- Csikiz a hajad! - suttogta és megpuszilta az arcom.
- Megmondtam, hogy senki nem szereti! - mondtam mosolyogva.
- Én imádom! - mosolygott, majd megcsókolt.
- Kelljünk fel, mert még bejön valaki. - mondtam, majd kimásztam mellőle.
- Tudod, te nyugodtan sétálgass itt Én, pedig figyellek! - mosolygott.
Megforgattam a szemem, kivettem a táskámból fehérneműt, ruhát, majd bementem a fürdőbe. Fél óra alatt készen is lettem. Mikor kiléptem, Louis már fel volt öltözve.
- Mehetünk reggelizni! - mosolygott és megölelt.
- Rendben. - mosolyogtam, majd összefűztük az ujjainkat és lementünk.
Hát, nem mindenki volt ilyen friss. Roxy Harry boxerében és pólójában itta a kávéját. Harry, pedig egy törölközővel a derekán evett egy szendvicset. Niall pólóban és melegítőben evett a tv előtt, barátnője, pedig bugyiban és Nialler pólójában ült mellette és várta a falatot, amit Niall adott a szájába. Lolát és Zaynt nem láttuk sehol. Liam és Jesy, pedig reggelit készítettek.
- Milyen frissek vagytok! - mosolygott Becky.
- Ja, ez nem megszokott Reb! - nevetett Harry.
- Oké, ma kivételesen friss vagyok, ez akkora csoda? - kérdeztem.
- Igen! - nevetett Jesy.
- Hogyan aludtad ki magad? - kérdezte Liam.
- Hamarabb aludtam el, mint szoktam. - mondtam.
- Vajon miért?! - nevetett Niall.
Megforgattam a szemem, majd kimentem a konyhába.
- Mi folyik itt? - kérdeztem Liamet, aki valami csokis cuccot kavargatott.
- Ne egyetek bele! - szólt ránk.
- Oké. - mondtuk egyszerre, majd beledugtuk az ujjunk és lenyaltuk.
- Gondoltam! - nevetett Liam.
- És itt? - kérdezte Louis, Jesy mellé lépve.
- Semmi, menjetek! - nevetett Jesy és kiterelt a konyhából.
- Éhes vagyok! - mondta Lou.
- Én is, mégis mindig elcsitítotok! - panaszkodott Nialler.
- Azért, mert Te mindig éhes vagy és, ha hagynánk, hogy mindig közöld, mást se hallanánk, mint azt, hogy mennyire éhes vagy! - mondta Louis.
- Igazad van. - bólogatott Niall. - De attól még éhes vagyok! - mondta mosolyogva.
- Gondoltam! - nevetett Roxy.
- Ki nem?! - nevettem.
Leültünk a kanapéra és vártuk, hogy Liam és Jesy készen legyenek. Hirtelen a két kutya rám ugrott és nyalogatni kezdtek.
- Hiányoztam?! - nevettem, miközben őket simogattam. - Pedig itt voltam! - pusziltam meg Barney fejét.
- Tudod, nem igazán tudnak berepülni a kulcslyukon! - nevetett Harry.
- Tényleg, hol a galamb? - kiabáltam, mire Richard kiabált.
- Nem zavar, ha a majom, - utalt Jackre - akire hagytál a turné alatt, galambnak hív, még az sem, ha azt az öt séró báró - utalt az egész 1D-re - teszi, de Te a gazdám vagy, tehát elég sértő! - mondta, mire mind nevettünk.
- Bocsáss meg! - pusziltam meg a fejét.
- Még lehet, hogy meggondolom. - mondta.- egyébként, egyedül kellett vacsoráznom! - panaszkodott.
- De jól laktál? - kérdeztem.
- Igen, csokit ettem. - mondta bólogatás közben.
- Akkor jó! - pusziltam meg az "arcát".
- Skacok mi lenne, ha egy kicsit pihennénk? - kérdezte mosolyogva Jesy.
- Ezt hogy gondolod? - kérdezte Louis.
- Nem tudom, valami nyaralóba, vagy ilyesmi. - folytatta Liam.
- Azt hiszem, Cara agybajt kapna, ha meghallaná ezt a tervet! - nevetettem.
- Igazad van. - mondta Jesy.
- Akkor mit szólnátok, csak egy hétvégéhez? Azért elég nehéz napokat éltünk át! - mosolygott Hazza.
- Merre menjünk? - kérdezte Roxy.
Ekkor betoppant Lola és Zayn.
- Emberek, nagy hír! - kiabált Zayn.
Mind rájuk néztünk.
- Azon gondolkoztunk, hova kéne költöznöm. - kezdte Lola.
- Szóba került egy összeköltözés is, de nem nyert. - mondta Zayn.
- Mert a banda fontos. - mondta Lola.
- Végül arra jutottunk,
- A Wiches házba költözöm! - vigyorgott.
- Ez nagyon szuper! - öleltük meg egyszerre.
- Mi lenne, ha csinálnánk ebédet? - kérdeztem.
- Ez egy nagyon jó ötlet! - mosolygott Niall. - délre nálatok vagyunk! - mondta.Fél óra alatt összepakoltuk magunk, majd mikor hazaértünk, nekiálltunk főzni, vagyis inkább Jesy, Becky és Lola főzött. Roxy meg Én, kóstoltunk és zavartunk, vagyis mi inkább úgy neveztük, jó hangulatot teremtettünk. Már senki nem volt a konyhában, csak Én, meg egy nagy tál olvadt csoki. Elkezdtem enni egy kanállal. Még a hatalmas kinyúlt póló volt rajtam, amiben "főztem". Üldögéltem a pulton és a lábaimat lóbálva tömtem magamba az édességet. Ekkor csöngettek. Hallottam, ahogy valaki ajtót nyit. Én is leugrottam a pultról, majd kislattyogtam.
- Ezt nem mondod komolyan! - nézett rám hatalmas szemekkel Lola.
- Meg sem szólaltam! - nevettem, miközben az ujjamat belemártottam, majd a kutyák lenyalogatták.
- De ez az a csoki, amit a konyhában hagytam? - méregetett Jesy.
- Igen, tudod kettesben hagytatok és elcsábított! - vigyorogtam és újabb kanállal tettem a számba.
- Jó, akkor a tortán nem lesz krém. - mondta Becky mérgesen nézve.
- Lesz torta? - néztem rá hatalmas szemekkel.
- Igen, bár krém már nem lesz rá! - mutatott a tálra Lola.
- Nagyon tudom sajnálni! - rántottam vállat, majd újabb kanállal tettem a számba.
- Nem csalódtam benned! - nevetett Louis, miközben megcsókolt.
- Segítettél főzni? - kérdezte Harry Roxyt.
- Nem, hangulatot teremtettem! - vigyorgott.
- Megyek átöltözöm. - mondta Jesy és felszaladt.
- Én biztosan nem! - mondtuk egyszerre Roxyval és felnevettünk.
- Kérsz? - nyújtottam felé.
- Köszönöm, hogy végre megkérdezted! - vette el a kanalat és a tálat.
Bekanalazott minimum 15 kanállal, majd visszaadta.
- Nekem is adj! - ült a vállamra Richard.
- Vegyél el egy táblát, de ezzel összekened magad! - mondtam neki.
- Jó, a mogyorósat eszem. - mondta és elrepült.
- A felét megeheted, a másik felét hagyd meg nekem! - mondtam.
- Ne reménykedj! - kiabált vissza.
Megettem a csokit, majd betettem a mosogatógépbe a tálat. A vacsora nagyon jól telt, majd leültünk a kanapéra.
- Mi is kapunk valami műsort? - kérdezte mosolyogva Harry.
- Szeretnétek, mi? - kérdeztem nevetve.
- Nem utasítanánk vissza. - vigyorgott Zayn.
- Na, Én biztos nem táncolok, mert teli vagyok! - nevetett Roxy.
- Sziasztok! - mondtam, felugrottam és elkezdtem rohanni.
Közben rohantak utánam a kutyáim. Kicsaptam a teraszajtót, majd rohantam a medencéig és beleugrottam. A két kutya utánam.
- Ti is itt vagytok? - nevettem és megsimogattam őket.
Kiszaladt utánam Roxy, aki levette a nadrágját, majd beleugrott Ő is. Kijött mindenki.
- Nincs kedvetek normálisnak lenni? - kérdezte nevetve Jesy.
- Minek? - nevettem.
- Nem szeded ki onnan a kutyáid? - kérdezte nevetve Becky.
- Ők ugrottak utánam! - nevettem.
- Annyi eszed van, mint a kutyáidnak! - nevetett rajtam Roxy.
Odaúsztam a medence szélére, majd Louisra néztem.
- Mit akarsz? - kérdezte nevetve Lou.
- Segíts! - nyújtottam neki a kezem.
- Ismerlek! - nevetett.
- Kérlek! - néztem rá mosolyogva.
Louis lerúgta a cipőjét, majd beugrott. Nevetve pusziltam meg. Louis felkapott a nyakába, majd Harry is ezt tette Roxyval és le akartuk lökni egymást, de nem igazán sikerült. Mind a négyen eldőltünk. Nevetve úsztunk a felszínre.
- Jó, most már elég a gyereknapból, másszatok ki! - mondta Jesy.
- Minek? - kérdeztem.
- Mert meg fogtok fázni! - mondta szigorúan Liam.
Megforgattam a szemem, majd kimásztam. Tényleg elég hűvös volt, ezért beszaladtam a házba, majd rohantam a szobámba, de a csúszós, vizes ruháim miatt, hatalmasat tanyáztam.
- Jól vagy?! - nevetett Roxy.
- Aha, de ez nem volt semmi! - nevettem, miközben felkecmeregtem.
Felszaladtam, majd gyors törölközés után, felvettem egy kényelmes ruhát, majd a hajamat összekötöttem. A lábamra nem húztam semmit. Mikor kiléptem, Málna és Barney ugrált körbe.
- Csak a szobámban voltam! - nevettem és simogattam őket.
Lementem, majd mosolyogva könyveltem el, hogy még süt a nap.
- Nagyon szép az idő! - jegyezte meg Becky.
- Mi lenne, ha elmennénk sétálni? - kérdezte Jesy.
- Benne vagyok, mert a két vakarcs tele van energiával. - mosolyogtam, miközben a két kutya hátulról ugráltak rám és nyalogatták a kezemet, ami hátul tartottam.
- Oké, csak mi átöltözünk. - mutatott végig magán Louis.
- A parkban találkozunk. - mosolygott Roxy.
- Rendben. - puszilta meg az arcát Harry, majd Louisval egy autóval leléptek.
Gyorsan felszaladtunk, majd mindenki készülődni kezdett. Fél óra alatt készen lettünk és az ajtóban összefutottunk.
- Mehetünk? - kérdezte Nialler.
- Ha valaki megtalálja a kutyáim. - mosolyogtam.
Mindenki hívta őket, majd hirtelen két irányból támadtak ránk. Megsimogattuk Őket, majd rájuk adtam a pórázt és elindultunk.
- Nem engeded el Őket? - kérdezte Lola.
- Most nem, mert nagyon fel vannak pörögve, majd a parkban. - mondtam.
A két kutya okosan sétáltak mellettem, nem volt velük gond.
- Megehetnénk egy fagyit, nem? - kérdezte Niall.
- Együnk. - mosolyogtunk.
Én egy vaníliásat kértem és olyan csokiöntetet kértem rá, ami ráfagy és cukrot is kértem. Igazi édességhegy. Tovább sétáltunk, majd megláttuk Louist és Harryt. Louis sértődötten szaladt hozzám, majd kecsesen leharapta a fagyim csúcsát.- Louis! - szóltam rá. - Ezt komolyan gondolod? Megetted a tetejét! - szóltam rá dühösen.
- Mert engem kihagytatok ebből! - mosolygott.
- Ezért leharaphatnád mindenki fagyijának a tetejét! - mondtam nevetve.
- Majd legközelebb. - rántott vállat, majd leguggolt a kutyákhoz, akik nyalogatni kezdték.
Egészen sötétedésig sétálgattunk, nevetgéltünk. Nagyon jó nap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése