Louis puszijaira ébredtem.
- Louis. - mosolyodtam el.
- Kelj fel kicsim! - mondta, majd mikor kinyitottam a szemem, láttam, hogy fölém mászott, de kezeivel támaszkodik.
Én elmosolyodtam, majd megráztam a kócos fejem és Louist átölelve magamra húztam, majd fordítottam a helyzetünkön. A vállánál mosolyogva átöleltem, majd oldalra fordítottam a fejem és becsuktam a szemem.
- Muszáj felkelned, gyakorolnunk kell a dalokat. - mondta és éreztem, hogy figyel.
- Nem, tedd a fejemre a papírt és alvás közben magamba szívom a tudást. - mosolyogtam.
- Biztos vagy benne, hogy az jó lesz? - nevetett.
Én hümmögve bólogattam.
- Még mindig nem jöttetek ki! - kiabált be a szobába Harry, majd nyílt az ajtó.
Hallottam, ahogy a két kutya betrappol a szobámba, majd hirtelen a hátamra ugrottak.
- Édeseim, menjetek le! - mondtam, mire Málna leugrott a földre. - Barney! -szóltam rá, mire Ő is leugrott.
- Mire készülsz? - kérdezte mosolyogva Louis.
- Megölöm Styles urat! - mondtam, majd legurultam Louisról mellé és kimásztam az ágyból.Elindultam ki, de nem jöttek a kutyák.
- Hol van Harry?! Keressétek meg és birkózzatok vele! - mondtam a kutyáknak, mire boldogan rohantak.
Én elnevettem magam, majd a szekrényem elé léptem. Gyorsan kikaptam, ami a kezembe akadt, majd felvettem.
- Nem tetszik az a póló. - fintorgott Louis.
- Nem veszem át! - vágtam rá. - Lent leszek, öltözz fel és gyere! - mosolyogtam, majd dobtam neki egy puszit és lerobogtam.
- Szöszi, te keresd meg az urad és gyakoroljátok a dalokat! - mondta Cara.
- Oké, de éhes vagyok. - mondtam.
- Gyere! - kiabált a konyhából Niall.
Kimentem, majd elvettem egy nutellás kenyeret. Mire kiértem a konyhából Louis jött le a lépcsőn. Elém lépett, majd a derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt.
- Nutella! - mosolygott rám.
- Konyha! - mutattam a helység felé.
- Miért van mindig csokis íze a szádnak? - kérdezte mosolyogva.
- Mert mindig csokit eszem! - mosolyogtam rá.
- És karácsonyra csokit kérsz? - kérdezte.
- Nem! - mosolyogtam huncutan. - Téged csokiból! - mosolyogtam rá, mire a mutató ujjával megbökte az orrom.
- Megyek, mert éhes lettem! - mosolygott.
- Oké, egyél! - mondtam, majd elengedett. - Kutyák, gyertek! - mondtam, majd kiengedtem őket a kertbe.
Mikor Louis evett, bevonultunk a szobámba, majd elkezdtük gyakorolni a dalokat. Olyan dél körül végeztünk.
- Annyira cuki vagy! - mosolyogtam, miközben a feje az ölemben volt.
- Miért? - kérdezte.
- Nagyon édes a dal, amit rólam írtál! - mosolyogtam és lehajoltam egy csókért.
- Nem hagyhattam ki! - mosolygott, mikor elváltunk egymástól.
- Szeretlek! - mondtam mosolyogva, miközben az arcát simogattam.
- Én is! - mondta és megpuszilta a kezem.
- Félek. - vallottam be először.
- Mitől drágaságom? - kérdezte és engem nézett.
- Hogy rossz nagynéni leszek! - mondtam kicsit félve.
- Jaj, ne már! Sarah, te leszel a legjobb nagynéni, aki a világ látott! - mondta, majd felült és megcsókolt.
- Biztos... - mondtam kételkedve.
- Ahogy csodás anyuka is! - mondta mosolyogva. - Tudom! Ígérem! - mondta és megölelt.
- Hiszek neked! - mosolyogtam rá.
- Rendben Törpilla! - mosolygott.
- Lou, menjünk le! - mondtam.
- Oké, gyere! - mosolygott, majd felállt és kéz a kézben lementünk.
Ahogy leértünk, mindenki minket nézett.
- Louis, gyere! - kiabált az ajtóból Liam.
- Minek? - kérdezte unottan.
- Mert megyünk koncertre! - mondta Harry.
- Oké. - mondta elkomorodva. - Majd találkozunk! - mondta és rövid csókkal búcsúztunk.
Mikor elmentek leültünk a lányokkal a kanapéra.
