Nem találkoztam Louisval tegnap, valószínű azt sem tudja, hogy Londonban vagyok. Úgy érzem, ha itthon vagyok nem lehet nagy baj. Igazából, nem vagyok babonás és ennek semmi értelme nincs, de így érzem. Rengetegszer gondolkoztam már azon, hogy mennyire szeretem Louist. Nem tudtam szavakba önteni, mert rengeteg küzdés után jöhettünk csak össze. Mondhatni az egész kapcsolatunk egy történelem. Kezdődött azzal, hogy a rosszabbik énemmel megcsalta a barátnőjét, miközben a másik énemmel randizgatott. Később, összejött Rebellel. Mikor megtudta, hogy Sarah és Rebel is Én vagyok, szakított velem. Utána sokkal később összejött velem, vagyis mindkét énemmel. Így tudnám elmesélni a kapcsolatunkat dióhéjban. Ezek a gondolatok ugráltak a fejemben, miközben próbáltam kikászálódni az ágyamból. A kutyáim megunták a szenvedésem, leugrottak és kaparták az ajtóm.
- Jól van éhesek, megyek! - mondtam, majd kimásztam az ágyból.
A hajamat felkötöttem copfba, majd elindultam le. Ahogy kinyitottam az ajtót a két kutyám kirohant.
- Richard! - kiabáltam neki.
- Eszem. - mondta.
Én nevettem, majd adtam enni a kutyáimnak. Senki nem volt sehol. Leültem a kanapéra és a telefonomat a kezembe véve kerestem, hogy vajon kit hívjak. Úgy döntöttem, Jesyt választom. Pár perc múlva felvette.
- Szia! - mondtam vidáman.
- Szia, mizu? - kérdezte.
- Egyedül vagyok, te hol vagy? - kérdeztem kíváncsian.
- Liammel vagyok. - mondta.
- Bocsi, nem akartam zavarni! - mondtam gyorsan.
- Nem zavarsz! - nevetett.- Nem tudod, hogy a többiek merre vannak? - kérdeztem.
- Roxy biztos, hogy itt van a 1D házban. Többiekről nem tudok. - mondta.
- Oké, akkor oda megyek. - mondtam.
- Jó, szia. - mondta és letette.
Gyorsan felszaladtam, majd kis töprengés után Rebellé változtam, majd felöltöztem. Szakadt az eső, tehát a vékony ingemre felvettem egy bőrkabátot. Elköszöntem a kutyáktól és Richardtól, majd a garázs felé mentem. Beültem az autómba, majd elindultam. Kevesen voltak az utakon, valószínű az eső miatt. Ezt sosem értettem: ha süt a nap, az összes hülye beül az autóba és kocsikázik; ha zuhog az eső, akkor senki nem vezet. Miért? Én minden időjárásban szeretek vezetni, este is. Mikor megérkeztem, a ház elő leparkoltam, majd mivel nyitva volt az ajtó, benyitottam. A nappaliba lépve Roxyt láttam, ahogy áll és magyaráz a kanapé ülő Liamnek, Harrynek, Niallnek és Jesynek. Elkezdtem szaladni, majd a hátára ugrottam. Természetesen Roxy pofára esett és mindketten röhögtünk. Én lemásztam róla, majd felhúztam.
- Hülye! - nevetett mindenki a kanapén.
- Csúnya vagy! - néztem Roxyra "mérgesen".
- Gyere Bogyó! - mondtam mosolyogva és szorosan megölelt.
Én szorosan bújtam barátnőmhöz, aki szintén így tett.
- Tök jó az inged! - nézegette Roxy.
- Tudom! - villantottam meg a vigyorom.
- Kölcsön kell majd adnod! - parancsolta.
- Majd megkapod. - mosolyogtam.
- Ez természetes! - mosolygott huncutan.
- Nincs kedved elmenni valahova? - kérdeztem és pont ekkor nyílt az ajtó.
- De van neki! Az összes lányom jön interjúra! - mondta Cara.
- Én most jöttem! - mondtam.
- És most is indulsz! - mondta szigorúan.
- Akkor sziasztok! - intettünk, majd elindultunk.
Egy óra alatt értünk oda és az utat végig röhögcséltük, ami miatt Caranak szétment a feje. Mikor megérkeztünk, kicsit igazítottak rajtunk, majd beültünk a kanapéra.
- És itt van velem a Wiches! - jelentette ki a műsorvezető.
- Helló! - mondtuk egyszerre.
- Lányok, lenne nektek egy kis játékom! - mondta.
- Jól hangzik! - mondta mosolyogva Becky.
- Arról lenne szó, hogy mondom az állítást és ti rámutattok arra, akire igaz.
- Jól hangzik, benne vagyok! - mondtam.
- Rendben, akkor az első: Ki a legvadabb személyiség? - kérdezte.
Mindenki rám mutatott és Én is.
- Ez nem volt nehéz! Kit választanátok lányotoknak? - kérdezte.
Ezen elgondolkoztunk, de Beckyn kívül mindenki rá mutatott Ő, pedig Jesyre.
- Miért?
- Becky kedves! Vele nincs baj, Ő egy jó leányzó! - magyaráztam.
- Köszi anya! - viccelődött.
- Jaj kislányom, ne butáskodj! - nevettem.
- Oké, akkor ki az akinek a legtöbb gondja van a párkapcsolatokkal?
Megint mindenki rám mutatott.
- Miért?
- Nem tudom! Elviselhetetlen vagyok, vagy nem tudom?! - nevettem. - Egyszerűen nincs szerencsém. - rántottam vállat.
- Louisval is voltak gondok? - kérdezte.
- Nem is kevés! - nevettem. - Talán eddig vele volt a legtöbb. - mondtam, kuncogva. - Az biztos, hogy érdekes egy kapcsolat! - nevettem.
- Hát, az egyszer biztos! - nevetett Jesy.
- Milyen gondok voltak? - kérdezte.
- Mielőtt összejöttünk volna, mondhatni mindenen keresztül mentünk. Legjobb barátokon keresztül, ellenségekig mind volt köztünk. Rengeteg titkolózás és még sorolhatnám! Aztán mikor összejöttünk, nekem többször is előkerült a volt barátom, aztán egy hatalmas vita után szakítottunk. Majd kibékültünk. Utána jött a Taylor ügy, ami miatt szintén veszekedtünk és elég durván összevesztünk Én, pedig hazautaztam és igencsak magamba fordultam. Aztán azt is rendeztük és azóta minden rendben. - összegeztem.
- Nem lehetett a legjobb. Ezeknek van következménye?
- Igen, semmi titkunk nincs és szerintem megerősödött a kapcsolatunk, tehát sokkal nehezebb minket szétválasztani. - mondtam mosolyogva.
- Akkor végül is jó dolog, hogy ilyen nehéz volt, nem?
- De, kifejezetten jó! És így visszagondolva igencsak vicces ez az egész! - mondtam, mire Roxy felnevetett.
- Mi jutott eszedbe? - kérdezte tőle mosolyogva Becky.
- Amikor lerajzoltad Louist és senkinek nem mutattad meg, csak nekünk! - nevetett Roxy.
- Eddig csak ti tudtátok, meg Lola! Most mindenki aki nézi a műsort! - mondtam nevetve.
- Louis is tudta, nem? - kérdezte Jesy.
- De, igen. - bólintottam.
- Aranyos történet. Ki az, aki a legnagyobb party arc?
Megint rám mutattunk.
- Rendben lányok, nagyon köszönöm, hogy velünk tartottatok! - mosolygott.
- Örültünk, hogy itt lehettünk. - mosolygott Jesy.
Kimentünk, majd beültünk az autóba, de a plázánál ki is szálltunk, mert úgy döntöttünk, iszunk egy kávét. Beültünk, majd beszélgetni kezdtünk.
- Lányok, kérdezhetek valamit? - mondtam.
- Persze. - mondták mosolyogva.
- Mi lesz, ha már családunk és gyerekeink lesznek? - kérdeztem.
- A Wichessel? - kérdezte Jesy, mire bólintottam.
- Nem tudom... de legjobb barátok maradunk! - mosolygott Jesy.
- Igen, az biztos! - mosolygott Becky.
- Azon gondolkoztam, mi lenne, ha mind egy hatalmas házba költöznénk? - kérdeztem.
- Egy csodás ötlet! - ölelt magához Roxy.
- Igen! Én sosem akarok elköltözni tőletek! - mondta mosolyogva Jesy.
- Örökre együtt! - mosolyogtam.
- Amíg a halál el nem választ! - mosolygott Becky.
- És utána! - mosolygott Roxy.
- Örökké! - mondtam vidáman.
Ezen kívül még megbeszéltünk csajos témákat, majd meglepetés kép a 1D házba mentünk. Mikor benyitottunk, valaki kiabált egyet.
- Mi lehet itt? - kérdeztem.
- Valószínű tv-zek! - mondta nevetve Becky.
Mikor beértünk, megláttuk, ahogy az asztalt sörös dobozok fedik, a kanapét és a szőnyeget, pedig popcorn. Az 5 srác, pedig a kanapén ül és ránk se pillantva bámulják a tv-t. Roxy kipróbálta, hogy ha tapsol történik-e valami. Még csak nem is pislogtak. Beckytől jött az újabb ötlet.
- Tűz van! - sikított.
- Hívj mentőt! - mondta rá se pillantva Liam.
- Hozzátok már csak a hullaszállítót kellene! - legyintett Jesy.
- Harry, megyek lezuhanyzom, nem tartasz velem? - kérdezte tőle kéjes hangon Roxy.
- Nem, de azért kösz! - mondta és rá se nézett a barátnőjére.
- Azt hiszem, akkor se ébrednének fel, ha fehérneműben fociznánk nekik, miközben táncolunk! - mondta Jesy.
- Oké, akkor szerintem lépjünk le. - mondta Becky.
- Egy pillanat, van még egy ötletem! - mondtam gonosz vigyorral.
Odaléptem a tv mellé és egy egyszerű mozdulattal kihúztam a konnektorból.
- Most ez mire volt jó? - nézett rám dühösen a banda.
- Tudod, van barátnőtök, aki ott áll! - mutattam a csapatra. - Pontosabban ha nem szeretnétek feleségül venni azt a tv-t! - mondtam gonosz mosollyal.
- De ne aggódjatok, jó kis ajánlatokat utasítottatok vissza! - vigyorgott Becky.
- Mit? - kérdezte Harry.
- Ezt! - mutatott végig magán Roxy.
- Meg Roxynak is volt egy jó ötlete! - nevettem.
- Mi? - kérdezte Liam.
- Fehérneműben focizunk, miközben táncolunk. - vigyorgott.
- Már megcsináltátok? - kérdezte Louis.
- Persze, most jöttünk be. - vigyorogtam.
- De megyünk is, sziasztok! - nevetett Jesy, majd kilépett az ajtón.
- Várjatok! - kért Liam.
- Nyugodtan nézzétek tovább! - vigyorogtam, majd megindultam a többiek után.
- Állj meg! - kapott a hátára Louis.
- Miért, talán már nem is érdekel a tv? - kérdeztem huncut mosollyal.
- Talán nem. - mondta, majd elkezdett vinni a szobájába.
Bevitt, majd letett és becsukta utánunk az ajtót.
- Csak nem meguntad? - nevettem huncutan és felálltam az ágyán.
- De egy kicsit. - mondta, majd vigyorogva felállt az ágya szélére és ellökött.
Én nevetve dőltem le. Louis fölém mászott, majd megcsókolt.
- Viszont most te egy kicsit jobban érdekelsz! - mondta, majd áttért a nyakamra és azt csókolgatta.
- Ennek örülök! - kacsintottam.
Rögtön az ingemhez nyúlt, majd a gombokkal küzdött.
- Nagy gáz lenne, ha szét szakítanám? - kérdezte.
- Igen! - vágtam rá, majd segítettem neki kigombolni.
Mikor készen lett vele, kibújtatott belőle, majd eldobta. A nadrágommal már nem küzdött ennyit, mert az egy sima cica nadrág volt, csak kívül volt más anyaga, hogy bőrnek hasson. Fordítottam a helyzetünkön, majd lehúztam róla a pólóját és felsőtestét csókokkal leptem el. Minden csóknál libabőrös lett, ami megmosolyogtatott. Végül az utolsó ruhák is lekerültek és Louis érdekesebbnek talált a tv-nél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése