3. évad 14. rész

~ a turné vége után ~

Végre! Pihenés, nyugalom! Na jó, ez nem igaz... vége a turnénak és akkor költözés, esküvő és ki tudja mi jön még... minket ismerve! Új album biztosan, meg videók és fotózások, na meg gondolom utána újabb turné. Oké, oké! De állj! Még pihenés van! Egy kicsi pihenés! 

Mosolyogva ültem fel az ágyamon és elmosolyodtam, mikor megláttam Roxy-t, ahogy mellettem alszik. Mindenki azért nyafogott, hogy végre a saját ágyában aludjon, de Roxy nem. Ő nem akart egyedül aludni, így beverődött mellém, bár nem bántam. Mióta Louis megkérte a kezem, nem aludtam egyedül. Roxy-t hagytam aludni és halkan kimásztam az ágyból.
Kiosontam a szobámból, majd leszaladtam a lépcsőn, így pont megpillantottam egy nagyon álmos One Direction-t.
A fejükön, a tartásukon és a hajukon is az álmosság és a rohanás látszott, mire felnevettem.
-    Csak frissen és üdén! - nevettem rajtuk.
-    Nagyon vicces Törpe! - forgatta a szemét Liam. - Te veled mi van? Miért vagy ilyen friss?
-    Mert nem buliztam tegnap este! - vigyorogtam, ugyanis kihagytam a turné záró bulit. - Vagyis, Roxy elég érdekes dolgokat művelt, de nem buliztam.
-    Mit csinált? - nézett rám ijedten Hazz.
-    Semmit, csak velem aludt és este rám ugrott, meg be kellett Őt csavarnom a takaróba, hogy megtudja, milyen lehet hernyónak lenni. - nevettem.
-    És milyen végre gipsz nélkül? - bökött a lábam felé Nialler mosolyogva.
-    Tök király! - vigyorogtam. - Végre azt csinálok, amit akarok!
-    Nem is adsz puszit a vőlegényednek?! - csodálkozott Zayn mosolyogva.
-    Szegény még alszik! - legyintettem, majd Louis elé léptem mosolyogva.
Csak egy fáradt mosoly került az arcára, majd fejét nagyon álmosan a vállamra döntötte, mire mosolyogva kezdtem simogatni a hátát.
-    Nagy buli volt? - kérdeztem mosolyogva, mire csak hümmögött. - És nagy parti arc voltál? - kuncogtam, de a simogatást nem hagytam abba.
Ő megint csak hümmögött.
-   Voltak lányok? - kérdeztem, mire hümmögött és bólogatott. - És táncoltál velük? - kérdeztem mosolyogva, de még mindig nem fejeztem be a tevékenységemet.
Ő megrázta a fejét, mire kuncogtam.
-    De szépek voltak? - faggattam tovább mosolyogva, mire Ő megint csak hümmögött. - Nálam szebbek? - kérdeztem, mire hevesen rázta a fejét.
Úgy simogattam a hátát, mint egy kisfiúnak és félig aludt közben.
-   Igazán jó anya leszel! - mosolygott rám Jesy, majd Liam mellé lépett.
-   Tudom. - mosolyogtam, Louis bólogatott.
-   Én miért nem kapok ilyen gondozást? - kérdezte Zayn Lolára nézve, aki szegény tegnap este nagyon kész volt, ugyanis Benji nyűgös volt és hisztizett.
-   Tudod, 3 órán keresztül könyörögtem a fiadnak, hogy húzzon el aludni! - nézett Zayn-re szúrósan.
-   És fáradt vagy? - nézett Zayn Lolára.
-   Á, dehogy! - forgatta a szemét Lolusz.
Zayn hirtelen magához rántotta, majd megcsókolta. A nővérem elmosolyodott, majd a csók után sem bújt ki Zayn karjai közül.
Azért jó látni, hogy mennyire jól nevelik Benji-t és közben hiába idegesek sokszor, nagyon szeretik egymást.
-   Manókám! - szóltam Louis-nak, mire kérdőn hümmögött. - Miért nem alszol még egy kicsit? - kérdeztem.
-   Mert fotózásra megyünk. - nézett rám Niall, mire bólintottam.
-   Akkor aludjál, amíg készülődöm, jó? - kérdeztem mosolyogva, mire bólogatott.
Lassan felbattyogtunk, felkeltettem Roxy-t, majd Lou eldőlt az ágyon.
Én elmentem készülődni, majd mikor végeztem, óvatosan felkeltettem Tommo-t és indultunk. A kocsiban Louis a vállamra döntötte a fejét és úgy szunyókált. Mikor végre megérkeztünk, megfogtam a kis élőhalottam kezét és bementünk.
-   Sziasztok! - köszöntött Iris nagy mosollyal.
-   Szia! - mondtuk kórusban, vidáman.
-   Mi lett Mr. Tomlinson-nal? - nézett Louis-ra mosolyogva.
-   Álmos vagyok. - nézett rá, majd Iris kuncogott.
-   Jól van, akkor Ti most kimaradhattok. - mosolygott ránk.
-   Nem, Én szeretném Őt látni... - mondta volna Louis, majd kijavította magát. - Mármint hogy szeretnék szerepelni... - motyogta, majd elmosolyodott.
-   Mit szeretnéd látni Rebel-t? - nevetett Iris.
-   Ez hülyeség. - néztem rá. - Nem csak itt látsz.
-   Tudom, de itt olyan kis magabiztos, modelles vagy. - mosolygott rám. - És közben mégis a Törpillám. - húzott magához mosolyogva hátulról.
-   Most akkor alszol, vagy nem? - néztem rá.
-   Alszom, ha pózolsz otthon. - mosolygott rám.
-   Nem fogok. - vágtam rá.
-   De csak nekem! - nyafogott.
-   Befejezed a nyafogást? - néztem rá, mire bólintott. - Jó, akkor belemegyek, de ha egyetlen egy képet is meglátok kikerülni bárhova, Én esküszöm, hogy megfojtalak!
-   Oké. - mosolygott.
Louis elaludt a földön a pulcsiján. Elég vicces volt ott, de nagyon aranyos is. Én néztem a többieket, ahogy pózolnak és néha megsimogattam Lou hátát, mikor megébredt. Imádom, hogy vissza tudom altatni csak ennyivel. Nagyon aranyos, mikor épphogy felemeli a fejét, majd elkezdtem simogatni a hátát, mire halványan elmosolyodik, visszateszi a fejét és alszik tovább.
-   Ez nagyon aranyos! - mosolygott rám Iris.
-   Mert Louis nagyon aranyos! - mosolyogtam rá.
-   De olyan mint egy kisbaba! - mosolygott Iris. - Megsimogatod, visszaalszik.
-   Igen. - mosolyogtam rá szeretetteljesen. - Nagyon cuki. - olvadoztam.
-   Tudom, hogy aranyos vagyok. - kuncogott Louis álmos hangon.
-   Nézd milyen gyűrűt kaptam! - mutattam meg Iris-nek.
-   Irigykedem! - mosolygott rám, majd lenézett Louis-ra. - Amúgy ha ébren vagy, miért nem kelsz fel? - kérdezte tőle nevetve.
-   Mert fáradt vagyok! - nyekergett.
-   Manó, kelj fel! - kértem, mire a hátára fordult, így ráfeküdt mindkét lábfejemre, majd rám pillantott. - Aki éjjel nagy parti arc, az nappal is legyen parti arc! - vigyorogtam rá.
-   Jó, de nem voltál ott! - okolt engem miközben felült. - Mert ha ott vagy, időben hazamegyek veled, de nem jöttél!
-  Mert Én fáradt voltam és a saját ágyamban akartam aludni, kényelmesen! - magyaráztam mosolyogva.
-  És mellettem nem tudsz kényelmesen aludni?! Tudtommal Te vagy, aki az ágy 2/3-át elfoglalja! - nézett rám felhúzott szemöldökkel.
-  Nem szeretek büdös részeg emberekkel osztozni az ágyamon! - néztem rá mosolyogva.
-  Mikor először megkértem a kezed, mégis megtetted! - nézett rám pimasz vigyorral.
-  Tanulsz tőlem. - mosolyodtam el. - De nem tudsz legyőzni. - vigyorogtam rá.
-  Tudom. - mosolygott rám, majd felállt.
Én elmosolyodtam, mikor megláttam, hogy belenyomódott a pulcsijának a mintája az arcába egy kicsit.
-   Álmos vagy még? - mosolyogtam rá.
-   Igen. - vágta rá. - Legszívesebben egész nap aludnék. - nyafogott.
-   Lou, már délután 3 óra van. - kuncogtam. - Már majdnem átaludtad a napot.
-   Jó, akkor teljesen végig akarom aludni! - legyintett, majd leült mellém.
-   A kocsiban aludhatsz tovább, aztán úgyis titeket viszünk haza előbb és alszol! - mosolyogtam rá.
-   És nem alszol nálunk? - nézett rám aranyosan.
-   Nem. - néztem rá aranyosan.
-   De miért? - durcizott. - Azt mondtad szeretsz velem aludni! A tusfürdőmet és visszacseréltem és aludhatsz a pólómban!
-   Louis! - állítottam le a felsorolásban. - Nem alszom ott, mert Te rögtön elmész aludni nekem, pedig dolgom van!
-   Mész a másik pasidhoz? - nézett rám felhúzott szemöldökkel.
-   Persze, mert Ő nem alszik egész nap! - cukkoltam.
-   És ha ébren maradok? - nézett rám mosolyogva.
-   Nekem attól még dolgom van! - néztem rá.
-   Mi dolgod van, amiben nem akarod, hogy részt vegyek? - nézett rám morogva.
-   Ki kell mosnom a ruháimat és kiteregetni őket. - néztem rá mosolyogva. - De ha neked hatalmas élmény, kimoshatod Őket, szívesen átadom a feladatot!
-   Jó, tényleg nem akarok mosni. - mosolyodott el.
-   De a sajátodat kimosod?! - kérdeztem a felé eső szemöldökömet felhúzva.
-   Hát... persze... - kamuzott.
-   Harry mossa, mi? - mosolyogtam rá.
-   Igen. - bólogatott nevetve.
-   Valahogy biztos voltam benne! - nevettem.
-   Túlságosan jól ismersz már! - mosolygott rám. - És Én is ismerlek, ezért pontosan tudom, hogy nem fogsz mosni, csak le akarsz koptatni!
-   Louis, nem akarlak lekoptatni! - nyomtam puszit az arcára. - Megsértődtél Kiskacsa? - kérdeztem mosolyogva.
-   Kiskacsa? - nézett rám furán.
-   Olyan vagy mint egy kiskacsa, vagy egy süni. - mosolyogtam rá. - De inkább kiskacsa.

-   Nem is vagyok olyan, mint egy kiskacsa! - vágott durcás fejet, amit gyorsan lefotóztam, majd kerestem egy kiskacsáról képet és megmutattam neki.
-   De igen Kiskacsa! - mutattam meg neki mosolyogva.
-   Jó, most igazad van, de... - mondta volna, mire nagy mosollyal öleltem magamhoz.
-  Annyira cuki vagy! - szorítottam magamhoz.
-  Mint egy Kiskacsa? - kérdezte nevetve.
-  Igen. - bólogattam mosolyogva. - Már örökre Kiskacsa leszel! Mert olyan kicsi vagy... - kezdtem, de közbe szólt.
-  Te kisebb vagy nálam! - nézett rám, de folytattam.
-   És olyan kis puha a hajad, mint egy kiskacsának a tollai! - simogattam meg a haját mosolyogva. - És ez itt kis csőröd! - csíptem össze mosolyogva a száját, majd elengedtem a karját kezdtem szinte érezhetetlenül finoman cirógatni.
-  Nem hagynám, hogy ezeket mondd nekem, de ez tök jó! - mutatott a karjára mosolyogva, majd kényelmesen a vállamra döntötte a fejét.
-   Tudom. - kuncogtam. - De amúgy Lou?
-   Igen? - kérdezte vidáman.
-   A családod tudja, hogy eljegyeztél? - kérdeztem mosolyogva.
-   Ohm... hát... nem igazán mondtam nekik de... - próbálta menteni magát.
-   Én a helyedben szólnék nekik. - nevettem.
-   Jó, de jössz velem Doncasterbe? - nézett fel rám aranyosan.
-   Csak ha az Én autómmal megyünk és Én vezetek! - vigyorogtam.
-   Jó, de előbb szórakozol vele, mert nem akarok meghalni! - nézett rám.
-   Nem bízol bennem?! - néztem rá "sértődötten".
-   De bízom benned, de nem szeretnék így beülni melléd! - mosolygott.
-   Menjünk el a pályára, hozd el a haverjaidat és az tök buli lesz! - mosolyogtam izgatottan.
-   Jó, benne vagyok. - mosolygott. - Délelőtt száguldozol, délután indulunk.
-   Megbeszéltük! - bólogattam nagy mosollyal, majd felpattantam és bementem az öltözőbe és közöltem a terveket a többiekkel.