- Csajok, van egy ötletem, de meg akartalak kérdezni róla titeket! - mondtam mosolyogva.
- Halljuk! - mosolygott rám Jesy.
- Csináltatnék egy tetoválást, Louisnak. - mosolyogtam.
- Mármint magadra? - kérdezte Roxy.
- Igen. Valamit róla. - mosolyogtam szégyenlősen.
- Ez nagyon cuki! - mosolygott rám Becky.
- Szerintetek jó ötlet? - kérdezte mosolyogva.
- Persze! - mosolygott Jesy.
- De mit? - kérdezte Roxy.
- Egy L betűre gondoltam. - mosolyogtam.
 |
| A szívecskés L betű |
- Igen, ilyenre! - kerestem rá gyorsan a telefonomon, majd megmutattam.
- Ez nagyon szép. - mosolygott Jesy.
- De, így csak te tudod, hogy ez Louist jelképezi, már nem. - mondta Roxy.
- Igen és így akartam. - mosolyogtam.
- Hova szeretnéd? - kérdezte Jesy.
- Nem tudom, talán a kulcscsontomra. - mosolyogtam.
- Kicsibe, ugye? - kérdezte Roxy.
- Igen. - mosolyogtam.
- Akkor melyik nap akarod megcsináltatni? - kérdezte Becky.
- Úgy gondoltam, hogy ma. - mosolyogtam.
- Akkor menjünk! - mosolygott Jesy.- Oké. - mosolyogtam. - Csak átöltözöm. - mondtam és felszaladtam.
Gyorsan kiválasztottam egy összeállítást, majd felkaptam. A hajamat csak kifésültem, majd felhúztam a sapkát, de a hajam össze vissza kilógott. Elrendeztem a rakoncátlan tincseket, majd kis smink és leszaladtam.
- Mehetünk! - mosolyogtam.
Kocsival mentünk, Jesy vezetett. Megálltunk az előtt a tetováló szalon előtt, ahol régen volt Louis és Zayn. Bementünk, majd köszöntünk.
- Na, lányok kis szeretne és mit? - kérdezte a srác.
- Én és ezt! - mondtam mosolyogva és megmutattam a telefonom.
- Oké, akkor ezt egy kicsit elviszem, megrajzolom és jövök. - mosolygott.
- Rendben. - mosolyogtam rá, majd elment.
Pár percig kellett csak kint ülnünk, majd el is kezdtük. Miközben készült, elmeséltem, hogy miért ezt választottam, a srác mondta, hogy tudja ki vagyok, meg ilyenekről beszéltünk.
- Kész is vagyunk, tessék nézd meg! - adott a kezembe egy tükröt.
Én elámultam. Pontosan akkora volt, mint amit mondtam, ugyan úgy nézett ki és tökéletes helyen volt.
- Még pár napig óvatos legyél, ne nagyon piszkáld. - mosolygott. - És, ha megfogadod a tanácsom, majd olyan 3 nap múlva mutasd meg Tommonak, akkor már szép lesz. - mosolygott.
- Az neki nehéz lesz! - nevetett Jesy.
- Nem csak nem tud titkot tartani, de Louis mellett a ruháit sem tudja magán tartani! - nevetett Roxy.
- Na jól van, be lehet fejezni! - szóltam rájuk mosolyogva.
- Nyugi, náluk Louis sokkal nyíltabban mesél! - nevetett a tetoválós srác és megfogta a vállam.
- Jó tudni! - nevettem.
- Na lányok, mennek kell! Örülök, hogy megismerhettelek titeket! - mondta, majd elment a pult mögé és mi is indultunk.
Beültünk a kocsiba, majd mindenki egymás után nézegette meg.
- Annyira szép! - mosolygott Becky.
- Tudom! - mosolyogtam büszkén.
- Ez ma jutott eszedbe? - kérdezte Jesy.
- Nem, még régen, de Louis írt rólam több dalt is! - mosolyodtam el. - Én, pedig így örökítem meg! - mosolyogtam.
- Jaj de kis szerelmes! - nevetett Roxy.
Mikor megérkeztünk, a ház előtt állt a fiúk autója.
- Annyira bénák vagyunk! - mondtam.
- A pólód takarja! - mutatta Becky.
- Oké, de félek, hogy valahogy meglátja! - mondtam.
- Nem fogja, nyugi! Vedd fel ezt! - adta a kezembe a pulcsiját Jesy.
- Köszi, imádlak! - adtam puszit az arcára, majd felkaptam és felhúztam a cipzárt.
Kiszálltunk, majd beléptünk. Hirtelen felém rohantak a kutyáim.
- Juj, nem haltam meg! - fogtam az arcom és mosolyogva megsimogattam őket.
- Málna, itt van a keresztanyád! - ölelgette Roxy.
- Szarzsákok! - puszilgatta őket Becky.
- Két hülye! - simogatta meg őket Jesy.
- Gyertek! - mondtam, majd elindultam a nappaliba.
Ott ült a 1D, csak Zayn hiányzott.
- Hol hagytátok Malikot? - kérdeztem.
- Ma korán reggel mentek hozzátok. - mondta Liam.
- Ó tényleg, a nővérem sincs meg! - nevettem.
- Meg a madarad! - repült a vállamra Richard.
- Puszi! - mondtam neki, majd csücsörítettem, mire odaérintette a csőrét.
- Féltékeny legyek? - nézett "mérgesen" Louis.
- Igen! Ő az enyém te séró báró! - mondta Richard, majd a fejemre repült.
- Ha lekakilsz, megöllek! - mondtam.
- Nem szoktalak! - mondta.
- Jól van baba! - mosolyogtam.
- Tehát lecseréltél egy madárra? - kérdezte Lou.
- Pontosabban papagáj, de igen, tehát le is léphetsz Tomlinson! - mondta fölényesen Richard.
Annyira cukin mondta, hogy Tomlinson!
- Mondd még egyszer, hogy Tomlinson! - kértem mosolyogva.
- Tomlinson. - mondta.
- De ennivaló vagy! - puszilgattam a kis fejét.
- Ezt eddig is tudtuk! Tehát paterold el a répást! - mondta, mire elnevettem magam.
- Nem paterolom! - mondtam.
- Ezen összeveszhetünk! - mondta.
- Marad! - mondtam határozottan. - Szeretem! - mosolyogtam a madárra.
- Nálam jobban? - kérdezte.
- Viccelsz?! Nálad senkit nem szeretek jobban! - nevettem.
- Csak engem! - mondta Louis.
- Nem! - vágtam rá. - Richard hozol nekem csokit? - kérdeztem, mire lerepült a vállamról.
Én Louis elé léptem, majd lehajoltam hozzá és megcsókoltam.
- Most megnéznélek hátulról! - kacsintott.
- Sajnos előttem vagy! - nevettem huncutan.
- Megfordulhatnál! - mosolygott.
- Elfelejtheted! - mosolyogtam, majd Richard a fejemre röppent és mivel a kezeimmel Louis combján támaszkodtam, Louis ölébe ejtette a csokit.
- Jaj de kis erős vagy! - pusziltam meg a madarat.
- Na, adsz belőle? - kérdezte Richard.
- Adok! - mosolyogtam rá, majd lehuppantam Louis lábai közé, mivel mint mindig terpeszben ült a kanapén.
A hátammal Louisnak dőltem, így a két kutya tökéletesen az ölembe ugrottak.
- Tessék! - adtam egy-egy csíkot a kutyáknak. - Ez a tied! - adtam egy csíkot Richardnak. - Ez meg a tied! - nyújtottam hátra, majd Louis szájába tettem, aki megharapta az ujjaimat. - Lou, a kutyáim nem haraptak meg, a papagáj nem csípett meg, de te megharaptál! - nevettem.
- Srácok, 11 óra van! - mondta csodálkozva Harry.
- Akkor menjünk! - mondta Niall.
- Ki hol alszik? - kérdezte Liam.
- Én maradok itthon. - mondtam.
- Én megyek, ha nem zavarok! - mosolygott Jesy Liamre.
- Soha! - mosolygott rá Liam.
- Én is megyek! - mosolygott Roxy.
- Nincs választásom? - kérdezte Harry nevetve.
- De, maradhatsz! - rántott vállat Roxy nevetve.
- És, ha nem akarom, hogy gyere? - kérdezte nevetve Hazza.
- Akkor megszívtad! - mosolygott Roxy, majd megcsókolták egymást.
- Én vigyázom a Törpire! - nevetett rám nézve Becky.
- Oké, akkor Én Louisval alszom! - nevetett Niall.
- Ez nem fura! - nevettem.
- Csak veled alszom! - puszilt bele a hajamba Louis.
- Én meg akár kivel, aki nem bűnöző és nem lök le az ágyról. - rántottam vállat.
- Törpi, felállsz, hogy indulhassak? - kérdezte Louis.
Én felálltam, megcsókoltuk egymást, ahogy Niall és Becky is és elmentek a fiúk és Jesy és Roxy.
- Megyek zuhanyozni! - mondta Beckynek.
- Én is. - mosolygott.
Gyors zuhany után, felvettem a saját pizsamám, hogy ha reggel jönnének a fiúk, ne lássák a meglepit. Beckyvel végül az Ő szobájában aludtunk ketten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése