsian.
- San Diego. - mondta röviden. - Amúgy milyen Bécsben? - kérdezte.
- Semmi izgalmas. Ki sem léptem a hotelból és nem is tervezem. Majd játszom Jennyvel. Nincs kedvem mozogni, a repülés éppen elég volt. - mondtam.
- Gondolom, rajtad kívül mindenki járkál! - mondta nevetve.
- Nem, Louis is lustálkodik, tudtommal. - mondtam.
- Kifárasztottátok egymást a repülőn? - kérdezte nevetve. - A mosdóban volt egy gyors menet? - kérdezte és még jobban elkezdett nevetni.
- Lola! - szóltam rá, de én is kuncogtam. - Semmi ilyesmi nem volt! - mondtam, de közben én is nevettem.
- Jó, elhiszem. - mondta és abbahagytuk a nevetést. - Jack keresett. - mondta, mire felugrottam.
- Mit akart? - kérdeztem.
- Nem tudom nem hagytam, hogy elmondja! - mondta.
- Hogy vetted rá, hogy békén hagyjon? - kérdeztem, miközben kimentem a konyhába.
Louis éppen evett valamit és, ahogy a hűtőben kutakodtam, pont háttal álltam neki.
- Megcseréltem az öltözékét! - mondta nevetve.
- Mármint a fejére húztad a nadrágját és a pólóját, pedig alulra? - kérdeztem nevetve.
- Igen, így hamar elment! - mondta nevetve.
- Még jó, hogy megtanítottam! - mondtam nevetve.
- Igen, de merre vannak a többiek? - kérdezte.
- Hát, Becky és Niall elmentek kidurranásig enni magukat, - mikor ezt kimondtam Louis kuncogott mögöttem. - Liam és Jesy ápolják a titkos kapcsolatukat, más néven nem randiznak, Roxy és Harry, pedig nyíltan randiznak! - mondtam, majd elgondolkoztam. - Mindenki romantikázik, kivéve Beckyt, aki valószínű, hogy hazafele gurulni fog. - nevettünk fel. - Meg, persze én. Én éppen ételt keresek a hűtőben, de itt, csak egészséges kaják vannak, semmi az én hasamnak való. - mondtam.
- Jaj, te szegény! - mondta nevetve Lola. - Egyébként Louist kihagytad! - mondta, mire becsuktam a hűtő ajtót, majd szembe fordultam az említett személlyel.
- Louis éppen eszik és fulladozik, mert közben nevet. - mondtam, miközben megint felnevetett. - Lehet, hogy figyelnem kéne rá, majd megmentem! - nevettem.
- Te a hős! - nevetett Lola.
- Én igenis hős vagyok! - mondtam, mire felnevetett.
- Nem szeretném hallani, ahogy megindokolod! - mondta.
- Oké. - mondtam.
- Le kell tennem, megyek boltba. - mondta.
- Szia! - mondtam.
- Szia! - mondta és letette.
A farzsebembe csúsztattam a telefonom és elindultam be a szobába, de megint csöngött a telefonom. "Becky"
- Szia. - mondtam.
- Helló, van egy kis gond. - mondta.
- Mesélj! - mondtam, majd be mentem.
- Ugye, ettünk és amikor ki akartunk menni, sikító rajongók vették körbe az éttermet és hátul mentünk ki, de úton hazafelé szintén elkaptak. Most itt ülünk egy próba fülkében. - mondta, mire felröhögtem.
- Becky, te és Niall igazán szerencsétlenek vagytok! - mondtam röhögve, majd kint leültem a kanapéra.
- Kösz, hogy kiröhögtél, de segíts! - kérlelt.
- Van valami autónk? - kérdeztem.
- Ne tőlem kérdezd! - mondta Becky.
- Add az urad! - mondtam.
- Helló. - mondta Niall.
- Bénák vagytok! - mondtam neki.
- Rájöttünk, mi a kérdés? - kérdezte.
- Van autónk? - kérdeztem.
- Persze, elvileg Paul bérelt többet is! - mondta.
- Oké, akkor mindjárt ott vagyok! - mondtam.
- Szuper! - mondta, majd letettem.
- Hol vagy? - kérdezte Louis.
- Ki vagy, az apám? - kérdeztem.
- Bocs, csak érdekelt! - mondta szem forgatva.
- Megmentem Mr és Mrs Horant. - mondtam, majd betörtem a szobámba.
- Mi lett velük, szétrobbantak? - kérdezte nevetve.
- Nem, csak körbe vették őket a rajongók. - mondtam, majd kutakodtam a bőröndömben.
Pillanatok alatt átöltöztem, majd a tervem részeként bedobáltam Sarah ruhákat a táskámba, a sminktáskámmal és a sminklemosómmal együtt. Mikor kiléptem, Louis a kanapén ült és nézte a tv-t.
- Mehetek? - kérdezte.
- Nem. - mondtam, majd már be is csuktam magam után a lakosztály ajtaját.
Odabaktattam Paul szobája elé, majd bekopogtam. Mosolyogva nyitott ajtót.
- Szia! Az egyik bérelt autó kulcsa kéne. - mondtam.
- Minek? - kérdezte gyanakodva.
- Mert a szöszi párost körbevették a rajongók nekem, pedig van tervem. - mosolyogtam.
- Ne törd össze! - mondta és odaadta.
- Nem fogom! - kacsintottam és, már a liftben voltam.
Ahogy elindult a lift, megnyomtam az állj gombot. Átöltöztem, leszedtem a sminkem, majd úgy mentem tovább. A hotel háta mögött állt a korom fekete sötétített ablakú autó. Bepattantam, majd a megbeszélt címen voltam pár perc alatt a telefonom segítségével.
- Szia! Itt vagyok az üzlet mögött, gyertek! - mondtam a telefonba Beckynek.
Le is tettük. Pár perc múlva be is vágódtak.
- Sarah? - nézett rám nagy szemekkel Niall.
- Ja, igen! - mosolyogtam rá. - Tudod, Niall ez egy titok! Ne mond el senkinek! A lányok tudják, Cara és Paul. Én Rebel vagyok. Pontosabban, mindkettő Én vagyok. Rebel azért van, hogy ő legyen a híres énem Sarah, pedig az átlag. - magyaráztam.
- Értem, de a srácoknak elmondhatom? - kérdeztem.
- Nem! Szigorúan titkos! - mondtuk egyszerre Beckyvel.
- Oké, kicsit nehéz felfogni, de értem. - mondta, majd indultunk.
A hotel hátuljánál mentünk be. A liftet megint megállítottam.
- Niall, fordulj! - parancsoltam.
Gyorsan átöltöztem, majd megcsináltam a sminkemet.
- Csak még egy kérdés! - mondta.
- Igen? - kérdeztem.
- Ha a kinézeted változik, akkor a személyiséged is? - kérdezte.
- Igen, de innentől ez nem téma! - mondtam, majd tovább mentünk.
Louis röhögni kezdett, mikor meglátta a két ügyest.
- Azt hittem, ennél tapasztaltabbak vagytok! - nevetett.
- Én, pedig azt, hogy Becky többet tanult tőlem! - vágódtam le Lou mellé.
- Elég! - szóltak ránk.
- Bár, mellettetek az ember lehet titkos ügynök, akkor is megtalálják! - tettem a kezem Louis mellkasára, majd felálltam és elindultam, de elkapta a karom.
- Haragszol? - kérdezte.
- Nem tudom, miért olyat csináltál? - kérdeztem.
- Nem, csak olyan fura voltál ma. - mondta.
- Nem szeretem a faggatást. - mondtam vállrántva. - De ha én haragudnék rád, azt tudnád Lou. - mosolyogtam.
- Rendben, akkor nem faggatlak. - mosolygott, de a kezemnél fogva visszahúzott maga mellé.
Mosolyogva mellé ültem.
- Rebel, nekem te vagy a legjobb csajszi barátom. - mosolygott és átkarolt.
- Érdekes választás. - kuncogtam.
- Miért? - kérdezte értetlenül, majd a nagy kék szemeivel az arcomat pásztázta.
- Nem ismersz annyira, elég sok titkom van, sűrű hangulatváltozásaim még elviselhetetlen is. - nevettem. - Meg persze makacs! Nem a legjobb felosztás. - nevettem.
- De én így szeretlek! - mosolygott és megölelt.
SZERETLEK! Ki mondta! Ezt! Sikítok belül!!
- Komolyan? Ezzel a szóval mostanában, csak úgy dobálóznak vele az emberek, de akinek Én ezt mondom, az úgy is van! - mondtam.
- Igen Rebel. Komolyan. - mosolygott.
- Egy pillanat! Most mondjam azt, hogy Én is, mert ezt így kell, vagy mint szoktam, vágjam a képedbe az igazságot? - kérdeztem.
- Légy önmagad! - mosolygott.
- Kedvellek, de nekem ahhoz sokkal több kell, hogy ezt mondjam. - mondtam.
- Értem, de ez is hozzád tartozik! - mosolygott.
- Persze, minden hozzám tartozik! Ez ilyen! - nevettem huncutan.
- De, ezek a tulajdonságok amiket felsoroltál, eltörpülnek a többi mögött. - mosolygott.
- Mint például? - kérdeztem.
- Vicces vagy, egyébként kedves, törődő és nagyon huncut! - mosolygott, mire felnevettem.
- Értem, köszönöm! De tudod, nem pirulok el! - mosolyogtam.
- Tudom. De egyet még mindig nem értek! - mondtam kíváncsian.
- Mit? - kérdezte.
- Miért? - kérdeztem.
- Mit? - kérdezett vissza.
- Miért feküdtél le velem? - kérdeztem, mire a számhoz kapott.
- Csönd! - mondta, de ekkor Roxy felsikított.
Átugrotta a kanapé támláját.
- Roxy, egyetlen életem! - fogtam a kezeim közé az arcát.
- Tudom, titok! - bólintott.
- De senkinek! - mondtam szigorúan.
- Oké, de miért nem mondtad? - kérdezte.
- Tudod, ez a titkok lényege! - mondtam.
- Egy pillanat! De Louis, El? - kérdezte.
- Titok. - mondta.
- Vagyis kihasználtad? Fuss! Kikaparom azokat a kék szemeket! - mondta, majd én az ölembe kaptam Roxyt és a derekánál fogva visszahúztam.
- Roxy, nyugi! - mondtam, de csak kapálózott Louis felé.
- Te benne voltál? - kérdezte.
- Nem Roxy! Nyilván benne voltam, ehhez tudod ketten kellenek! - mondtam.
- Pontosabban én voltam benned! - mondta Louis nevetve.
- Mindjárt kikaparja a szemed, de te csak poénkodj! - mondtam.
- Muszáj volt, adta a helyzet! - mondta nevetve.
- Amit Én fogok adni, na azt nem teszed zsebre! - mondta Roxy.
- Nyugi, megtörtént! Egyszer! Az ember követ el hibákat. Én halmozom őket, tehát ez, csak közéjük tartozik! - mondtam.
- Ez nem ilyen Rebel! mondta a fejét fogva.
- Neked, de nekem ez teljesen máshogy működik! - mondtam.
- Igazad van, nyugodt vagyok! Majd máskor elbeszélgetünk. - mutatott Louisra.
- Köszönöm! - mondtam és elengedtem, de az ölemben maradt.
- De jó volt? - kérdezte.
- Roxy! - löktem ki az ölemből.
- Jól van, nem lehetek önmagam? - kérdezte mosolyogva.
- Ez inkább Harry volt, vagy Én, de nem te! Vagy a titkos fantáziád! - nevettem.
- Ne menjünk bele! - mondta és felállt, majd megindult a szobája felé.
- Akkor ezt a csatát megnyertem! - szóltam utána.
- Csak Louis miatt! - mondta, majd bement.
- Miattad nyertem! - pacsiztam Louval.
- Kérdezhetek valamit? - kérdezte mosolyogva.
- Ha azt akarod kérdezni amit gondolom, hogy kérdezni akarsz, nem! - mondtam.
- Nos, nem tudom mire gondolsz! - mosolygott.
- Akkor, meg se kérdezd, mert tudom mit akarsz! - mondtam.
- Oké. - mondta és sóhajtott.
Elnevettem magam, majd betört az ajtón Jesy és Liam.
- Megyünk a próbára? - kérdezte Jesy.
- Szerintem egy gyors menetre még van idő! - mondtam nevetve, mire Louis is felnevetett.
- De akkor futás! - mondta Tommo, majd összepacsiztunk.
Jesy kecsesen felmutatta a középső ujját, majd bement a szobánkba. Liam is vele ment.
- Indulás! Készülődjetek a próbára! - kiabált be az ajtón Cara.
Mindenki szétszóródott. Én kikerültem a nappaliba öltözni, mert van valami kisebb veszekedés, vagy mit tudom én...
Éppen, hogy felhúztam a táncos gatyám, de póló nem volt rajtam, kijött felöltözve Roxy. Viccből énekelni kezdett, majd nevetve csatlakoztam és együtt táncoltunk. Én a kanapén Ő, pedig az egyik fotelen. De ez a "rázd amid van" című tánc volt. Ekkor kilépett a teljes 1D az ajtón. Roxyval meg sem fordultunk, nekik háttal ráztuk magunk. Mindenki szívesen nézegetett minket. Liam és Niall, akik tisztelettudóak bementek a két csajhoz. Zayn, inkább evett valamit, de a konyhából nézett tovább. Louis és Harry nem zavartatták maguk.
- Közönség is van! - nevetett Roxy.
- Viccelsz? Anélkül minek? - kérdeztem nevetve.
- Lányok, indulás! - mondta Cara, majd felvettem a pólóm és indultunk.
A próba jól ment, persze Becky majdnem leesett a színpadról, de Hazza elkapta. Mikor hazaértünk, minden srác elfáradt. Mi tele voltunk energiával.
- Lányok, ha ilyen fittek vagytok, nincs kedvetek táncolni nekünk? - kérdezte mosolyogva Zayn.
Ekkor beugrott az ajtón Lola.
- Te aljas szemétláda dög! - kiabáltam, majd a nyakába ugrottam és Ő felkapott az ölébe.
- Te is hiányoztál! - mondta és szorított magához.
- Kamuztál! - mondtam, de csak öleltem.
- Meglepi! - mosolygott és belepuszilt a hajamba.
Elengedtem, majd Zayn megcsókolta.
- Mi is a program? - kérdezte, miután vége lett a szerelmes jelenetnek.
- Egy kis tánci-pánci! - mosolygott Becky.
- Szexi tánci-pánci! - mosolyogtam.
- Benne vagyok! - mondta, majd bevonultunk a szobába.
Mindenki felvett valami szexit. Lola megint gyönyörű volt a modell alakjával. Mint mindig. Bekapcsoltuk a zenét, majd táncoltunk. Mind élveztük, ráéreztünk a zenére és kész. Hogy is mondjam, egy "kicsit" sikerült felizgatni a fiúkat. Utána mindenki lezuhanyzott, persze Zayn és Lola, Harry és Roxy, Niall és Becky és, ami meglepő Liam és Jesy is. Én mindenki előtt egyedül zuhanyoztam, majd betelepültem a tv elé. Sehol semmi izgalmas, jellemző! Nembaj, én fejjel lefelé lógva bámultam a reklámokat. Minden felől érdekes hangok hallatszottak. Nem tudom, ki merre, vagy hol volt. Hirtelen kijött Louis. A konyhába ment, Én pedig csak ábrándoztam a gumicukorról, ami csak pár lépésnyire volt, de lusta vagyok! Szóljak Louisnak? Igen! Bingó!
- Boo Bear! - kiabáltam.
- Sosem hívtál így! - mondta.
- Oké, akkor Louis. Lényegtelen, csak adj nekem gumicukrot! - mondtam.
- Nem zavar, csak fura volt. - mosolygott.
- Aha, na add azt a gumicukrot! - sürgettem.
- Tessék! - mondta és odadobta.
Én majszolni kezdtem. Közben még mindig kapcsolgattam a csatornák között. Már az utolsó gumicukor kígyót tettem éppen a számba, mikor Louis mellém vágódott.
- Adsz? - kérdezte.
- Ez az utolsó. - mutattam a számra.
- Hmm, megoldjuk! - mondta, majd egyre közeledett.
Megcsókolt és közben ketté harapta a gumicukrot. Én elmosolyodtam közben. Hirtelen fölém mászott és úgy folytattuk a csók csatát. Éppen a pólóm alá nyúlt, mikor eltoltam magamtól.
- Louis, állj! - mondtam.
- Mi a baj? - kérdezte.
- A múltkor is rám fogtad és megbántad! - mondtam, majd elmosolyodott. - Biztos, hogy ezt akarod? - kérdeztem.
- Mikor előttem táncoltál abban a fekete csipkés melltartóban, már akkor ezt akartam!... Téged! - súgta vággyal teli hanggal a fülembe.
Elmosolyodtam, majd hagytam, hogy újra megcsókoljon. Óvatosan benyúlt a pólóm alá, majd megfogta az alját és hirtelen lehúzta rólam.
- Gyönyörű vagy! - mondta a melleim nézve.
Lassan a csókcsata közben, miközben a nyakamtól egészen a hasamig végig puszilgatott, lassan lehúzta a pizsama nadrágom. Mosolyogva fogadta, hogy az a bugyi van rajtam, amin rajta van a kéz nyoma.
- Nincs rajtad túl sok ruha Tommo? - kérdeztem huncut mosollyal, majd fordítottam a helyzetünkön.
Lassan csókolgattam a nyakát, miközben a kezem a pólója széléig vándorolt és kínzó lassúsággal húztam le róla. Lehúztam róla a pizsamagatyát, majd elhajítottam a szoba másik felébe. Elmosolyodott, majd megfordított...
Louis pólójában és a bugyimban pihegtem Louis mellkasán, aki a hajamat simogatta. Elmosolyodtam, majd fel akartam állni, de erősen ölelt.
- Maradj, legalább most érezzem, hogy az enyém vagy! - mosolygott és megpuszilta a vállam.
- De tudod, hogy nem vagyok a tied? - kérdeztem.
- Tudom. - mosolyodott el és az egyik tincsemet felcsavarta az ujjára, majd le.
Lassan becsuktam a szemem, de hirtelen nyílt az ajtó. Mindenki jött és ránk néztek. Harry és Roxy mosolygott, Niall értetlen volt, Becky és Lola önelégülten mosolygott, Zayn és Niall érzelem mentes arccal álltak.
Én halál nyugodt maradtam. Szégyenlős nem vagyok, úgyis mindent hallottak, mind láttak már így, minek? Ugorjak fel? Mind tudjuk mi történt!
- Mind hallottuk! - mosolygott Hazza.
- Ez mi volt? Eleanor? - kérdezte Liam szemrehányóan.
Louis, csak némán feküdt, majd felült.
- Ez egy hiba volt. - mondta Louis lehajtott fejjel. - Egy hatalmas hiba, amit nem kellett volna! - mondta a fejét fogva.
- Egy pillanat! - mondtuk egyszerre a lányokkal, majd megmosolyogtam, hogy így együtt jár az agyunk.
- Megmondtam! - mondtam közben, kínomban elnevettem magam. - Úgy tudtam! - mosolyogtam, szintén keserűen. - Megmondtam, hogy meg fogod bánni és, hopp! Kinek volt igaza! - mosolyogtam és magamra mutattam. - Nagyon sajnálom, de én erre nem vagyok kíváncsi! Egy cseppet sem érdekel, hogy mennyire jó barátok vagyunk, vagy nem! Megmondtam, egyszer már hátba szúrtál! Vége! Érted? Olyan leszek veled, mint voltam, sőt rosszabb! Ne számíts rám, ne is szólj hozzám és majd ahol kell, megtűrlek, de ne számíts arra, hogy én majd ott jópofizok veled! Mert ilyen nem lesz! Minél jobban elkerüllek, ha vége a turnénak, elválnak útjaink! De, ha találkoznánk majd, akkor is inkább szervezek más programot, tehát ennyi! - kiabáltam és dühösen bevágódtam a szobába. Becsapódtam az ágyba, majd néztem a plafont.
* Louis szemszöge *
Igaza volt! Teljesen igaza! Én megbántam Őt, pedig kihasználtam. Én sem beszélnék ezek után magammal. Vártam a lányok reakcióját.
- Louis, igaza van! - mondta röviden Roxy, majd kivonult a konyhába.
Harry megfogta a karját, de Roxy nem szomorú, hanem ideges volt. Ellökte Hazz karját. Jesy, csak csöndben tűrte a dolgokat, Ő nem olyan, aki ilyenkor kiabálna, Ő az a csendesen büntet típus. Becky, simán besétált a Roxyval közös szobájukba és becsukta az ajtót.Lola, idegesen bement a húgához. Mindenkit hagytunk szétszóródni. A srácok mellém ültek.
- Elvesztetted Louis. - mondta Liam.
- Igen, de most komolyan. - folytatta Zayn.
- Ezt nem kellett volna. - mondta Niall.
- Louis, szerintem most végleg elvesztetted Rebelt. - mondta Harry.
Ekkor az így is feszülten álló Roxy a pultra lecsapta a kezét.
- De mennyire! - mondta és idegesen trappolt felénk. - Ezzel csak annyi a probléma, hogy nem csak te veszítetted el, hanem mind! Mert, igen kemény lány, de ezt nem tűri, ahogy szerintem senki! Nem csak téged fog így büntetni, hanem mindenkit! Miattad, ki tudja mennyi ideig veszítettük el! - mondata közben a hangja, már reménytelenné vált.
- Sajnálom. - mondtam halkan.
- Nem érted! Be fog zárkózni, ahogy ezt most is megtette! - mutatott az ajtóra. - Mert Ő ilyen! Megmondta, hogy legközelebb vége! - mondta idegesen. - Szerencséd, hogy előre nem tette ezt! Mert most, ezt nem fogjuk zsebre tenni! Remélem, hogy hamar sikerül visszahúznunk a valóságba, mert nem lesz ez így jó! - mutatott az ajtóra. - Ott, éppen összetörted a lelkét, de ezt észre sem fogod venni, mert Ő nem mutatja a fájdalmat Te, viszont szenvedni fogsz! - mondta. - Gratulálok Louis Tomlinson! - mondta a beszédet, amit szerintem egyik fiú sem tudott volna.
Igen, tökéletes volt! Eléggé pofon vágott ahhoz, hogy észhez térjek. Órákig ültem csöndben a szobám ablakán kifelé nézve.
* Rebel szemszöge *
- Reb, nem jössz velünk? - kérdezte Jesy.
- Hova? - kérdeztem.
- Vacsorázni. - mosolygott.
- Nem. - mondtam, majd Jesy a bőröndjéből kivett egy ruhát.
Mindenki csinosan felöltözött, már amennyit láttam a szobából. Rajtam kívül mindenki ment. Nekem tökéletes tervem volt. Most, hogy Sarah és Rebel is dögrováson van, Én leiszom magam! Egész éjjel sorra ürültek az üveget. A kanapén ültem. Nem tudom miért, de átöltöztem és úgy ittam. Még csak tippem sincs, hogy hánykor, de elaludtam.
* Lola szemszöge *
A vacsora kínos csendben telt, amit Louisnak köszönhetünk. Igen, csak neki. Mikor visszaértünk a szobába benyitva, mikor megláttam ami várt, sírva fakadtam, majd kirohantam. Becsaptam az ajtót és a nappaliba rohantam. Zayn az ijedten megölelt.
- Mi történt? - kérdezte és törölgette a könnyeim.
Nem tudtam megszólalni a zokogástól, csak az ajtóra mutattam. Roxy berontott, majd Ő is sírva jött ki, ahogy a többi lány is.
- Louis Tomlinson! Nem érdekel, mekkora sztár vagy, vagy nem! A húgom kikészült! Sose csinál ilyet, legalábbis egyedül nem! De most! Ugye tudod, hogy valahogy helyre kell ezt hoznod! Nem lesz könnyű, de nem érdekel! Ha szereted, hajrá! Mond el neki, szakíts Eleanorral, ha nem hagyd! - mondtam és sírva az öltönyénél fogva kiabáltam neki. - Mert ezzel engem és a többi lányt is kikészíted! Ja, ráadásul elrontod a turnét! - soroltam.
Louis, csak csöndesen lehajtott fejjel bólintott. Én besétáltam a húgomhoz. Átvettem a ruhám, majd kidobáltam a piás üvegeket. Óvatosan felemeltem a fejét, majd az ölembe tettem.
- Semmi baj nem lesz. Ígérem. Soha többet nem engedlek ennek a szemétládának a közelébe! Vigyázni fogok rád, mert ezért vagyok neked! - mondtam és megpusziltam a fejét, de a könnyeim a hajára csöppentek. - Nem tehet tönkre. De tudnod kell, hogy szeretlek és innentől kezdve csak rád figyelek majd. - mondtam és megpusziltam az arcát.
Mélyen aludt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése