Sziasztok! Visszatértem és nagyon boldog vagyok! Másodikok lett a lovardánk, úgyhogy nagy buli volt tegnap este, de már hazautaztunk és minden nyugis! Ez a rész egy kicsikét (nagyonkát [oké, ilyen szó nincs :D]) lovas lett, de hát na! Lovasverseny, rengeteg gyönyörű díjló, álom volt az egész számomra/számunkra! És képzeljétek (bár ez nem ide tartozik, de) a barátnőimmel egy padon ültünk az egyik versenyzővel és a családjával, aki ugyan osztrák volt, tehát egy kukkot nem értettünk abból amit magyarázott, de ránk mosolygott és hű! Majdnem leestünk a padról, de mindegy. Na meg majdnem elütött minket egy 5-ös fogat, meg az eredményhirdetésnél sírtunk, meg ölelkeztünk, meg minden! :)
Tehát mint látjátok tényleg teli vagyok energiával és csak úgy írtam és írtam és wao! Na jó, befejeztem! Jó olvasását, véleményeket komiba! :)
Reggel egyedül ébredtem, elég kómásan.
Vajon minden vőlegény így ébred az esküvője után?! Vagy különleges vagyok, aki nem bírja ezt? - gondoltam, majd kinyitottam a szemem.
És vajon minden vőlegényt otthagyja a felesége? Nyilván nem, de az enyém hamar lelépett! - gondoltam, majd lassan felültem.
Megpillantottam a tegnap este széthajigált ruhákat, majd elvigyorodtam.
Oké, azért a tegnap este kárpótolja, hogy Sarah nincs itt, ugyanis be kell vallani, még mindig egy vadmacska. - gondoltam és vigyorogva másztam ki az ágyból.
Álmosan lépdeltem a szekrényhez, majd kivettem egy melegítőt és egy pólót. Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, majd felráncigáltam magamra a ruhákat. Lebattyogtam, mire Stan és Oli jót röhögtek.
- A Tomlinson házaspár egyik fele úgy néz ki, mint valaki, aki megivott egy karton a energiaitalt, a másik meg mintha a sírjából kelt volna! - röhögött Oli, mire megforgattam a szemem.
- Máris tudjuk, ki a főnök az ágyban! - lépett melléjük röhögve Jack.
- Most viccelsz? - lépett oda Zayn is. - Mindig Sarah a főnök! - röhögött.
- Sosincs fordítva! - nevetett Nialler.
- Elég lesz, kösz! - morogtam, majd álmosan leültem az asztalhoz. - Hol van a Törpe? - kérdeztem.
- Az összes lány kint van a kertben! - mondta Liam álmosan.
- Nem kéne kimenni? - kérdeztem.
- Ha csak nem akarod látni, hogy Sarah miképp próbálja összetörni magát, nem ajánlom. - nézett rám Jack, mire megtámasztottam a fejem az asztalon és sóhajtottam.
- Sarah éppen lovagol, Lola is és közben kb. egymást oktatják, a többi lány meg segít nekik, meg dumálnak.- mondta Hazza. - Felőlem megnézhetjük Őket.
- Menjünk. - mondtam.
Egy férfi had indult a pálya felé. Már messziről hallottuk a hangjukat.
- Lola szép! - mondta a pálya szélén Jesy.
- Alkony, megtennéd, hogy a hátsódat is hozod?! - hallottam Sarah szórakozott hangját.
- Azt mindig elhagyja és csak utána lépked. - nevetett Lola.
Mikor közelebb értünk, rájöttünk, hogy oldalra léptetik a lovaikat.
- Alkony, elmesélem, hogy a segged is a testedhez tartozik, tehát ne hagyd ott! - mondta Sarah nevetve.
Sikerült neki is szépen, bár nem vagyok szakértő, de azért úgy tűnt, összejött amit akart.
- Jól van kicsi Tank! - simogatta meg a nyakát nevetve.
- Na, akkor mehet a vágta? - kérdezte tőle Lola.
- Ja, menjen! - bólintott mosolyogva Sarah, majd elkezdtek egymással szemben vágtázni, de természetesen kikerülték egymást.
- Álom, az eszedet tartsd itt! - szólt Lola a lovára.
Majd mire odaértünk, már a sarokban álltak a lovakkal, ahol a többiek ültek és álltak.
- Szerinted menni fog? - kérdezte Lola Sarah-ra nézve.
- Hát Én remélem, de szerintem meg kéne próbálni a ménekkel, akik elvileg ma délután érkeznek. - magyarázott a nővérére nézve.
- Én benne vagyok, csak Őket majd jobban kell tartani, mint a sajátjainkat. - mondta Lola és elmosolyodott.
- Imádok csődörön lovagolni! - vigyorgott a feleségem.
- Bebizonyítottad tegnap este. - vigyorogtam rá, miközben beléptem a pályára és Alkony rögtön kinézett magának.
- Hallottuk. - nevetett Nialler.
- Nem is, mert Roxy és Harry volt a leghangosabb páros! - nevetett Lola.
- Igen, mert hozzájuk voltál közelebb! - nevetett Becky. - A Tomlinson házaspár hangosabb volt.
Én már Alkonyt simogattam, mert elkezdett bökdösni.
- Fiam, viselkedj! - szólt Sarah a lovára, de az természetesen nem hagyott békén. - Ú, van nálad cigi? - nézett rám Sarah.
Én beletúrtam a zsebembe, de megráztam a fejem.
- Nálam van, kérsz? - kérdezte Zayn tőle.
- Aha, köszi! - mondta mosolyogva és elvette, majd a szájába tette.
Zayn automatikusan öngyújtót is adott neki.
- Kislányom, ugye nem lovon cigizel?! - kérdezte Sarah-től az anyjuk, aki éppen a ház előtt csinált valamit.
- Nem... - kuncogott Sarah, majd mosolyogva nézett rám. - Te elég fáradnak tűnsz!
- Nem véletlen. - mosolyogtam rá.
- Kávéztál már?
- Nem. - ráztam a fejem. - De ti miért keltetek ilyen korán?
- Mert nemsokára kijönnek a gyerekek és akkor nem nagyon tudunk gyakorolni. - mondta, majd elmosolyodott. - De vállalhatnátok, hogy Alkonyt elszórakoztatjátok, sétálgatnak vele, meg ilyenek.
- Miért, Te? - kérdeztem.
- Én átülök egy ménre, aki azt hiszem megérkezett... - nézett a lószállítóra. - De Anyáék leintézik, nem Én fogom kipakolni, meg szerelni. - legyintett.
- Sziasztok! - szaladt mellénk Benji és Jenny.
- Felülsz? - kérdezte a fiától Lola.
- Igen! - vigyorgott.
- Te hogy ülsz nővérem? - nevettem.
- Sehogy. - nevetett fel.
- Jenny, jössz? - mosolyogtam rá, mire bólogatott.
- Oké, csak Én okosabb leszek! - vigyorogtam, majd a nyereg elé ültem, Louis pedig levette a nyerget.
Hátrébb csúsztam a lovamon, majd Louis elém ültette Jenny-t. Én elengedtem a szárakat.
- Ilyen okos? - csodálkozott Jenny.
- Tudja, hogy csak battyogunk. - mosolyogtam, majd elindítottam a lovamat.
Pár kört lépkedtünk, majd mind leszálltunk és a lovakat elvitték a lovászok, majd megkaptuk a két mént.
Igazából jó volt velük dolgozni, de sokkal butábbak voltak, mint a saját lovaink, így nem tudtuk annyira élvezni. Utána már vitték is mindkettőt vissza, mert csak dolgozni hozták őket.
- Jaj, el is felejtettem, hogy mennyi utálom a férfiakat! - nevettem, miközben Lolára néztem, akivel a karám szélének dőlve álltunk és beszélgettünk.
Lola is felnevetett.
- Mondja a húgom az esküvője utáni reggelen! - nevetett.
- Jól van na, ismersz, nem? - nevettem fel rá nézve.
- Olyan fura belegondolni, hogy Te is felnőttél! - ölelt át oldalról.
- Ch... - forgattam meg a szemem mosolyogva. - Én nem nőttem fel! - mondtam, majd mellém ugrott Jenny.
- Sarah, unatkozunk! - rázta meg a kezem.
- Szeretnétek eljönni lovagolni? - mosolygott rá Lola.
- Igen! - bólogatott vidáman.
- Jó, akkor most hívd ide Benji-t, Ernie-t, Doris-t, Daisy-t és Phoebe-t. - mosolyogtam rá.
- Oké! - vigyorgott, majd elszaladt a ház felé.
- Mi találtál ki? - nézett rám Lola.
- A mocskos állatainkból valami ló szerűt készítünk! - mosolyogtam rá.
- Hozom a dobozt, hozd a lovakat! - vigyorgott rám, mire összepacsiztunk, majd elindultunk.
Én először előszedtem Álmot és kikötöttem a patamosóhoz, majd a saját lovamat is bevadásztam és kikötöttem, így pontosan egyszerre lettünk kész. Megérkeztek a gyerekek is és kiosztottuk a feladatokat. Ernie felült Álom hátára, Doris Alkony-ra, így Ők ott elvoltak, nevetgéltek és beszélgettünk velük, meg persze vigyáztunk rájuk, míg a többiek a lovainkról vakarták le a koszt, amiben szintén segítettünk.
- Kész vagyunk! - sóhajtott Daisy, majd nekidőlt a kikötőnek.
- Jó, akkor most kezdődik a dolog jobbik része! - csaptam össze a tenyerem mosolyogva. - Négyen vagytok, tehát Daisy melyik lóhoz mész? - kérdeztem.
- Alkony. - mosolygott.
- Oké, akkor Phoebe Álom. - mosolyogtam rá.
- Szerintem Jenny Te gyere ide, mert Én nehezebbet találtam ki. - fogta meg a kezét, mire Ő mosolyogva állt Álom mellé.
- Na akkor! - mosolyogtam. - Daisy és Benji, ki szeretné a sörényét és ki a farkát?
- Én a sörényét. - mosolygott Benji.
- Oké, akkor először annyi a dolgod, hogy a sörényéből leválasztasz ugyanakkora tincseket és befonod őket. - mosolyogtam rá. - Itt van a sörénygumi.
- És Én? - kérdezte Daisy.
- Neked segítek a farkánál. - mosolyogtam rá és a lovam fenekéhez mentünk. - Babám, még a kis feneked is csillog-villog, tehát vigyázhatnál a tisztaságodra! - paskoltam meg a fenekét mosolyogva.
- És nem fog megrúgni? - kérdezte Daisy kicsit félve.
- Nem fog. - mosolyogtam rá biztatóan. - Ugye fiam normális vagy? - tettem fel a kérdést, mire Alkony hapcizott. - Jól van, egészségedre. - nevettem. - Na ezt úgy kell, hogy csak a felső részét fonjuk be és utána már csak egy sima fonással folytatjuk, de itt marad simán egy nagy rész és ha gondolod, rakhatunk bele ilyen művirágokat! - szedtem elő a dobozból a virágokat.
- Oké! - bólogatott mosolyogva.
- És ezt azért csináljuk ketten, hogy vigyázzak rád és nekem sose ment egyedül, mert nincs hozzá elég kezem. - nevettem.
- Oké. - bólogatott mosolyogva.
Pár perc alatt belejöttünk az egészbe és már egész jól csináltuk ketten, majd Alkony elkezdte emelgetni az egyik lábát.
- Ne ijedj meg, nem akar rúgni, meg nem rosszindulatból csinálja, csak tudod, mikor sokat állsz egy helyben, neked is elfáradnak a lábaid és neki is, de mindjárt az egyik lábát pihenteti majd. - mosolyogtam Daisy-re, aki bólogatott, majd folytattuk. - Alkony, kérlek ne csináld! - szóltam rá.- Az sem lenne vicces, ha véletlen rúgnál fel minket!
Doris mosolyogva fordult meg a lovon, hogy a minket nézzen és lehasalt a kis fejét, pedig a lovam fenekére döntötte le.
- Nagyon szép! - mosolygott ránk.
- Ha nagyobb leszel, neked is megtanítsam? - mosolyogtam rá.
- Igen. - bólogatott mosolyogva.
- És akkor csinálhatjátok majd ketten. - nevettem.
Alkony el akarta húzni a farkát, mert egy darázs lépett köreinkbe és körülötte repkedett, de nem engedtem neki.
- Várjál fiam, mindjárt kész vagyunk! - mondtam a lónak. - Ezt fogd meg így! - mutattam Daisy-nek, hogy hogyan, nehogy szétjöjjön az egész fonás, mire megfogta.
Én elkergettem a darazsat.
- Jól van, már nincs itt! - nyomtam puszit a fejére.
- Kész vagyok! - mondta mosolyogva Benji.
- Oké, akkor ezeket a kis fonatokat így tekergesd fel! - mutattam meg mosolyogva.
- Oki! - mosolygott, majd elkezdte a másodikat.
- Jövök! - léptem vissza Daisy-hez, majd folytattuk.
- Milyen nagy munka van! - jött oda mosolyogva Jay.
- Lefoglaljuk Őket! - vigyorgott rá Lola.
- Jaj, bent is szenvednek, hogy mit csináljanak! - nevetett Jay, miközben készített pár képet a munkálatainkról.
- Ha mész be, majd mondd meg nekik, hogy van pár kitakarítható box, lószerszám, de a pályát is lehet locsolni, meg rendet rakni a szobánkba! - vigyorogtam rá.
- Szerintem az első lesz, aki rögtön elfoglaltságot talál ezek hallatán, az Louis! - nevetett Phoebe.
- Biztos vagyok benne. - nevettem.
- Én azért megnézném, ahogy kiganézza a boxokat. - nevetett Lola.
- Le is videóznám! - nevetett Daisy.
- Lefotóznám, bekereteztetném és kiraknám a falamra, majd mikor nagymama leszek, az unokáimnak mutogatnám, hogy a nagyapátok valaha dolgozott! - nevettem.
- És Én mikor leszek nagymama? - kérdezte mosolyogva Jay.
- Éppen a fiam farkába fonok virágokat a nagynénjével! - vigyorogtam és egy puszit nyomtam Alkony fenekének a tetejére.
- Ez azért igen érdekesen hangzott! - nevetett Phoebe.
- Samponos! - dugtam ki a nyelvem fintorogva.
- Nézzétek, milyen szép lett a sörénye! - vigyorgott Lola, mire Jay odament, mi pedig odanéztünk.
- Ezt hogy csináljátok? - csodálkozott Jay.
- Én ilyet nem tudok. - nevettem.
- Gyönyörű! - mosolygott Jay, majd lefotózta.
- Elmagyarázni sosem tudtam, csak össze-vissza gumizgattam a sörényét és kész lett. - nevetett Lola. - Jenny-nek meg megmutattam, hogy így meg úgy és neki is sikerült.
- Jó, ehhez Én túl türelmetlen és lusta vagyok! - mutattam rá nevetve.
- Folytassuk! - bökött meg Daisy, majd folytattuk.
- Én kész vagyok! - vigyorgott Benji.
- De ügyes vagy fiam! - csodálkozott Lola. - Hát Te leszel Álom sörényfonó embere! - nyomott puszit Benji fejére.
- Tegyél bele ilyen virágokat! - mondtam és a markomba vettem egy csomót. - Doris, ülj fel! - kértem mosolyogva.
Ő oldalt ült a lovamon, de halál stabilan.
- Tartsd a markod! - mondtam, mire a két kis markát összeillesztve felém tartotta. - Ezekre vigyázz és segíts Benji-nek. - szórtam a kezébe mosolyogva.
Kb. mind egyszerre lettünk készen és megérkezett ki Louis és Zayn.
- Ti mit csináltok? - kérdezte mosolyogva Zayn.
- Szépítjük a lovakat. - mondta mosolyogva Lola.
- Jó, de mindkettő fiú, nem? - kérdezte Louis.
- Herélt! - vágtuk rá egyszerre Lola-val, Daisy-vel, Phoebe-bel és Benji-vel.
- Jó, bocs! - emelte fel védekezően a kezét Lou. - De akkor férfiatlanított fiúk, ugye? - kérdezte, mire bólogattunk. - Akkor miért kellenek virágok, meg fonás? - kérdezte értetlenül. - Ez nem férfias.
- Mert szép! - mondta mosolyogva Phoebe.
- És nekik jól áll! - vigyorgott rá Lola.
- Oké, engem csak az zavar, hogy velük foglalkoztok és nem velünk! - mondta Zayn vigyorogva.
- Te nem engeded, hogy virágot fonjak a hajadba, Ő igen! Ő csöndes, cuki, szőrös, aranyos, bamba, imád és kiskorom óta velem van! Te ezzel szemben beszélsz és csak pár éve ismerlek! - vigyorgott rá Lola.
- Kész vagyunk! - kiabáltam fel, mire Alkony megijedt, de nem rúgott meg, csak összerezzent.
Daisy-vel, Phoebe-bel és Lolával felnevettünk, majd megöleltem a lovam fenekét és a fejemet nevetve döntöttem rá. - Jól van Édesem, nem akartam! - simogattam és egy puszit nyomtam a fenekére.
Jay nevetve nézett minket.
- Már bocs, de Én vagyok a férjed pár órája! - szólt rám Louis, de arcán ott bujkált a mosolya.
- Akkor sem fogom a seggedet csókolgatni. - vágtam rá, mire Jay felnevetett. - Így is el vagy kényeztetve! - legyintettem.
- Nem félsz, hogy lekakil? - mutatott Louis szórakozott vigyorral a lovamra.
- Nem. - ráztam meg a fejem mosolyogva.
- Mert Ők nem olyanok! - mosolygott Lola.
- Na gyere Doris! - vettem le a lóról mosolyogva.
Doris mosolyogva ment Jay-hez, majd megfogta a kezét.
- Nagyon szép lettél kicsi fiam! - vigyorogtam, miközben elengedtem.
Ő elindult lépésben, miközben Én az oszlopnak dőltem.
- Akkor most lovagolunk, nem lovagolunk? Ki lovagol, ki nem lovagol? - kérdezte Lola mosolyogva.
- Nem tudom. - rántottam vállat. - Kimehetünk a kicsikkel sétálni terepre. - mosolyodtam el.
- Jó, de ne sokat, mert nem vagyok Én már olyan fiatal. - nevetett.
- Alkony, gyere vissza! - szóltam rá mosolyogva, mire elindult vissza. - De Én biztosan nem nyergelem fel.
- Hát Én se. - mondta Lola. - Úgyis megyünk, tehát nem lehet baj.
- Igazad van. - bólogattam, majd Alkony mögém ért és éreztem ahogy a fejét hozzá nyomja a hátamhoz, de tudtam, mire készül. - Fiam, eddig csókolgattam a segged, ha most beleharapsz az enyémbe, biztos lehetsz benne, hogy nagyon mérges leszek! - szóltam rá, mire elhúzta a fejét. - Kösz.
- Jó, de ki ül lóra? - kérdezte Lola.
- Jenny, Lux. - rántottam vállat. - Nem tudom, Benji-t hülyeség ennyire kivinni, mert tanítod, meg Én is, Daisy és Phoebe szintúgy, azok úgysem ülnek fel. - böktem a fejemmel Louis és Zayn felé. - Jay? - kérdeztem mosolyogva.
- Az kéne még! - legyintett, mire elnevettem magam.
- Miért Én ültem már lovon. - mondta Louis.
- És akarsz? - kérdeztem, mire vállat rántott. - De döntsd el, mert akkor Jenny és Lux majd máskor és akkor jön Zayn. - vigyorogtam rá.
- Louis úgy sem mer! - nevetett Daisy.
- Velem. - mosolyogtam Louis-ra.
- Miért, szerinted Apa menni fog? - nevetett Benji.
- Megyünk. - vágták rá egyszerre.
Elnevettük magunkat, majd Én visszatettem Alkonyra a kötőféket és a vezetőszárat, hogy azért legyen rajta valami, majd Lolával egyszerre ugrottunk fel a lovainkra. Természetesen elnevettük magunkat, ahogy nyeregben voltunk.
- Állj fel! - mosolygott rám Lola.
- Oké. - mosolyogtam, majd lerúgtam a cipőimet. - Alkony, maradj így! - szóltam rá, majd óvatosan feltérdeltem rajta, majd elengedtem a vezetőszárat és felálltam a lovamon.
- Miért kell neked mindig veszélyes dolgokat csinálnod? - kérdezte tőlem sóhajtva Louis, de mosolygott és lefotózott, ahogy Jay is.
- Mert Én Én vagyok! - mosolyogtam rá. - Jó, elég! - mondtam, majd óvatosan visszaültem a lovamra. - Maradok a seggemen.
- Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan ültök fel! - vigyorgott Jay.
- Így! - vigyorgott Louis, majd felugrott Alkonyra.
- Aha... - nevetett Benji Zayn-t és Lolát nézve. - Apa nem ilyen béka.
Zayn-nek is sikerült egy kis segítséggel felülnie.
- Egész élvezhető! - vigyorgott Louis, ugyanis teljesen hozzám nyomódott.
- Örülök, viszont csússz hátrébb, mert mindjárt a ló nyakában ülök! - szóltam rá, mire hátrébb csúszott és Én is. - Na, ez így tök fura.
- Igen, szerintem Én életemben egyszer ültem így lovon, veled. - nézett rám nevetve Lola.
- Igen. - nevettem, majd elindítottam lépésben a lovat, de nem fogtam a vezetőszárat.
- Nem fognád meg azt a madzagot? - mutatott rá Louis.
- Lou, ha beledumálsz, valahol lelöklek az erdőben és nem megyek vissza érted! - szóltam rá nevetve.
Természetesen közben Jay fényképezett, míg Phoebe videózott.
- Kérek csókot! - mosolygott rám Tommo.
- Most eldöntöd, hogy mit akarsz? - nevettem. - Előre se nézzek, vagy fogjam meg a "madzagot", ami egy vezetőszár?
- Adj csókot! - vigyorgott, mire hátra fordultam, de csak egy puszit nyomtam Lou arcára.
- Menjünk. - mondtam.
Egy férfi had indult a pálya felé. Már messziről hallottuk a hangjukat.
- Lola szép! - mondta a pálya szélén Jesy.
- Alkony, megtennéd, hogy a hátsódat is hozod?! - hallottam Sarah szórakozott hangját.
- Azt mindig elhagyja és csak utána lépked. - nevetett Lola.
Mikor közelebb értünk, rájöttünk, hogy oldalra léptetik a lovaikat.
- Alkony, elmesélem, hogy a segged is a testedhez tartozik, tehát ne hagyd ott! - mondta Sarah nevetve.
Sikerült neki is szépen, bár nem vagyok szakértő, de azért úgy tűnt, összejött amit akart.
- Jól van kicsi Tank! - simogatta meg a nyakát nevetve.
- Na, akkor mehet a vágta? - kérdezte tőle Lola.
- Ja, menjen! - bólintott mosolyogva Sarah, majd elkezdtek egymással szemben vágtázni, de természetesen kikerülték egymást.
- Álom, az eszedet tartsd itt! - szólt Lola a lovára.
Majd mire odaértünk, már a sarokban álltak a lovakkal, ahol a többiek ültek és álltak.
- Szerinted menni fog? - kérdezte Lola Sarah-ra nézve.
- Hát Én remélem, de szerintem meg kéne próbálni a ménekkel, akik elvileg ma délután érkeznek. - magyarázott a nővérére nézve.
- Én benne vagyok, csak Őket majd jobban kell tartani, mint a sajátjainkat. - mondta Lola és elmosolyodott.
- Imádok csődörön lovagolni! - vigyorgott a feleségem.
- Bebizonyítottad tegnap este. - vigyorogtam rá, miközben beléptem a pályára és Alkony rögtön kinézett magának.
- Hallottuk. - nevetett Nialler.
- Nem is, mert Roxy és Harry volt a leghangosabb páros! - nevetett Lola.
- Igen, mert hozzájuk voltál közelebb! - nevetett Becky. - A Tomlinson házaspár hangosabb volt.
Én már Alkonyt simogattam, mert elkezdett bökdösni.
- Fiam, viselkedj! - szólt Sarah a lovára, de az természetesen nem hagyott békén. - Ú, van nálad cigi? - nézett rám Sarah.
Én beletúrtam a zsebembe, de megráztam a fejem.
- Nálam van, kérsz? - kérdezte Zayn tőle.
- Aha, köszi! - mondta mosolyogva és elvette, majd a szájába tette.
Zayn automatikusan öngyújtót is adott neki.
- Kislányom, ugye nem lovon cigizel?! - kérdezte Sarah-től az anyjuk, aki éppen a ház előtt csinált valamit.
- Nem... - kuncogott Sarah, majd mosolyogva nézett rám. - Te elég fáradnak tűnsz!
- Nem véletlen. - mosolyogtam rá.
- Kávéztál már?
- Nem. - ráztam a fejem. - De ti miért keltetek ilyen korán?
- Mert nemsokára kijönnek a gyerekek és akkor nem nagyon tudunk gyakorolni. - mondta, majd elmosolyodott. - De vállalhatnátok, hogy Alkonyt elszórakoztatjátok, sétálgatnak vele, meg ilyenek.
- Miért, Te? - kérdeztem.
- Én átülök egy ménre, aki azt hiszem megérkezett... - nézett a lószállítóra. - De Anyáék leintézik, nem Én fogom kipakolni, meg szerelni. - legyintett.
- Sziasztok! - szaladt mellénk Benji és Jenny.
- Felülsz? - kérdezte a fiától Lola.
- Igen! - vigyorgott.
* Sarah szemszöge *
Lola hátrébb ült a nyeregben, majd Zayn elé ültette a fiukat. Én megnéztem, hogyan ül Lola, majd felnevettem, ugyanis a fél feneke lelógott a nyeregről.- Te hogy ülsz nővérem? - nevettem.
- Sehogy. - nevetett fel.
- Jenny, jössz? - mosolyogtam rá, mire bólogatott.
- Oké, csak Én okosabb leszek! - vigyorogtam, majd a nyereg elé ültem, Louis pedig levette a nyerget.
Hátrébb csúsztam a lovamon, majd Louis elém ültette Jenny-t. Én elengedtem a szárakat.
- Ilyen okos? - csodálkozott Jenny.
- Tudja, hogy csak battyogunk. - mosolyogtam, majd elindítottam a lovamat.
Pár kört lépkedtünk, majd mind leszálltunk és a lovakat elvitték a lovászok, majd megkaptuk a két mént.
Igazából jó volt velük dolgozni, de sokkal butábbak voltak, mint a saját lovaink, így nem tudtuk annyira élvezni. Utána már vitték is mindkettőt vissza, mert csak dolgozni hozták őket.
- Jaj, el is felejtettem, hogy mennyi utálom a férfiakat! - nevettem, miközben Lolára néztem, akivel a karám szélének dőlve álltunk és beszélgettünk.
Lola is felnevetett.
- Mondja a húgom az esküvője utáni reggelen! - nevetett.
- Jól van na, ismersz, nem? - nevettem fel rá nézve.
- Olyan fura belegondolni, hogy Te is felnőttél! - ölelt át oldalról.
- Ch... - forgattam meg a szemem mosolyogva. - Én nem nőttem fel! - mondtam, majd mellém ugrott Jenny.
- Sarah, unatkozunk! - rázta meg a kezem.
- Szeretnétek eljönni lovagolni? - mosolygott rá Lola.
- Igen! - bólogatott vidáman.
- Jó, akkor most hívd ide Benji-t, Ernie-t, Doris-t, Daisy-t és Phoebe-t. - mosolyogtam rá.
- Oké! - vigyorgott, majd elszaladt a ház felé.
- Mi találtál ki? - nézett rám Lola.
- A mocskos állatainkból valami ló szerűt készítünk! - mosolyogtam rá.
- Hozom a dobozt, hozd a lovakat! - vigyorgott rám, mire összepacsiztunk, majd elindultunk.
Én először előszedtem Álmot és kikötöttem a patamosóhoz, majd a saját lovamat is bevadásztam és kikötöttem, így pontosan egyszerre lettünk kész. Megérkeztek a gyerekek is és kiosztottuk a feladatokat. Ernie felült Álom hátára, Doris Alkony-ra, így Ők ott elvoltak, nevetgéltek és beszélgettünk velük, meg persze vigyáztunk rájuk, míg a többiek a lovainkról vakarták le a koszt, amiben szintén segítettünk.
- Kész vagyunk! - sóhajtott Daisy, majd nekidőlt a kikötőnek.
- Jó, akkor most kezdődik a dolog jobbik része! - csaptam össze a tenyerem mosolyogva. - Négyen vagytok, tehát Daisy melyik lóhoz mész? - kérdeztem.
- Alkony. - mosolygott.
- Oké, akkor Phoebe Álom. - mosolyogtam rá.
- Szerintem Jenny Te gyere ide, mert Én nehezebbet találtam ki. - fogta meg a kezét, mire Ő mosolyogva állt Álom mellé.
- Na akkor! - mosolyogtam. - Daisy és Benji, ki szeretné a sörényét és ki a farkát?
- Én a sörényét. - mosolygott Benji.
- Oké, akkor először annyi a dolgod, hogy a sörényéből leválasztasz ugyanakkora tincseket és befonod őket. - mosolyogtam rá. - Itt van a sörénygumi.
- És Én? - kérdezte Daisy.
 |
| Alkony farka |
- És nem fog megrúgni? - kérdezte Daisy kicsit félve.
- Nem fog. - mosolyogtam rá biztatóan. - Ugye fiam normális vagy? - tettem fel a kérdést, mire Alkony hapcizott. - Jól van, egészségedre. - nevettem. - Na ezt úgy kell, hogy csak a felső részét fonjuk be és utána már csak egy sima fonással folytatjuk, de itt marad simán egy nagy rész és ha gondolod, rakhatunk bele ilyen művirágokat! - szedtem elő a dobozból a virágokat.
- Oké! - bólogatott mosolyogva.
- És ezt azért csináljuk ketten, hogy vigyázzak rád és nekem sose ment egyedül, mert nincs hozzá elég kezem. - nevettem.
- Oké. - bólogatott mosolyogva.
Pár perc alatt belejöttünk az egészbe és már egész jól csináltuk ketten, majd Alkony elkezdte emelgetni az egyik lábát.
- Ne ijedj meg, nem akar rúgni, meg nem rosszindulatból csinálja, csak tudod, mikor sokat állsz egy helyben, neked is elfáradnak a lábaid és neki is, de mindjárt az egyik lábát pihenteti majd. - mosolyogtam Daisy-re, aki bólogatott, majd folytattuk. - Alkony, kérlek ne csináld! - szóltam rá.- Az sem lenne vicces, ha véletlen rúgnál fel minket!
Doris mosolyogva fordult meg a lovon, hogy a minket nézzen és lehasalt a kis fejét, pedig a lovam fenekére döntötte le.
- Nagyon szép! - mosolygott ránk.
- Ha nagyobb leszel, neked is megtanítsam? - mosolyogtam rá.
- Igen. - bólogatott mosolyogva.
- És akkor csinálhatjátok majd ketten. - nevettem.
Alkony el akarta húzni a farkát, mert egy darázs lépett köreinkbe és körülötte repkedett, de nem engedtem neki.
- Várjál fiam, mindjárt kész vagyunk! - mondtam a lónak. - Ezt fogd meg így! - mutattam Daisy-nek, hogy hogyan, nehogy szétjöjjön az egész fonás, mire megfogta.
Én elkergettem a darazsat.
- Jól van, már nincs itt! - nyomtam puszit a fejére.
- Kész vagyok! - mondta mosolyogva Benji.
- Oké, akkor ezeket a kis fonatokat így tekergesd fel! - mutattam meg mosolyogva.
- Oki! - mosolygott, majd elkezdte a másodikat.
- Jövök! - léptem vissza Daisy-hez, majd folytattuk.
- Milyen nagy munka van! - jött oda mosolyogva Jay.
- Lefoglaljuk Őket! - vigyorgott rá Lola.
- Jaj, bent is szenvednek, hogy mit csináljanak! - nevetett Jay, miközben készített pár képet a munkálatainkról.
- Ha mész be, majd mondd meg nekik, hogy van pár kitakarítható box, lószerszám, de a pályát is lehet locsolni, meg rendet rakni a szobánkba! - vigyorogtam rá.
- Szerintem az első lesz, aki rögtön elfoglaltságot talál ezek hallatán, az Louis! - nevetett Phoebe.
- Biztos vagyok benne. - nevettem.
- Én azért megnézném, ahogy kiganézza a boxokat. - nevetett Lola.
- Le is videóznám! - nevetett Daisy.
- Lefotóznám, bekereteztetném és kiraknám a falamra, majd mikor nagymama leszek, az unokáimnak mutogatnám, hogy a nagyapátok valaha dolgozott! - nevettem.
- És Én mikor leszek nagymama? - kérdezte mosolyogva Jay.
- Éppen a fiam farkába fonok virágokat a nagynénjével! - vigyorogtam és egy puszit nyomtam Alkony fenekének a tetejére.
- Ez azért igen érdekesen hangzott! - nevetett Phoebe.
- Samponos! - dugtam ki a nyelvem fintorogva.
 |
| Álom sörénye |
- Ezt hogy csináljátok? - csodálkozott Jay.
- Én ilyet nem tudok. - nevettem.
- Gyönyörű! - mosolygott Jay, majd lefotózta.
- Elmagyarázni sosem tudtam, csak össze-vissza gumizgattam a sörényét és kész lett. - nevetett Lola. - Jenny-nek meg megmutattam, hogy így meg úgy és neki is sikerült.
- Jó, ehhez Én túl türelmetlen és lusta vagyok! - mutattam rá nevetve.
- Folytassuk! - bökött meg Daisy, majd folytattuk.
- Én kész vagyok! - vigyorgott Benji.
- De ügyes vagy fiam! - csodálkozott Lola. - Hát Te leszel Álom sörényfonó embere! - nyomott puszit Benji fejére.
- Tegyél bele ilyen virágokat! - mondtam és a markomba vettem egy csomót. - Doris, ülj fel! - kértem mosolyogva.
Ő oldalt ült a lovamon, de halál stabilan.
- Tartsd a markod! - mondtam, mire a két kis markát összeillesztve felém tartotta. - Ezekre vigyázz és segíts Benji-nek. - szórtam a kezébe mosolyogva.
Kb. mind egyszerre lettünk készen és megérkezett ki Louis és Zayn.
- Ti mit csináltok? - kérdezte mosolyogva Zayn.
- Szépítjük a lovakat. - mondta mosolyogva Lola.
- Jó, de mindkettő fiú, nem? - kérdezte Louis.
- Herélt! - vágtuk rá egyszerre Lola-val, Daisy-vel, Phoebe-bel és Benji-vel.
- Jó, bocs! - emelte fel védekezően a kezét Lou. - De akkor férfiatlanított fiúk, ugye? - kérdezte, mire bólogattunk. - Akkor miért kellenek virágok, meg fonás? - kérdezte értetlenül. - Ez nem férfias.
- Mert szép! - mondta mosolyogva Phoebe.
- És nekik jól áll! - vigyorgott rá Lola.
- Oké, engem csak az zavar, hogy velük foglalkoztok és nem velünk! - mondta Zayn vigyorogva.
- Te nem engeded, hogy virágot fonjak a hajadba, Ő igen! Ő csöndes, cuki, szőrös, aranyos, bamba, imád és kiskorom óta velem van! Te ezzel szemben beszélsz és csak pár éve ismerlek! - vigyorgott rá Lola.
- Kész vagyunk! - kiabáltam fel, mire Alkony megijedt, de nem rúgott meg, csak összerezzent.
Daisy-vel, Phoebe-bel és Lolával felnevettünk, majd megöleltem a lovam fenekét és a fejemet nevetve döntöttem rá. - Jól van Édesem, nem akartam! - simogattam és egy puszit nyomtam a fenekére.
Jay nevetve nézett minket.
- Már bocs, de Én vagyok a férjed pár órája! - szólt rám Louis, de arcán ott bujkált a mosolya.
- Akkor sem fogom a seggedet csókolgatni. - vágtam rá, mire Jay felnevetett. - Így is el vagy kényeztetve! - legyintettem.
- Nem félsz, hogy lekakil? - mutatott Louis szórakozott vigyorral a lovamra.
- Nem. - ráztam meg a fejem mosolyogva.
- Mert Ők nem olyanok! - mosolygott Lola.
- Na gyere Doris! - vettem le a lóról mosolyogva.
Doris mosolyogva ment Jay-hez, majd megfogta a kezét.
- Nagyon szép lettél kicsi fiam! - vigyorogtam, miközben elengedtem.
Ő elindult lépésben, miközben Én az oszlopnak dőltem.
- Akkor most lovagolunk, nem lovagolunk? Ki lovagol, ki nem lovagol? - kérdezte Lola mosolyogva.
- Nem tudom. - rántottam vállat. - Kimehetünk a kicsikkel sétálni terepre. - mosolyodtam el.
- Jó, de ne sokat, mert nem vagyok Én már olyan fiatal. - nevetett.
- Alkony, gyere vissza! - szóltam rá mosolyogva, mire elindult vissza. - De Én biztosan nem nyergelem fel.
- Hát Én se. - mondta Lola. - Úgyis megyünk, tehát nem lehet baj.
- Igazad van. - bólogattam, majd Alkony mögém ért és éreztem ahogy a fejét hozzá nyomja a hátamhoz, de tudtam, mire készül. - Fiam, eddig csókolgattam a segged, ha most beleharapsz az enyémbe, biztos lehetsz benne, hogy nagyon mérges leszek! - szóltam rá, mire elhúzta a fejét. - Kösz.
- Jó, de ki ül lóra? - kérdezte Lola.
- Jenny, Lux. - rántottam vállat. - Nem tudom, Benji-t hülyeség ennyire kivinni, mert tanítod, meg Én is, Daisy és Phoebe szintúgy, azok úgysem ülnek fel. - böktem a fejemmel Louis és Zayn felé. - Jay? - kérdeztem mosolyogva.
- Az kéne még! - legyintett, mire elnevettem magam.
- Miért Én ültem már lovon. - mondta Louis.
- És akarsz? - kérdeztem, mire vállat rántott. - De döntsd el, mert akkor Jenny és Lux majd máskor és akkor jön Zayn. - vigyorogtam rá.
- Louis úgy sem mer! - nevetett Daisy.
- Velem. - mosolyogtam Louis-ra.
- Miért, szerinted Apa menni fog? - nevetett Benji.
- Megyünk. - vágták rá egyszerre.
Elnevettük magunkat, majd Én visszatettem Alkonyra a kötőféket és a vezetőszárat, hogy azért legyen rajta valami, majd Lolával egyszerre ugrottunk fel a lovainkra. Természetesen elnevettük magunkat, ahogy nyeregben voltunk.
- Állj fel! - mosolygott rám Lola.
- Oké. - mosolyogtam, majd lerúgtam a cipőimet. - Alkony, maradj így! - szóltam rá, majd óvatosan feltérdeltem rajta, majd elengedtem a vezetőszárat és felálltam a lovamon.
- Miért kell neked mindig veszélyes dolgokat csinálnod? - kérdezte tőlem sóhajtva Louis, de mosolygott és lefotózott, ahogy Jay is.
- Mert Én Én vagyok! - mosolyogtam rá. - Jó, elég! - mondtam, majd óvatosan visszaültem a lovamra. - Maradok a seggemen.
- Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan ültök fel! - vigyorgott Jay.
- Így! - vigyorgott Louis, majd felugrott Alkonyra.
- Aha... - nevetett Benji Zayn-t és Lolát nézve. - Apa nem ilyen béka.
Zayn-nek is sikerült egy kis segítséggel felülnie.
- Egész élvezhető! - vigyorgott Louis, ugyanis teljesen hozzám nyomódott.
- Örülök, viszont csússz hátrébb, mert mindjárt a ló nyakában ülök! - szóltam rá, mire hátrébb csúszott és Én is. - Na, ez így tök fura.
- Igen, szerintem Én életemben egyszer ültem így lovon, veled. - nézett rám nevetve Lola.
- Igen. - nevettem, majd elindítottam lépésben a lovat, de nem fogtam a vezetőszárat.
- Nem fognád meg azt a madzagot? - mutatott rá Louis.
- Lou, ha beledumálsz, valahol lelöklek az erdőben és nem megyek vissza érted! - szóltam rá nevetve.
Természetesen közben Jay fényképezett, míg Phoebe videózott.
- Kérek csókot! - mosolygott rám Tommo.
- Most eldöntöd, hogy mit akarsz? - nevettem. - Előre se nézzek, vagy fogjam meg a "madzagot", ami egy vezetőszár?
- Adj csókot! - vigyorgott, mire hátra fordultam, de csak egy puszit nyomtam Lou arcára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése